A 15 évvel korábban lezajlott rendezvényt Kövér László házelnök, támogatása tette lehetővé, az ülés a székelység autonómiaküzdelmének egyik mérföldkövévé vált. „Az eltelt másfél évtized azt is megmutatta, hogy ez az összefogás nem maradt jelképek nélkül: a magyar Országgyűlés épületének homlokzatán azóta a magyar zászló mellett a székely zászló is ott lobog. Ez a gesztus ma már a nemzeti szolidaritás tartós üzenete, s egyben annak elismerése, hogy a székely autonómiaügyről Magyarország nemcsak beszél, hanem vállalja is” – írja Izsák Balázs.

Felidézi továbbá az elfogadott határozatokat: kimondták a történelmi folytonosságot az 1918. november 19-én, Budapesten megalakult Székely Nemzeti Tanács és a 2003. október 26-án, a székely falvak és városok közösségeinek akaratából újjászervezett Székely Nemzeti Tanács között – ezzel a határozattal nem a múltat akarták visszahozni, hanem a székely önrendelkezés évszázados eszméjét kapcsolták össze a jelen és a jövő feladataival. Továbbá meghatározták helyüket a magyar nemzetpolitika egészében. A Székely Nemzeti Tanács az egyetlen határon túli szervezet, amely határozatban rögzítette: tevékenységét a Nemzeti Együttműködés Rendszerének keretei között kívánja folytatni.  „Mindezek az elhatározások nem csupán egy korszak dokumentumai. A székelység önrendelkezési törekvésének, történelmi tudatának és közösségi felelősségének tartópillérei. Meggyőződésünk, hogy az autonómia európai mértékű, demokratikus célkitűzés, amelynek képviselete ma is éppúgy kötelességünk, mint tizenöt évvel ezelőtt. A Székely Nemzeti Tanács is azzal a hittel folytatja munkáját, hogy Székelyföld jövője – a szülőföldjén megmaradt közösség szabadsága, identitása és önrendelkezése – Európa kulturális sokszínűségének és demokratikus hagyományainak része. Ezt az ügyet szolgáltuk 2010-ben, és ezt szolgáljuk ma is” – zárul a közlemény.