Negatívan véleményezte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénymódosítást a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM). A kormány ennek ellenére jóváhagyja a tervezetet, amely a helyreállítási terv (PNRR) egyik, november 28-ai határidőhöz kötött mérföldköve is, és ha nem teljesül, 230 millió eurót veszít Románia.
Az új jogszabályjavaslatot múlt héten bocsátotta közvitára a kormány, és a CSM-nek 30 nap állt rendelkezésére álláspontjának megfogalmazására. A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó új törvénytervezet szerint a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt nő fokozatosan a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára a jelenlegi 48 évről 65 évre. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát. Az érintettek ezt elutasítják: a Cotroceni-palotában november 13-án tartott találkozón azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét, ezen a héten pedig minden megyében gyűléseken utasították el a kormány kezdeményezését. A tervezetet rövid idő alatt másodszor próbálja elfogadtatni a koalíció: előző változatát október 20-án arra hivatkozva utasította el az alkotmánybíróság, hogy a kormány a CSM – amúgy nem jogi kötőerejű – véleményezése nélkül terjesztette be a tervezetet a parlamentbe.
Gyűlöletkampányra panaszkodnak
A bírák és az ügyészek „egyes politikai vezetők valóságos ostroma” után gyűlöletkampány célpontjává váltak – nyilatkozta a CSM elnöke, Elena Costache a testület ülése után. Kifejtette, hogy még ilyen körülmények között is jóhiszeműen jártak el. „Reakcióink arányosak voltak a támadásokkal és ezzel a rágalmazási kampánnyal, amely túllépte a józan ész határait” – jelentette ki. A CSM elnöke szerint mára már az a tévképzet alakult ki, hogy az igazságszolgáltatás a fő probléma az országban, és a bírák különyugdíjának megnyirbálása nélkül Románia letér az európai pályáról. Szerinte a nyilvánosságban elhangzó kijelentésekkel ellentétben a testület egyetlen szándéka mindvégig a bírák és ügyészek jogállásának megvédése és megszilárdítása volt.
„Nem kiváltságokra törekedtünk, mert nincsenek ilyen kiváltságaink, nem a pénz érdekelt minket, nem hajtottunk olyasmikért, ami erősíthette volna úgynevezett hatalmunkat, mert a mi hatalmunk az, amit az alkotmány biztosít számunkra. Csak az állampolgárokra közvetlen hatással lévő függetlenségünk megőrzéséért küzdöttünk” – magyarázta Elena Costache. Most már nem ő a CSM elnöke: a testület tegnapi ülésén Liviu Odagiu bírót választotta meg új elnökének, az alelnök pedig Bogdan Staicu ügyész lett. A CSM 19 tagból áll: a bíróságok és az ügyészségek közgyűlésein megválasztott kilenc bíró és öt ügyész, a civil társadalom két képviselője, akiket a szenátus választ meg, illetve hivatalból tag az igazságügyi miniszter, a legfelsőbb bíróság elnöke és a legfőbb ügyész. A választott tagok mandátuma hat év, újraválasztásuk nem lehetséges.
A kormány gyorsan lép
Rendkívüli ülést tart péntek délután a kormány a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet jóváhagyására, miután a CSM hivatalosan is közli az álláspontját a jogszabályjavaslatról; addig a Törvényhozási Tanács is közli az álláspontját – jelentette be Ioana Dogioiu kormányszóvivő tegnap. A tervezetet sürgősségi eljárással terjeszti a parlament elé, és felelősségvállalással kívánja elfogadtatni Ilie Bolojan kormányfő.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.