Az ukrajnai háború volt a központi témája XIV. Leó pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának Castel Gandolfo pápai rezidenciáján – közölte a Szentszék tegnap. A közlemény szerint az egyházfő hangsúlyozta a felek közötti párbeszéd folytatásának szükségességét. Egy nappal korábban brit–ukrán–német–francia csúcstalálkozót tartottak Londonban, majd azt követően a Kreml szóvivője ostobaságnak minősítette, hogy Moszkva a NATO megtámadására készül. Kaja Kallas pedig kijelentette: az EU a szabadság lényegét jelenti, Washington bírálatának talán Oroszországra kellene irányulnia.
A pápa ismételten hangot adott a sürgető reménynek, hogy a folyamatban levő diplomáciai kezdeményezések igazságos és tartós békéhez vezethetnek. Szó volt a hadifoglyok kérdéséről, és annak szükségességéről, hogy az ukrán gyerekek visszatérhessenek családjaikhoz. A Szentszék azokra utalt, akiket Ukrajnából Oroszországba hurcoltak. A Róma-közeli Castel Gandolfo pápai rezidencián tartott találkozó mintegy fél óráig tartott.
Délután Giorgia Meloni olasz miniszterelnök fogadta Zelenszkijt a római kormánypalotában. A katolikus egyházfő és az ukrán elnök közötti találkozót elsőként Antonio Tajani külügyminiszter kommentálta, hangoztatva, hogy „Olaszország álláspontja egyértelmű: támogatjuk Ukrajnát, igazságos és tartós békét akarunk, meggyőződésünk, hogy az Egyesült Államok döntő szerepet tölthet be a tűzszünet elérésében, utána pedig az ukránoknak és az oroszoknak kell megállapodniuk a határokról”.
Volodimir Zelenszkij London és Brüsszel után érkezett meg Rómába: az ukrán elnök a Washington által kidolgozott béketerv módosításairól egyeztet az európai tárgyalópartnereivel.
Londoni csúcstalálkozó
Csúcstalálkozót tartottak hétfőn a londoni miniszterelnöki hivatalban Nagy-Britannia, Ukrajna, Németország és Franciaország vezetői. A Downing Streeten tartott megbeszélésen Keir Starmer brit miniszterelnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő vett részt.
A hétfő este véget ért egyeztetésről a brit kormányfő hivatala nem adott ki részletes tájékoztatást, de a találkozó bevezető, sajtónyilvános részében Starmer kijelentette: az európai szövetségesek továbbra is Ukrajna mellett állnak, és ha létrejön a tűzszünet, annak tartósnak és igazságosnak kell lennie. A munkáspárti brit kormányfő megfogalmazása szerint ezért is igen fontos annak az alapelvnek a folyamatos és ismételt hangoztatása, hogy az Ukrajnát érintő ügyekről Ukrajnát illeti meg a döntés joga. Válaszában Zelenszkij hangsúlyozta az Egyesült Államok, Európa és Ukrajna egységének fontosságát a béke megteremtéséről folyó tárgyalásokon. Az ukrán elnök szerint ez azért is fontos, mert „vannak ügyek, amelyeket nem tudunk az amerikaiak nélkül megoldani, és vannak olyan kérdések is, amelyeket nem tudunk Európa nélkül rendezni”.
Friedrich Merz ugyanakkor a londoni csúcstalálkozón kijelentette: kétségei vannak az amerikai fél által összeállított dokumentumok bizonyos elemeivel kapcsolatban.
Hozzátette: az európai szövetségesek várják a híreket arról, hogy az amerikai és az orosz kormány moszkvai tárgyalásai milyen eredményekkel járnak, de addig is folytatják Ukrajna erőteljes támogatását, mivel „Ukrajna sorsa Európa sorsa is egyben”. Emmanuel Macron francia elnök a Downing Streeten tartott négyes csúcson úgy fogalmazott, hogy az európai szövetségeseknek „számos kártya van a kezükben”. Hozzátette: Ukrajna ellenállást tanúsít az orosz invázióval szemben, az orosz gazdaság viszont már kezdi megszenvedni a legutóbbi európai és amerikai szankciók hatásait. A hétfő este véget ért londoni megbeszélés után Zelenszkij külön nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezi: a jelenlegi helyzetben meghatározó jelentőségű Ukrajna és Európa egysége, de ugyanilyen fontos az Európa, Ukrajna és az Egyesült Államok közötti egység.
Zelenszkij és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök. Fotó: Facebook / Volodimir Zelenszkij
Jóvátételi kölcsön
Az európai bankokban tárolt, majd az uniós szankciók nyomán befagyasztott orosz pénzeszközökkel Ukrajna finanszírozását lehetővé tevő jóvátételi kölcsönre vonatkozó uniós bizottsági javaslatnak a célja: növelni a háború költségeit Oroszország számára – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, miután megbeszélést folytatott hétfőn az Ukrajnát támogató országok koalíciójának tagjaival. Ursula von der Leyen közleményében azt írta, hogy az uniós bizottsági javaslat a befagyasztott orosz pénzeszközökből származó készpénzegyenlegekre vonatkozik. Ezeket az egyenlegeket kártérítésre használnák fel – magyarázta.
