Az alkotmánybíróság december 10-én tárgyalja a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezettel kapcsolatos legfelsőbb bírósági beadványt – értesült pénteken hivatalos forrásokból az Agerpres. A legfelsőbb bíróság tagjai pénteken egyhangúlag úgy döntöttek, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon a jogszabályjavaslatot.
A legfelsőbb bíróság szóvivője, Victor Alistar közölte, hogy a jogszabályjavaslat formai és tartalmi szempontból is alkotmányellenes. Formai szempontból azért, mert a kormány megalapozatlanul sürgette az országos helyreállítási terv (PNRR) 215-ös mérföldkövére hivatkozva a tervezet elfogadását. A mérföldkő teljesítéséhez ugyanis nincs szükség a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeinek módosítására, mert ez korábban már megtörtént – magyarázta Alistar. Emellett a bíróság szerint a törvény homályos, nem létező vagy meghatározatlan jogi fogalmakat használ, ami sérti a jogbiztonságot – tette hozzá.
A szóvivő szerint a tervezet tartalmi szempontból azért alkotmányellenes, mert hirtelen és átmenet nélkül emelné meg a nyugdíjkorhatárt a szolgálatukat töltő bírák és ügyészek kétharmadánál, ami súlyos jogbizonytalanságot okoz. Emellett a jogszabályjavaslat diszkriminatív, mert a bírákat és ügyészeket hátrányosabban kezeli, mint más különnyugdíjas kategóriákat, akiknek a nyugdíja meghaladja a legutolsó nettó fizetésük 80 százalékát – részletezte Alistar.
Utóbb a legfelsőbb bíróság egy közleményt is kiadott, amely szerint a kormány tervezete gyakorlatilag megszünteti a bírák és ügyészek különnyugdíját, sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét, és ellentétes az alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága korábbi döntéseivel. A legfelsőbb bíróság azt is kifogásolja, hogy a tervezethez nem készült hatástanulmány, indoklása nem valós gazdasági adatokon alapul, és az állam évente sokkal többet költ más különnyugdíjas kategóriákra, mint a bírák és ügyészek nyugdíjára.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány betartotta az eljárásrendet a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet beterjesztésekor. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az alkotmánybíróság a javasolt intézkedéseket társadalmi és etikai szempontból is helyesnek, valamint alkotmányosnak fogja találni.
A kormány múlt hét elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetért. Eszerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) korábban negatívan véleményezte a tervezetet. Az igazságszolgáltatási rendszer képviselői azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét, a kormányfő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugdíj ne haladja meg az utolsó nettó fizetés 70 százalékát.
A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó törvénytervezet előző változatát október 20-án arra hivatkozva utasította el az alkotmánybíróság, hogy a kormány a CSM – amúgy konzultatív jellegű – véleményezése nélkül terjesztette be a jogszabályjavaslatot a parlamentben.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
