Az állam viszont Max Weber (1864–1920) filozófus szerint az az intézmény, amely meghatározott területen belül rendelkezik a fizikai erő legitim használatának monopóliumával, azaz kizárólagosan alkalmazhatja a fegyveres erőket, az állami bürokráciát, a bíróságokat és a rendőrséget. Sajnos, az állam az szegény, mint a templom egere, állandóan kölcsönökből él, az államkassza üres, és azt meg kellene tölteni. Ha már a polgárai gazdagok, akkor fizessenek ők. Új kormányunk intézkedett is, és augusztus elsejétől felvitte az áfát 21 százalékra. Ezt mindenki fizeti, ha vásárol, és mikor a kormány megemelte, azt ígérte, lesz még egy sor törvény arra is, hogy csökkentse kiadásait: mérsékeli a túlzó jövedelmeket, visszavágja a kiváltságosok fizetését, nyugdíjait és csökkenti az államkasszából fizetettek számát. Ez a fele azonban valahogy sehogy nem akar összejönni, mert állandóan kiderül, hogy nem lenne törvényes.

A parlament várta, hogy jóváhagyhassa az új pénzügyi csomagot, amelynek célja a szegény állam gazdagítása a gazdag polgárok szegényítése által. Nem sorolom fel a tervezet minden pontját, csupán ízelítőt lássunk belőle, így is lehet, hogy sok olvasónak elmegy tőle az étvágya (ami az államnak ugyancsak nagy). A megemelt adókból származó összegeket az államkasszába kell utalni, amiért a polgármesterek fel vannak háborodva.

Először is a lakásokra kivetett adók nőnek, 75 százalékkal. Aztán a miniszterelnök megnyugtatott, hogy ezek csak ideiglenes intézkedések, mert 2027-től a lakásadót a piaci érték szerint számolják majd. Mert ugyebár mégsem lehet az, hogy az ingatlanok értéke az egekbe szökött, a tulajdonos ezáltal még gazdagabb lett, és adója ilyen alacsony maradjon. A gazdag polgárnak autója is van, így az után is kaphat még az állam valamivel többet. A szennyező fizessen!, mondta a kormányfő. De az új pénzügyi csomagban egyebek is vannak. Nő a földadó is. Szerencsére az öröklakás csak 2 szer 2 méter alapterületű, így annak adóját talán még ki tudják fizetni az utódok. Az új tervezet többek közt előírja a polgármesteri hivatalok és a megyei tanácsok állásainak 30 százalékos csökkentését, ami az elfoglalt posztok 10 százaléka. A prefektúrák személyzetét 25 százalékkal vágnák vissza.

Lehetséges fél normával is dolgozni a polgármesteri hivatalokban. Gondolom, hogy ebben az esetben az egész munkát fele annyi idő alatt kell majd elvégezze az illető. Hogy jó példával járjon elő a kormányfő, azt tervezi, hogy csökkenti kabinetje beosztottjainak számát, akárcsak a miniszterekéit, a polgármesterekét és a megyei tanácsok elnökeiét is. Az engedély nélkül felhúzott épületeket (kivétel az, amit 2001. augusztus 1. előtt építettek) százszázalékos pótadóval sújtják. Ezek beazonosítására még műholdak vagy drónok által készített felvételeket is használhatnak.

Azok, akik ingatlanokat vagy autót akarnak vásárolni, bizonyítaniuk kell, hogy minden adójukat kifizették. (Nyilvánosságra hozzák az adósok neveit is.) Az autóvezetők meg nem kaphatják vissza jogosítványukat, ha nem fizették ki büntetésüket. A 4500 lakosnál kisebb települések nem hozhatnak létre helyi rendőrséget, csak saját pénzükön. A fogyatékkal és minimális jövedelemmel élők adótartozásait ugyanúgy kényszervégrehajtják, mint az egészségesekét és a gazdagokét. Általában tíz százalékkal akarják csökkenteni a közszférában dolgozók fizetését (még a minisztériumokban is, hogy jó példával járjanak elől), ami miatt nagy a felháborodás. A szenátus alkalmazottjai is nagyon elégedetlenek. A védelmi miniszter is tiltakozott a bérköltségcsökkentés ellen, mert itt a háború mellettünk és csak úgy röpködnek a drónok is. Kíváncsi vagyok mikor kezd el mindenki sztrájkolni, akinek a fizetéséhez nyúlni mernek. Az igazságügyi nyugdíjreform határ­időig aligha lép már életbe (különben is az alkotmánybíróság állandóan meg tudja fúrni), így veszíthetünk 230 millió eurót, de hát államháztartási hiányunkhoz képest az semmiség.

A kormányfő is megmondta, hogy jók az eddigi intézkedések, hatásosak és Románia jó úton jár. Épp azt nem tudni, ez a jó út vajon hová is vezet?

Fotó: gov.ro