Persze nagy baj, hogy ilyen dolgok történnek, és többeknek befejeződik a katonai pályafutása, amikor egyre több magas rangú képzett katonára lenne szükség. De mivel tartalékosokkal is gyengén állunk, jól jöhet, ha a hivatásosokat legalább tartalékba helyezik.

Talán jobb lett volna, ha aktívak maradnak, mert bár azt gondoltuk, hogy valamiféle békemegegyezés születik Oroszország és Ukrajna között Budapesten – úgy, ahogy az izraeli–palesztin konfliktusban történt –, beütött a krach, és úgy látszik, hogy az orosz–ukrán békéről szóló elképzelések az érdekelt felek között olyan messze vannak egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől, illetve Washington Moszkvától. Ezért függőben maradt a Makóhoz közeli Budapestre tervezett béke-csúcstalálkozó Donald Trump és Vlagyimir Putyin között.

Így az orosz–ukrán háború egyelőre szépen tovább folytatódhat. Zelenszkij Tomahawk cirkálórakétákat kért Trumptól, amelyekkel nagy távolságra – akár 2500 kilométerre – levő célpontokat is el lehet találni, de Trump inkább a békét ajánlotta a rakéták helyett. Az „alig” 1000 km/órás sebességgel, alacsonyan repülő rakétákat igen nehéz észrevenni és megsemmisíteni. Átlagos költsége egynek 1,3 millió dollár körül van. Az emberélet a fronton aránylag olcsó, de sajnos a katonák is fogytán vannak. Ha mi nem is, de több NATO-tagország vezetői szeretnék, ha hazájuk katonái is részt vehetnének Ukrajna oldalán a háborúban. És ha elfogynak, akkor lehet, nekünk is azt mondják majd „adj, király, katonát!” alapon, hogy küldjünk mi is.

Mint látjuk, a háborúban a legfőbb cél a rombolás. Az oroszok nem kímélik a lakóházakat, az ukránok az orosz ipari objektumokat és kőolaj-finomítókat célozzák meg és pusztítják el. Ehhez mindenféle drónok, repülőgépek, rakéták, robbanóanyagok kellenek, amelyek mind-mind sok-sok pénzbe kerülnek.

Nálunk egy tömbház felrobbanása semmibe sem kerül, amint azt láthattuk Bukarestben. Három ember halálát okozta, és 13 személyt kórházba kellett szállítani a gázrobbanás miatt. Egy rakéta sem tudott volna nagyobb kárt okozni és több embert elpusztítani. És milyen sokba került volna egy ehhez szükséges ballisztikus rakéta! A tömbház lakói csak gázszagot éreztek, és bejelentették azt a gázszolgáltatónak. Aztán volt ott mindenféle gázelzárás távolról és helyben is. Az újabb reklamációra kivonult a tűzoltóság is. Aztán a lezárt csap pecsétje sérült (biztosan saját maga okozta saját magának a sérülést), és péntek reggel történt, ami történt. De voltak még gázfelhalmozódás miatti robbanások Besztercén és egy Teleorman megyei faluban is, és korábban még több helyen.

És ez mintha nem lenne elég, hétfőn éjjel tűz ütött ki a magyarországi Mol százhalombattai olajfinomítójában, aminek pontos okát nem tudják, de vizsgálják. Hétfőn délben Romániában a Petrotel-Lukoil ploiești-i kőolaj-finomítójában történt robbanás, szintén ismeretlen okból. Azt viszont lehet tudni, hogy az oroszországi, novokujbisevszki olajfinomítót dróntámadás érte, és az is leállt.

A drónok is pénzbe kerülnek, míg egy gázrobbanás semmibe, és irányító katona sem kell hozzá, csak meg kell fúrni – mondjuk, egy pincében – a gázvezetéket, amit egy oda küldött diverzáns szaki is meg tud olcsón tenni, aztán csak villanyt kell gyújtani a közelben, vagy ha nincs ott áram, akkor gyertyával meg lehet keresni a szivárgás helyét, és akkor bumm! Ilyen bajkereső bajkeverőket mi is küldhetnénk katonák helyett a frontra, mert úgy látszik, van nekünk elég. Ha nem tudják másként megmagyarázni a baleseteket az olajfinomítókban, azt fogják mondani, hogy rövidzárlat történt. Azt is olcsón lehet okozni.

Fotó: kremlin.ru