Az úgynevezett „szolidáris függetlenség” elvére épülő új védelmi stratégia számba veszi a nemzetbiztonságot fenyegető külső és belső tényezőket, az ország védelmével összefüggő kihívásokat és lehetőségeket, valamint feladatlistát határoz meg a következő évekre az állampolgárok biztonságának növelése érdekében. A parlamenthez intézett első beszédében Nicușor Dan kifejtette: a szolidáris függetlenség elve azt jelenti, hogy a román állam döntéseit sajátos identitásának és érdekeinek érvényre juttatása vezérli, ugyanakkor nemzetközi partnereivel szolidárisan teljesíti vállalt kötelezettségeit. Helyzetelemzésében az államelnök úgy értékelte, hogy a nemzetközi szervezetek nem képesek érvényt szerezni a szabályokon alapuló nemzetközi rendnek, a szomszédos Ukrajnában folyó háború, illetve Oroszország Románia és más európai államok elleni hibrid hadviselése – kibertámadások, félretájékoztatási kampányok – nagy nyomást gyakorol a jogállamiságra és a demokráciára.

Nicușor Dan a nemzetbiztonsági kockázatok közé sorolta a román hatóságok cselekvésképtelenségét az adócsalással és a korrupcióval szemben, a demográfiai hanyatlást, az oktatás kifogásolható minőségét és a civil tudatosság alacsony szintjét. Ugyanakkor pozitív körülményként, kihasználandó lehetőségként vette számba Románia és az Egyesült Államok stratégiai partnerségét, az ország EU- és NATO-tagságát, a védelmi ipar előtt álló perspektívákat, a versenyképes román diaszpórát és az ország földrajzi elhelyezkedését, amely lehetővé teszi, hogy kapcsolati tényező legyen Európa és Ázsia között.

A teendők között az elnök a védelmi képességek fejlesztését, a nemzetközi partnerekkel folytatott együttműködés megerősítését, Románia regionális szerepvállalásának (Három Tenger Kezdeményezés, Bukaresti Kilencek) javítását említette.

Hazai vonatkozásban kiemelte: fontos helyreállítani az állampolgároknak az állami intézményekbe vetett bizalmát, mert csak így várható el, hogy szükség esetén maguk is hozzájáruljanak az ország védelméhez. Ennek érdekében elsősorban a súlyos korrupció elleni fellépés hatékonyságát kell javítani, ezért az új védelmi stratégia ismét a titkosszolgálatok feladatai közé sorolja a korrupció elleni küzdelmet az információszerzés, nem pedig az igazságszolgáltatás terén – magyarázta.

A parlament ülése után Nicuşor Dan a folyosón rá váró újságíróknak nyilatkozva „baleseteknek” minősítette az ország légterébe bekerülő, illetve a területére leeső drónokat, hangsúlyozva, hogy a dezinformációs kampányok jelentik Oroszország Romániával szembeni valódi ellenséges megnyilvánulásait. „Ezek a drónok, amelyek időnként bejutnak az ország területére, balesetnek minősülnek. Ahol biztosan állíthatjuk, hogy Oroszország ellenséges magatartást tanúsít, az a tíz éve tartó dezinformációs és manipulációs kampánya” – szögezte le. Hozzátette: a legutóbbi drónincidensről (szerk. megj.: kedd reggel mintegy négy órán keresztül röpködött egy orosz drón három keleti megye fölött, és végül egy Vaslui megyei faluban önmagától zuhant le) beszélt a védelmi miniszterrel és a vezérkari főnökkel is.