Politikai nyilatkozatban emelt szót a kilencvenes évek árnyainak feltámasztása ellen Markó Béla RMDSZ-elnök. A szenátusban elmondott beszédében emlékeztetett arra, hogy ,,1990 tavaszán március 15. megünneplését teljesen másképpen szemlélték a románok és magyarok", és a régi rendszer fenntartóinak sikerült nagy etnikumközi feszültségeket gerjeszteniük, véres, több áldozatot követelő konfliktusba taszítva Marosvásárhely lakosságát; akkoriban sok ellenérzés és spekuláció fogadta az idelátogató magyarországi politikusokat.
Azóta azonban ,,sikerült túllépnünk saját félelmeinken, előítéleteinken", és ,,a magyarok ma már szabadon, saját jelképeiket használva ünnepelhetnek március 15-én" a román állam- és kormányfők üdvözlete, egyes román pártok küldöttei mellett. ,,1848-ban és 1849-ben a magyaroknak és a románoknak nem sikerült megegyezniük, és ez az ellentét, amelyet a Habsburgok szítottak, hozzájárult a magyar forradalom leveréséhez" — mondotta Markó, aki szerint uniós szomszédként, a határok eltűnése előtt ,,abszurd kísérlet megakadályozni Magyarország elnökének idelátogatását". Ellenkezőleg: ki kellene használni a közös előrelépés lehetőségeit, hiszen egyetlen más országgal sincs ennyi okunk az együttműködésre. Figyelmeztetett arra is, hogy ,,a történelem csak akkor nem ismétlődik, ha elővigyázatosak vagyunk, és odafigyelünk mindenre, ami körülöttünk történik".
Kányádi Sándoré a legmagasabb kitüntetés A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, a legmagasabb magyar állami kitüntetést Kányádi Sándor erdélyi költő, író kapta meg az idén. A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából odaítélt Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint egyéb állami, tudományos és művészeti kitüntetéseket Sólyom László nyújtotta át, kiemelve, hogy Kányádi a legjobb példa a nemzet egységére. Az idén 80. születésnapját ünneplő Kossuth-díjas költőt nagy meglepetésként érte az elismerés, amelyet a magyar irodalom közösségi elvű hagyományainak folytatásáért, az erdélyi kisebbségi lét mindennapjait az anyanyelv megtartó erejével ábrázoló irodalmi munkásságáért kapott. Ő maga úgy fogalmazott: a kitüntetést az kapja, akinek adják, de hogy mennyire érdemli meg, azt az utódok és az utókor dönti el. Az igazi megtiszteltetés az olvasó elismerése. Az 1950-es évektől pubkiláló Kányádi ma már keveset ír, inkább eddigi műveit, írásait rendezi. A közelmúltban kapta meg a szekuritáté róla gyűjtött, összesen 16 kilogrammnyi anyagát, feleségével most ezt tanulmányozzák.
Olcsóbb lehet a gáz
Tizenkét százalékkal kevesebbet fizethetnek áprilistól a földgázért a lakossági fogyasztók. Az Országos Energiaszabályozó Hatóság szerint körülbelül ekkora árcsökkentésre lehet számítani, miután április és június között a nemzetközi piacon is kevesebbe kerül majd a földgáz. Az év második felétől Románia kevesebb gázt fog importálni, ősztől fogyasztásának csak a 20 százalékát vásárolja Oroszországtól.
Bojkott és sztrájk, vagy pénz
Általános sztrájkkal és a vizsgák bojkottálásával fenyegetőznek a tanügyi szakszervezetek, ha a kormány nem teljesíti követeléseiket. A bizalmik szerint elfogadhatatlan feltételeket szabtak ki számukra, le kellene mondaniuk az érdemfizetésekről, a jutalompénzekről és az antennadíjról. Ez a három kérdés maradt függőben a kormány ama 23 szakaszos tervezetéből, amellyel az állami alkalmazottak jutalékait szeretné lefaragni. A tárgyalások ma folytatódnak a munkaügyi minisztériumban, ezekre már a kormányfőt és a tanügyi tárca vezetőjét is meghívták. A képviselőházban is terítékre kerül a kérdés, az NLP egyszerű indítvánnyal próbálja megakadályozni a történelem-, testnevelés- és idegennyelvórák számának csökkentését.
Leállt az autópálya-építés
Az amerikai Bechtel nem folytatja az észak-erdélyi autópálya építését, a vállalat vezetőségének közlése szerint mindaddig, amíg meg nem kapják az elvégzett munkálatokért leszámlázott 77 millió eurót. Jelenleg a Bechtel 1900 alkalmazottja kényszerszabadságát tölti, alig 200 munkás dolgozik. A cég képviselői szerint a parlament által jóváhagyott 327 millió euró alig lesz elég a Torda és Gyalu közötti szakaszra.
