Örmény gyökerek

Az előadó elmondta, bár gyakran felmerül a kérdés: „Hogyan kerül egy magyar állami tisztviselő a világ legsúlyosabb keresztényüldözési helyszíneire?”, a válasz személyes gyökereiből fakad. Azbej Tristan saját családját erdélyi örmény eredetűnek mutatta be, és kiemelte, hogy az ősi keresztény örökség nagy hatással volt életútjára. „Az én nevemből az Azbej a magyar (ritka családnév – szerk.). A családom egy erdélyi örmény család. Nagyon sokan éltek itt örmények, és ez a történelmi örökség mindig is velem volt. A családom Szamosújvárról származik” – mondta, hozzátéve, hogy ő nem azért választotta ezt a pályát, hogy politikai szerepet vállaljon, hanem mert a személyes és szakmai elhivatottság vezette az üldözött keresztények segítésére.

Kifejtette: az örmények voltak a világon az első keresztény nemzet, bár Örményországban azzal szembesült, hogy fizikailag is másként néznek ki, mint ő, aki már a nyelvet sem beszéli. „Azt viszont kisgyermekkorom óta tudtam, hogy vannak a világon olyan helyek, ahol kereszténynek lenni veszélyes dolog. Ezeken a helyeken, ha valaki elmegy vasárnap a templomba, akár az életével is fizethet. Az ő hitük ettől még erősebb” – magyarázta az egyébként geológusnak tanult politikus, aki bevallotta: eleinte nem is gondolt arra, hogy ő lesz az, aki ezeknek a közösségeknek a védelmében tenni akar. „A gondviselés valahogy ide vezetett, lehet az örmény gyökerek miatt. Amikor először üldözött keresztényekkel találkoztam, diplomataként szolgáltam a Szentföldön, majd utána kaptam azt a feladatot, hogy vezessem a Hungary Helps programot” – vázolta egyrészt családi hátterét, másrészt indíttatását felvezetőjében az előadó.

Ki kellett mondani egy tagadott igazságot!

Kifejtette: mielőtt nyolc évvel ezelőtt ez a program elindult volna, Magyarországnak ki kellett mondjon egy olyan igazságot, amit nagyon sokan tagadnak a világon: ez pedig nem más, mint hogy a kereszténység a világon a legüldözöttebb vallás. 

„Ez nem arról szól, hogy sajnáltatjuk magunkat, hogy áldozatnak állítjuk be magunkat. Mert ezt számok is alátámasztják: a világon több mint háromszázmillió olyan ember él, akiket csak azért üldöznek, mert Jézus Krisztust vallják megváltójuknak, és a keresztény Istenben hisznek. Mit jelent az, hogy üldöznek? Megalázzák őket, elveszik a jogaikat. Sok ilyen országban a gyerek, ha családja keresztény, nem mehet iskolába. Gyermekként ezt valaki egy nehéz dolgozatírás esetén még jó dolognak is tarthatja, de nekik ez azt jelenti, hogy egész életükben nincs lehetőségük tanulni – el kell menniük a földekre dolgozni, és ki is használják őket. A felnőttek azért, mert keresztények, nem kaphatnak munkát, nem alkalmazzák őket, nem kapnak a törvény előtt egyenlőséget. Ezt úgy hívják, hogy hátrányos megkülönböztetés. Nagyon sokan vannak olyanok is, akiket terroristák, szélsőséges fegyveresek üldöznek, megtámadnak az otthonaikban, a templomaikban, és sajnos nagyon sok keresztény ember a világon állandó életveszélyben él. 2024-ben naponta 15 embert öltek meg azért, ártatlanul, mert kereszténynek vallották magukat. És ezek számok” – magyarázta.

Kifejtette: az ő feladata az volt, hogy elmenjen ezekhez az emberekhez, és bár Magyarország nem tehetős, de azzal a kicsivel is, amivel rendelkeznek, segíteni próbáltak. Elmondta: ő álmodó, tenni és élni akaró embereket látott, akik e számok mögött állnak.

