Délkelet-Európában talán Románia rendelkezik a leginkább polarizált digitális profillal: egyrészt itt működik a kontinens egyik leghatékonyabb és legolcsóbb internethálózata, másrészt hatalmas hiányosságok vannak a lakosság digitális készségei és a szakemberek munkaerőpiaci integrációja terén. A SeeNext által készített Digitalizáció 4.0 Délkelet-Európában – A régió digitális pulzusa ma című jelentést az economedia.ro alapján foglaljuk össze.
Erős infrastruktúra – gyenge kompetencia
Románia digitális infrastruktúrája csaknem teljes lefedettséget biztosít az igen nagy kapacitású vezetékes hálózat révén (96%), Európa egyik legolcsóbb szélessávú szolgáltatásait kínálja, és a vállalkozások nagyjából az uniós átlagnak megfelelő módon használnak digitális technológiákat. Más vonatkozásban azonban az eredmények sokkal rosszabbak. Az IT-diplomások aránya 7,3 százalék, az ezen a téren dolgozó szakemberek csupán a munkaerő 2,8 százalékát teszik ki, ami jelentős mértékű agyelszívásra utal. Továbbá az alapvető digitális készségek rendkívül alacsony szintűek, az EU 55,6 százalékos referenciaértékének kevesebb mint a fele, ami úgynevezett kétsebességes gazdaságot eredményez. A vállalkozások digitális integrációja is vegyes képet mutat: a cégek 69,9 százaléka használ ilyen eszközöket, ami kissé elmarad az uniós átlagtól.
Ugyanakkor Románia regionális szinten vezető szerepet tölt be a robotok sűrűségét és az e-kereskedelemből forgalmat generáló vállalatok tekintetében, bár még mindig elmarad az uniós szinttől. A fejlett eszközök, például a mesterséges intelligencia és a felhőalapú számítástechnika alkalmazása viszont jelentős lemaradásban van a délkelet-európai és az uniós országokétól.
Az erős kiberbiztonsági politika ellenére a digitális közszolgáltatások és kormányzás gyenge, a régióban a legalacsonyabb a polgárok és a hatóságok közötti interakció szintje, valamint a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások aránya.
A fő kihívás tehát az, hogy az erős infrastruktúrát és a szilárd tehetségállományt inkluzív alkalmazássá lehessen alakítani az alapvető készségek fejlesztése, a keresletvezérelt e-kormányzat kiterjesztése és a fejlett technológiák a műszaki szektorból a gazdaság egészébe történő átvitelének megkönnyítése révén.
Digitális gazdaság
Románia digitális gazdasága, amely a teljes bruttó hozzáadott érték 7,6 százalékát adja (az EU szerény 5,3 százalékos részesedésével összehasonlítva), három kivételes tényező hatására erősödött: a kivételes internet-hozzáférhetőség, az igen nagy kapacitású vezetékes hálózatokkal való szinte teljes lefedettség és a digitális technológia EU-szabványoknak megfelelő bevezetése a vállalkozások körében. Az infrastruktúra terén azonban továbbra is kihívás az, hogy 2024-ben az 5G lefedettség csak a lakosság 46,8 százalékát érte el, míg az EU szintjén ez az arány 94,3 százalék volt. Bár a vidék és város közötti különbség tovább csökkent, az internethasználat és a digitális írástudás a városi területekre koncentrálódik, ami mély társadalmi megosztottságra utal.
A jövő szempontjából további fontos előnyt jelent az IT-területen végzett egyetemi diplomások magas aránya. Ez a potenciál azonban nem teljes mértékben érvényesül a munkaerőpiacon. Ezenkívül a lakosság körében jelentős hiányosságok tapasztalhatók az alapvető digitális készségek terén, amely az egyik legalacsonyabb Európában.
Közszolgáltatások
A digitális közszolgáltatások is lemaradásban vannak, 2024-ben Romániában csak az EU szintjének 64 százalékát érte el a polgárok, illetve 76 százalékát a vállalkozások esetében. Hasonló tendencia figyelhető meg a magánszektorban is. Míg az alapvető digitális eszközök elterjedtsége lassan felzárkózik az uniós átlaghoz, a fejlettebb technológiák, például a mesterséges intelligencia, a big data vagy a felhőalapú számítástechnika elterjedése jelentősen elmarad.
Biztonság
A kiberbiztonság tekintetében Románia digitális védelme viszonylag erős. 2024-ben a vállalkozások 91,7 százaléka alkalmazott IT-biztonsági intézkedéseket, ami megközelíti az EU 92,8 százalékos átlagát. Politikai szempontból az ENSZ Nemzetközi Távközlési Uniója globális kiberbiztonsági indexe, amely nyomon követi az országok kiberbiztonsági kötelezettségvállalásait, Romániát az EU referenciaértékének 97 százalékára helyezi, amivel Délkelet-Európa egyik legjobban teljesítő országa lennénk.
Emellett azonban a lakosság digitális technológiák iránti szkepticizmusa is kiemelkedő: 32 százalék úgy véli, hogy a köz- és magánszolgáltatások digitalizálása megnehezítette az életüket, ami az EU-ban a legmagasabb arány. Ez a hozzáállás a digitális írástudás szintjén is megmutatkozik: 2023-ban a lakosság csupán 27,7 százaléka rendelkezett alapvető digitális ismeretekkel, ami az egyik legalacsonyabb az EU-ban, jóval alatta az unió 55,6 százalékos átlagának.
Támogatás
A digitális szakadék áthidalása és az erősebb digitális gazdaság alapjainak megteremtése érdekében Románia digitalizációs törekvéseit az Európai Unió több fontos finanszírozási forrása is támogatja. A legkonkrétabb forráselosztást az ország digitális évtizedre vonatkozó stratégiai ütemterve határozza meg, amely 98 konkrét intézkedést tartalmaz, összesen mintegy 3,6 milliárd eurós költségvetéssel, amelynek jelentős része a nemzeti helyreállítási és reziliencia tervből (PNRR) származik. Az ütemterv elsősorban a közszolgáltatások digitalizálására és a digitális készségek fejlesztésére összpontosít, kevesebb figyelmet fordítva a vállalkozások digitalizálására és az olyan fejlett technológiákra, mint a félvezetők, a kvantumtechnológia.
Ágazati digitalizáció: vegyes a kép
Az ipar Románia GDP-jének csaknem egyötödét adja, de a termelékenység továbbra is az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. A digitalizáció terén vegyes a kép: a vállalatok több mint 60 százaléka használ alapvető digitális megoldásokat, de a fejlett technológiák bevezetése még gyermekcipőben jár. A vállalatok mindössze 1,3 százaléka használ mesterséges intelligenciát a termelésben, 9,4 százalékuk internetet, 3,4 százalékuk pedig a big datát, ami mindkét esetben jóval alacsonyabb az uniós átlagnál. Vannak azonban erősségek is: az ipari robotok sűrűsége meghaladja az európai átlagot, és a vállalatok csaknem 90 százaléka végrehajtott kiberbiztonsági intézkedéseket.
Bár a mezőgazdaság jelentős szerepet játszik Románia gazdaságában, a szektor digitalizáltsága minimális. A földterületek felaprózottsága, a finanszírozáshoz való nehéz hozzáférés és a gazdák magas életkora lassítják az új technológiák bevezetését. A szenzorokon, drónokon és nagy adathalmazokon alapuló precíziós mezőgazdasági megoldások még gyermekcipőben járnak, annak ellenére, hogy a KAP és a PNRR keretében európai források állnak rendelkezésre.
