Mint fogalmazott, ha nem is százszázalékosan, de nagymértékben a tanárok, felkészültségük hiánya okolható amiatt, hogy az általános iskolát végzett diákok jelentős százalékát e kategóriába sorolják, képesek ugyan elolvasni egy szöveget, de nem tudják értelmezni, befogadni, feldolgozni, képtelenek egyszerű feladatok elvégzésére (például egy űrlap kitöltésére).

A legutóbbi felmérések szerint a romániai 15 éves diákok 42 százaléka sorolható e kategóriába, ez számottevően magasabb az európai átlagnál, és évről évre romlik a helyzet. Ez azt jelzi, nem egyének felelősségéről, sokkal inkább rendszerszintű problémáról van szó. Könnyen kijelentheti a miniszter, hogy a tanár nem végzi rendesen a dolgát, de ilyen arány eléréséhez minden romániai oktatónak alkalmatlannak kellene lennie, hisz nincs osztály, ahol legalább néhány gyermek ne lenne érintett, ha pedig a tanárok nem megfelelőek, az vajon nem képzésük számlájára írható? Azért nem a minisztérium lenne a felelős? Nehezen elképzelhető, hogy a romániai gyermekek butábbak lennének nyugatabbra élő társaiknál, vajon semmi gond nincs a képzésükre kidolgozott alaptantervvel, amely ilyen eredményhez vezetett? És annak észszerűsítése nem a szaktárca felelőssége?

Az Európai Bizottság múlt héten hozta nyilvánosságra a 2024-es évre vonatkozó oktatási jelentését. Románia minden téren sereghajtó. Az olvasás, matematika, tudományok terén elért jó 40 százalék fölötti elégtelen teljesítmény mellett nálunk a legkisebb a kiemelkedő eredményt elérő gyermekek aránya, és itt hagyják abba legtöbben (16,8 százalék) idő előtt az iskolát. Romániában jár a legkevesebb gyermek óvodába (az EU-s átlag 94 százalék, nálunk 76), és míg nyugaton a 25 év fölötti felnőttek majdnem 40 százaléka részt vesz valamilyen oktatásban, nálunk csak 19 százalék vállalkozik ilyesmire. Az EB jelentése a lesújtó eredmény okait is feltérképezi: egyik ezek közül, hogy bár számos reformterv született, a konkrét lépések elmaradtak, de ide sorolják az elavult oktatási módszereket és alaptantervet, a tanárok képzésének és támogatásának hiányát. Javaslatokat is megfogalmaznak, többek között az egyénre szabott oktatásra, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására, a falusi és városi oktatás közötti hatalmas különbségek felszámolására, az óvodai és elemi oktatás jelentősebb anyagi támogatására.

Sűrűn váltották egymást a román tanügyminiszterek, mindenik új ötletekkel, új törvényekkel állt elő, de a lényegen egyik sem változtatott érdemben. Sem a tanárképzés módján, sem a pedagógusszakma megbecsültségén, sem a tananyag tartalmán. Daniel David kinevezése sokakban keltett nagy reményeket, elméletei jól hangzottak, de a gyakorlatban neki is csak a tanári óraszámok emelésére, az osztályok létszámának növelésére és az ösztöndíjak csökkentésére futotta. Egyelőre jele sincs annak, hogy sikerül talpra állítania az alaposan megrogyott román oktatási rendszert, de arroganciából és felelősséghárításból jelesre vizsgázott.

Fotó: Facebook / Ministerul Educației - România