Könyörtelen választ ígért Emmanuel Macron francia elnök egy Franciaország elleni újabb terrortámadás esetén a 2015. november 13-i, 132 halálos áldozatot követelő párizsi merényletek tizedik évfordulóján, az áldozatok tiszteletére csütörtök este felavatott emlékhely megnyitóján.
Tíz évvel ezelőtt a tíz terrorista „nem személy szerint önöknek akart rosszat, nem a gyermekeiknek akart rosszat. Nem a szeretteiknek akart ártani. Franciaországra haragudtak. Gyűlöltek minket, mert franciák vagyunk” – mondta az államfő a 2015. november 13-i iszlamista merényletsorozat mintegy kétezer túlélője és az áldozatok hozzátartozói előtt.
A terroristák „nem tudták elviselni, ahogy létezünk a világban, amelyet a gyökerekhez való ragaszkodást és az egyetemesség jellemez. Egy olyan világban, ahol a nő egyenrangú a férfival. Egy olyan világban, ahol a többieknek elismerjük a másságát. Nyíltan, szemtől szemben tiszteljük egymást, ahol mindenki azt gondolhat és mondhat, amit akar” – tette hozzá. „Amikor a terroristák a demokráciát, a szabadságot akarják megtámadni, akkor Franciaországot támadják. És elsőként Párizst” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.
„Igen, a terroristák sokkal bátrabbakkal találták szemben magukat, mint ők maguk voltak. Párizs kitartott. Franciaország kitartott. A köztársaság a testvériséggel, az igazságszolgáltatással, az igazsággal, az életszeretetével kitartott” – fogalmazott az államfő. Az áldozatokat „jól beazonosított, aktív, hálózatban szerveződő, befolyási övezetekkel rendelkező, saját kódokkal és cselekvési módokkal rendelkező, iszlamista ideológiát hirdető terroristák ölték meg (…) Minden megtettünk, hogy ezt a dzsihádizmust megfékezzük, megállítsuk, de újjászületik más formában, belülről, alattomosabb, kevésbé észrevehető, kevésbé kiszámítható módon” – hívta fel a figyelmet a francia elnök, utalva a jelenlegi fenyegetettségre. „Bármikor újjáéledhet az iszlamista terrorizmus a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában, Afrika szarván vagy máshol” – mutatott rá.
Az államfő megerősítette, hogy az elmúlt évtizedben 85 merényletet hiúsítottak meg a francia hatóságok, az év eleje óta pedig hatot. Emmanuel Macron jelezte, hogy az állam „mindent megtesz a további támadások megakadályozása érdekében”. Hozzátette, hogy azt „sajnos senki sem tudja szavatolni, hogy nem lesznek többet támadások, de garantálhatjuk, hogy azok számára, akik fegyvert fognak Franciaország ellen, a válasz könyörtelen lesz” – mondta a köztársasági elnök. Beszédében Emmanuel Macron az áldozatok és hozzátartozóik „felfoghatatlan, igazságtalan, elviselhetetlen” fájdalmáról is megemlékezett, és bejelentette, hogy a Bataclan koncertteremben beavatkozó rendőröket hamarosan a Becsületrenddel tüntetik ki.
A megemlékezési ünnepség kezdetén, sötétedéskor a párizsi Notre-Dame székesegyház és több párizsi templom harangjai megkondultak, majd az AC/DC együttes Hells Bells című dalának instrumentális változata csendült fel a városháza mögött megnyílt emlékparkban egy fényjáték kíséretében, amely a Marianne-t, a Francia Köztársaság allegóriáját ábrázolta, nemzeti színű, kék és vörös könnyeket hullatva.
Ezt követően Jesse Hughes, az Eagles of Death Metalnak, vagyis annak az amerikai együttesnek a frontembere lépett a színpadra, amely a terrortámadás estéjén a Bataclanban adott koncertet. Jesse Hughes a merényletsorozat túlélőiből alakult kórussal együtt énekelte el a You’ll never walk alone című dalt, mielőtt teljes csendben csaknem tíz percen át külön-külön megemlékeztek mind a 132 áldozatról.
A legvéresebb franciaországi terrortámadásban a Stade de France nemzeti stadionnál tíz évvel ezelőtt három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában pedig egy másik, háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán 39 embert öltek meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és csaknem négyszázat megsebesített.
A túlélők közül ketten az elmúlt évtizedben öngyilkosok lettek. A támadássorozatban csaknem négyszázan fizikailag, több ezren pedig lelkileg megsérültek.
A merényletsorozat elkövetőjeként az Iszlám Állam terrorszervezet jelentkezett, amelynek Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített egyik csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben. Abban a támadásban 32-en vesztették életüket. A dzsihadista kommandók egyetlen életben maradt tagját, Salah Abdeslamot 2022 júniusában Franciaországban tényleges életfogytiglani, nem enyhíthető börtönbüntetésre ítélték a támadásokban való részvételéért. A kommandó kilenc másik tagja felrobbantotta magát, vagy a rendvédelmi erők lelőtték őket.
Lehetséges a túlélők traumájának kezelése
A 2015. november 13-án 132 halálos áldozatot, több mint négyszáz sebesültet és több ezer lelki sérültet követelő párizsi iszlamista merényletsorozat túlélői közül mintegy ezer önkéntesnek az agyát vizsgáló, egyedülálló interdiszciplináris tudományos program most közzétett legfrissebb eredményei azt mutatják, hogy a traumák kezelése a tragikus eseményekkel való szembenézés nélkül is lehetséges. Alig két hónappal a legvéresebb franciaországi terrortámadásokat követően, 2016 januárjában a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS), a Francia Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet (Inserm) és a Párizs 1 Panthéon-Sorbonne egyetem együttműködésében egy 12 évre tervezett, nagyszabású kutatássorozatot indítottak el történészek, szociológusok, politológusok, neurológusok és pszichológusok bevonásával. A November 13. elnevezésű program célja annak megértése, hogyan alakul ki egy traumatikus eseménysorozat kollektív emlékezete egy társadalomban, és az hogyan befolyásolja a túlélők egyéni emlékezetét, azaz hogyan változik egy tragikus emlék az idő múlásával. A 20 millió eurós költségvetésű francia kutatási program révén eddig tíz tanulmány és 27 doktori disszertáció született a társadalomtudományok, illetve az idegtudomány területén.
