A magyar kormány nem enged a brüsszeli nyomásnak a kárpátaljai magyarok ügyében, és határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajnának vissza kell adnia a 2015 óta elvett a nemzetiségi jogokat – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén kiemelte, hogy továbbra is zajlanak különböző szintű tárgyalások az ukrán vezetéssel a kárpátaljai magyarok helyzetéről, a 2015 előtti kisebbségi jogok helyreállításáról.
„Ebből semmilyen módon nem kívánunk és nem is fogunk engedni. Óriási brüsszeli nyomás van rajtunk. Minden egyes külügyi tanácsülésen és minden egyes Európai Tanács-ülésen Brüsszel, az intézmények, az Európai Bizottság és számos tagállam kormánya próbálja elérni azt, hogy feladjuk ragaszkodásunkat a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogainak helyreállításához” – fogalmazott.
„Mi azonban ezen nyomásgyakorlás dacára határozottan ragaszkodunk ahhoz, hogy Ukrajnának vissza kell adnia mindazokat a nemzetiségi jogokat, amelyeket 2015 óta elvettek a kárpátaljai magyar nemzeti közösségtől” – folytatta, majd hazugságnak minősítette, hogy a magyar kormányzat nem lenne hajlandó a tárgyalásra, azt pedig elfogadhatatlannak, hogy „az ukránok közben egy propagandát terjesztenek Brüsszelben és az európai országokban, amelyben azt hazudják, hogy ők visszaadták a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogait”.
„Ez nyomokban sincsen így. Ígéretek folyamatosan vannak, szép szavak folyamatosan vannak, de mind a mai napig egyetlen olyan jogszabály-módosítás sem történt meg, amely a jogok visszaadása irányába mutatott volna” – hangsúlyozta.
Továbbá közölte, hogy Brüsszelből rá lehetne szorítani módosításokra Kijevet, ahogyan az más esetben is történt, azonban erre nem fog sor kerülni, mert ezt a kérdést nem tartják fontosnak, ahogy azt szavai szerint az EU bővítési biztosa meg is erősítette, „itt csak magunkra számíthatunk” – fogalmazott.
A miniszter leszögezte, hogy a szuverenista magyar külpolitikának továbbra is a nemzetpolitika a szíve közepe, a kormány kiáll minden magyar közösség jogainak érvényesítése mellett világszerte.
Rámutatott, hogy a Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program keretében idén átlépte a 62 ezret a sikeres beruházások száma, a kormány 242 milliárd forintnyi támogatásával így több mint 470 milliárd forint értékben jöttek létre beruházások.
„A legtöbb ilyen támogatást Kárpátaljára küldtük, ahol több mint 34 ezer beruházási program valósult meg. A Vajdaságban kicsit több, mint 16 ezer, Erdélyben több mint hatezer, Felvidéken kis híján négyezer, a Drávaszögben majdnem ezer, Muravidéken pedig hétszáz ilyen támogatás kiutalására került sor a program 2016-os megindítása óta” – sorolta.
Aláhúzta, hogy idén 6,5 milliárd forintot biztosítottak a Sapientia Alapítvány által fenntartott egyetemi rendszer működésére.
„Az erdélyi délutáni oktatási programra több mint egymilliárd forintot folyósítottunk. Felvidékre a húsz nemzeti jelentőségű intézmény működésére 1,2 milliárd forintot, míg a Vajdaságban tizenhat nemzeti jelentőségű intézmény és hat nemzeti jelentőségű program fenntartására összesen majd négymilliárd forintot” – hangsúlyozta.
