Alexandru Nazare Facebook-bejegyzésében rámutatott, hogy a három hónappal ezelőtt elkezdődött attitűdváltozás eredményei már megmutatkoznak az adóhatóság tevékenységében. „Természetesen ez csak a kezdet, egy ilyen nagy és összetett intézmény nem alakulhat át egyik napról a másikra. De az irány világos: szakértelemre, digitalizációra és felelősségtudatra kell koncentrálni” – írta. Nazare bízik abban, hogy az ANAF új igazgatója, Adrian Nica sikerre tudja vinni a reformot. (Agerpres)

66 EZER EURÓ ILLATOSÍTÓRA. Csak székhelyének illatosítására kisebb vagyont költött az országos befektetési társaság (CNI): a fejlesztési minisztérium alárendeltségében működő intézmény 2022-től kezdve egy olyan céggel kötött szerződést illatosító berendezések bérlésére, karbantartására és fogyóanyagokra (illóolajokra), amely Bukarest exkluzív klubjainak nyújt hasonló szolgáltatásokat, valamint a főváros 5. kerületi polgármesteri hivatalának (ahol az előző években Cristian Popescu Piedone, tavalytól pedig a fia, Vlad Popescu Piedone a polgármester). A CNI azzal magyarázza az évről évre növekvő összegű kiadást, hogy a korábban egy légterű székhely falakkal való elválasztása után a mosdók szaga erősen érződött a közös terekben, az illatosítással pedig kellemesebbé vált az ott dolgozók és az ügyfelek közérzete. És mivel a társaság tavaly 213,3 millió lejes nyereséget könyvelt el, az illatosításról – a költségvetési szigor dacára – aligha mond le a vezetőség. (Spotmedia)

DRÁMAI ADATOK A SZEGÉNYSÉGRŐL. Romániában a gyermekek 33,8 százalékát fenyegette 2024-ben a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélye, ami jóval meghaladja az Európai Unió 24,2 százalékos átlagát – derül ki a Mentsétek meg a Gyermekeket szervezet jelentéséből. A szervezet az Eurostat adataira hivatkozik, és a jelentés rámutat, hogy a vidéki gyermekek esetében 41,7 százalékos a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázata. Az is kiderült, hogy azoknál a gyermekeknél, akiknek a szülei alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, a helyzet kifejezetten drámai: a gyerekek 75,8 százalékát érinti a szegénység, míg ez az arány 5,9 százalék azoknál, akiknek a szülei egyetemet végeztek. Az Európai Unióban majdnem minden negyedik gyermeket – összesen 19,5 milliót – fenyegetett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélye. Románia pedig az EU-ban a harmadik helyen áll. Csak Bulgáriában (35,1 százalék) és Spanyolországban (34,6 százalék) rosszabb a helyzet. A lista másik végén Szlovénia (11,8 százalék), Ciprus (14,8 százalék) és Csehország (15,4 százalék) található. (Maszol)