Az államtitkár képekkel is alátámasztotta mondandóját. Fotó: Somogyi Csaba

Lehetetlennek tűnő küldetés

A Hungary Helps program célja, hogy gyors, hatékony és hosszú távon fenntartható támogatást biztosítson a háború, üldöztetés vagy szegénység sújtotta közösségeknek. Az államtitkár hangsúlyozta: programjuk nem pusztán adományozás. „Hogyan célozhatjuk meg azt, hogy távoli földeken, a Szentföldön, Szíriában, Irakban, Nigériában, Afrikában sok-sok millió embert megmentsünk? Ez egy lehetetlennek tűnő küldetés, de legalább a célunkat nagyon egyszerűen el tudom mondani. Három dolgot szeretnénk: ahol keresztényeket üldöznek, szeretnénk megmenteni az életüket, az életük helyszíneit, az otthonaikat, és ahol nyomorba és éhezésbe taszították őket, ott pedig a megélhetésüket. Ez a Magyarország Segít program” – vázolta az államtitkár.

Azbej Tristan szerint eddig a program hatvan országba jutott el. „Olyan országokba, ahol háború pusztít, ahol terroristák követnek el vérengzéseket emberek ellen. Több mint 350 adományt kaptak, és a lényeg az itt van: kétmillió szenvedő embernek tettük legalább egy kicsit jobbá a sorsát. Van, hogy életeket mentettünk, van, hogy a teljes kilátástalanságban legalább egy kicsit segítettünk nekik egyről a kettőre jutni. Ez a kétmillió ember egy ilyen kis országtól igen nagy erőfeszítés. Van egy olyan mondás a humanitárius segítségnyújtásban, hogy aki egy emberi életet megmentett, az a világmindenséget mentette meg. Viszont ha úgy nézzük, hogy a világon 380 millió üldözött keresztény él, és kivonjuk a kétmilliós számot, akkor még mindig van 378 millió magára hagyott szenvedő ember, akikhez még nem jutottunk el. De majd megpróbáljuk ezt is” – mondotta bizakodva.

Sokan voltak kíváncsiak a nem mindennapi előadásra. Fotó: Somogyi Csaba

Ahol Jézus nyelvén imádkoznak

Az államtitkár kézdivásárhelyi elő­adása előtt két héttel Szíriában járt, a közel-keleti országban nemrég ért véget a véres polgárháború. Ezt követően az afrikai Csádba utazott, ahol szintén óriási humanitárius problémák vannak. 

„Az első keresztény gyülekezeteket az apostolok Jeruzsálem mellett a mai Szíriában, például Damaszkuszban alapították meg. Amikor másfél hete oda látogattam, elmentünk keresztény egyházakhoz, Damaszkusz óvárosába. Egy olyan utcába, amelyik már az Újszövetség ideje óta ott áll, úgy hívják, hogy Egyenes út. Beszéltünk az ott élő keresztényekkel – már 2000 éve élnek ott keresztények –, és ami nagyon érdekes velük kapcsolatban: arámi nyelven beszélnek. Az arámi nyelv Jézus Krisztusnak a nyelve. Lehet, hogy nem a mindennapi életben, de a templomaikban arámi nyelven imádkoznak. Tehát, amikor ők elmondják a Miatyánkot a szentmisén, azt úgy és azokkal a szavakkal mondják el, ahogy Jézus tanította és mondta el először a tanítványaival” – adta meg az államtitkár a szíriai kereszténység történelmi hátterét.

Az ottaniak bár 1400 éve muzulmán hódoltság alatt élnek, mégis túlélték ezeket az évszázadokat, bár a most véget ért háború katasztrofális hatással volt rájuk. „Nagyon sokan szenvedtek ebben a háborúban, de a keresztényekre még egy erőszakos iszlamista terrorszervezet, az Iszlám Állam külön is rárontott. Ennek következménye, hogy bár Szíriában több mint kétmillió keresztény élt, mára ez a szám 300 ezerre csökkent” – ismertette a számokat az államtitkár, aki ezelőtt hat évvel inkognitóban – nem politikusként is – felkereste már az országot. Kifejtette: sokakat megöltek, sokaknak el kellett menekülni. 