Szavai szerint Európa védelmének biztosítása saját felelőssége, ezért nagy lépésekkel halad a készültségi ütemterv végrehajtása egyebek mellett a katonai mobilitás biztosításának területén. Az uniós bizottság által meghirdetett úgynevezett SAFE programmal kapcsolatban, amely 150 milliárd euró értékű védelmi célú beruházásokat tesz lehetővé az uniós tagállamok számára, von der Leyen közölte: a benyújtott 19 tagállami tervből 15-ben szerepel Ukrajna támogatása. Mindez azonban nem csak a pénzről szól – mondta a bizottság elnöke, majd kifejtette: Ukrajna által a harctéren nehezen levont tanulságokból „mi is tanulhatunk”. A felek védelmi ipari bázisainak integrálásával jelentős elrettentő erő építhető fel.
Cáfol a Kreml
Ostobaságnak minősítette Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára tegnap Friedrich Merz német kancellárnak azt az állítását, miszerint Oroszország NATO elleni támadásra készülne. „Ami a NATO elleni támadás előkészítését illeti, az teljes ostobaság. Ismét arra hívok fel mindenkit, hogy az elsődleges forrást, azaz elnökünket, (Vlagyimir) Putyint hallgassa meg” – mondta.
Reagált Merznek arra, a NATO-fegyverkezés igazolására elhangzott kijelentésére is, miszerint Putyin a Szovjetunió feltámasztásáról álmodozik. „Ez nem felel meg a valóságnak. Vlagyimir Putyin nem akarja helyreállítani a Szovjetuniót, mert ez lehetetlen. És ezt ő maga is többször elmondta. És erről beszélni azt jelenti, hogy valaki nem tiszteli a FÁK-beli és a fejlettebb integrációs formákban részt vevő partnereinket és szövetségeseinket. Úgy tűnik, hogy Merz úr nem tud ezekről” – nyilatkozott Kreml szóvivője.
Zelenszkij és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök. Fotó: Facebook / Volodimir Zelenszkij
Az EU álláspontja
Az Európai Unió a szabadság lényegét jelenti, és az Egyesült Államok részéről megfogalmazott kritikáknak nem az EU-t, hanem talán Oroszországot kellene célba venniük – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője tegnap Brüsszelben. Az Egyesült Államok által a múlt héten közzétett nemzetbiztonsági stratégia szerint Európát gyengíti a bevándorlási politikája, a csökkenő születésszám, „a szólásszabadság cenzúrája, a politikai ellenvélemények elnyomása, nemzeti identitások, illetve az önbizalom elvesztése”. Kallas az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén tartott beszédében, a dokumentumra reagálva felhívta a figyelmet: az amerikai nemzetbiztonsági stratégia arra figyelmeztet, hogy Európának „magabiztosabbnak kell lennie” Oroszországgal szemben. Ugyanakkor – vélte Kallas – olykor saját szövetségeseivel szemben is, köztük az Egyesült Államokkal.
A főképviselő hangsúlyozta: teljes körű háború zajlik a kontinensen, amely próbára teszi a szabályokon alapuló nemzetközi rendet. Emlékeztetett, hogy az EU rekordösszegű támogatást nyújtott Ukrajna védelméhez, és öt nagy szankciós csomagot fogadott el Oroszország ellen, amelyek „több tízmilliárd eurótól fosztották meg Moszkvát”. „Most ki kell tartanunk. Az ukrajnai háború azért húzódik el, mert Oroszország nem hajlandó megállni. Vlagyimir Putyin úgy tesz, mintha Európa akadályozná a békét, holott semmi sem áll távolabb az igazságtól” – mondta. Hozzátette: sokat számít, hogyan ér véget a háború, mivel senkinek nem áll érdekében, hogy „Oroszország visszatérjen és még többet akarjon”. A jelenlegi ukrajnai támogatás költsége eltörpül ahhoz képest, amit egy teljes körű európai uniós háború jelentene – mutatott rá.
Kallas szerint Európa gazdasági súlya alkalmas arra, hogy hozzájáruljon a háború igazságos lezárásához, de ezt a súlyt „használni is kell”. Sürgette az uniós jóvátételi hitel előmozdítását és további szankciók bevezetését. Felhívta a figyelmet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslésére, miszerint Ukrajnának 2026–2027-ben mintegy 135 milliárd euróra lesz szüksége. „Ha megadjuk Ukrajnának a szükséges eszközöket, az nem a háborút hosszabbítja meg, hanem segíti a lezárását” – hangsúlyozta.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
