Szombaton délelőtt a népviseletben érkező diákok és az őket kísérő pedagógusok, szülők, nagyszülők által zsúfolásig megtöltött unitárius templomban a Kájoni-gyűjtésből választott, az Igazságkereső című dallal és egy gyergyói archaikus népdallal hangolta rá a jelenlévőket a népköltészet ünnepére Dobolyi-Szekeres Mátyás Atilla, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum hatodikos tanulója, ezt követően Péterfi Ágnes unitárius lelkész mondott áldást, és azért imádkozott, hogy a pedagógusok, gyermekek, szülők és nagyszülők, családok és közösségek erősödjenek meg újra és újra identitásukban. 

Anyanyelvünk mindig féltett kincs volt nemzetünk életében, és mindaz, amit művelünk kicsik és nagyok nyelvünk és identitásunk érdekében, az nagyon fontos – hangsúlyozta Ambrus Sándor, a Plugor Sándor Művészeti Líceum igazgatója. Erdély Judit, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) és az idei verseny zsűrijének elnöke, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója a háláról beszélt. Szerinte hála illeti a Kriza-verseny korábbi és jelenlegi szervezőit, a diákokat, akik éltetik népköltészetünket, a felkészítő tanárokat, és hála Kriza Jánosnak, a néprajzkutatónak a gyűjtőmunkáért. 

A megnyitó után a mesemondók öt helyszínen – Székely Nemzeti Múzeum, unitárius templom, Kónya Ádám Művelődési Ház, Míves Ház és Magma Kortárs Művészeti Központ – öt korosztályban mondták el a magukkal hozott meséiket, a középiskolások balladamondó versenyének résztvevői a Bod Péter Megyei Könyvtárban mutatkoztak be, a gimnáziumi és a középiskolás balladaéneklőket a Plugor Sándor Művészeti Líceumban hallgatta meg a zsűri. 

A háromszéki diákok a mesemondás terén értek el sikereket: az előkészítő – II. osztály korosztályban III. díjat kapott Györgyjakab Fanni (kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Általános Iskola, I. osztály, tanító Kovács Katalin, Szőcs Zsuzsa), az V–VI. osztálynál első díjas Bedő Gergő (kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum, VI. osztály, felkészítő Molnár Julianna), dicséret Molnár Ilka Abigél (Kőrösi Csoma Sándor Líceum, V. osztály, felkészítő Molnár Juliánna), a középiskolásoknál első díjjal jutalmazták Porkoláb Tamás Jánost (kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium, IX. osztály, felkészítő Dósa Villő Emese), a Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség különdíja Bálint Panna Bianka (baróti Baróti Szabó Dávid Líceum, XI. osztály, felkészítő Velencei Piroska).

Bár az AESZ, a Plugor Sándor Művészeti Líceum, a Napsugár Kiadó, Kovászna Megye Tanfelügyelősége mellett az oktatási minisztérium is szerepel a verseny szervezői között, utóbbi nem támogatja az elemisták versenyét, ami meglátszik a kis mesemondók korábbihoz képest kisebb létszámán (harmincnégy). Esetükben a megyei tanfelügyelőségek nem tudnak segítséget nyújtani, és a szülőkre, valamint a jó szándékú támogatókra hárul a gyermekek versenyköltségeinek biztosítása. Erre vonatkozóan Zsigmond Emese, a Napsugár gyermeklap és a Szivárvány korábbi főszerkesztője, a verseny zsűrijének tagja lapunk érdeklődésére elmondta, a vetélkedő jövőjét veszélyezteti az a tény, hogy az említettek miatt a kisiskolások egyre kevesebben vesznek részt, mivel ők a leglelkesebbek, mindig közülük kerültek ki azok, akik a gimnáziumban, majd a középiskolában folytatták a mese- és balladamondást.

Ugyanakkor hangsúlyozta, a verseny fontossága egyre növekszik, mert bármennyire hisszük, hogy a digitális korban kapcsolatban vagyunk a világgal, az egy magányos kapcsolat, nem az, amit mi akarunk, hanem amit kínál az internet. Ezzel szemben ez a verseny azt az élményt nyújtja, hogy milyen jó közösségben lenni, és a virtualitással szemben nemcsak valódinak tűnik, hanem valóságos, nem valószerű, hanem igazi akkor is, ha a múltról van szó – mondotta. A mesékben és a balladákban benne van népünk erkölcse, világképe, a népköltészet nyelvünk olyan gazdagságát őrzi, amelyet jó volna újratanulni – hangsúlyozta Zsigmond Emese.