Az előadó Homszban is járt, a szír város kétezer éves keresztény negyedét porig rombolták az iszlamisták. „Amikor eljutottam Szíriába, láttam, hogy sok templom, iskola és otthon romokban hevert. Az emberek elvesztették a bizalmukat, és mindenki rettegésben élt. Gyakran találkoztunk olyan családokkal, akik kénytelenek voltak elhagyni mindent, amit az életük jelentett. Egy asszony mesélte, hogy három gyermeke soha nem térhetett vissza az iskolapadba, mert az iskolát teljesen lerombolták. A legfontosabb feladatunk az volt, hogy visszaadjuk nekik a reményt.”

Egy afrikai elemi- és nővérképző iskola diákjai. Fotó: Facebook / Hungary Helps - Magyarország segít

Nyomás alatt Pakisztánban

Pakisztánban a helyzet más, de ugyanolyan kritikus. Azbej Tristan így mesélt a helyi tapasztalatokról: „A keresztény közösségek gyakran marginalizáltak. Sok család nem talál munkát, a gyerekek iskolai zaklatás áldozatai, a közösségi élet pedig állandó nyomás alatt áll. Egy férfi elmondta, hogy mindennap retteg, hogy a gyerekei valamiért célponttá válnak. Ezért a programunk célja, hogy a helyi közösségeket hosszú távon támogassuk és megmutassuk nekik, hogy nincsenek egyedül.”

Extrém esetek is előfordulnak az ázsiai országban. „A legnagyobb probléma ott az, hogy keresztény embereket hazug módon megvádolnak azzal, hogy valami rosszat mondtak a muzulmánokra. Jó tudni, hogy ebben az esetben nincs bírósági tárgyalás, hanem ott a keresztény embereket ítélet nélkül bebörtönzik” – mondotta.

Példaként kiemelte Asia Bibi (angol átírásban Aasia Noreen – szerk. megj.) történetét is, aki egy kis faluban, Itan Waliban (Pundzsáb tartomány) élt, és mezőgazdasági munkát végzett, miközben családját próbálta eltartani. 2009 júniusában egy munka közbeni konfliktus során muszlim munkatársai nem fogadták el tőle a vizet, mondván, hogy keresztényként „tisztátalan”. A vita ezután egy istenkáromlási vádba torkollott, a bíróság pedig istenkáromlásért halálra ítélte a nőt, ami a pakisztáni törvények szerint lehetséges büntetés ilyen vád esetén. Asia Bibi több mint nyolc évet töltött fogságban kivégzésére várva, miközben ügyét folyamatos nemzetközi figyelem és tiltakozás kísérte, s ennek köszönhetően végül kiszabadult.

Állandó félelemben Nigériában

Nigéria és az észak-nigériai keresztény közösségek szintén súlyos problémákkal küzdenek a terrorizmus miatt, az államtitkár szerint jelenleg ott a legrosszabb a helyzet. „Az ottani családok állandó félelemben élnek. Sok gyermeket elraboltak vagy iskolájukat lerombolták, legutóbb kétszáz diáklányt, akikből 160-an még mindig a szélsőségesek fogságában vannak. Minden projektünket rendkívüli óvatossággal kell megszerveznünk. Sajnos rengeteg keresztény embert megölnek ott, nagyon sok mártírja van itt az egyháznak. Nem egy eset van, hogy a szélsőségesek templomról templomra haladnak, felgyújtják az épületeket” – mesélte. Nigériában egyébként egy nővérképző létrehozásával is segítették az ott élő keresztényeket.

Hangsúlyozta: a muzulmán emberek hite tiszteletet érdemel, és a többségük jó akaratú, jó szándékú ember, aki szereti az embertársait. „A terroristák általában nem is igazából muzulmánok. Muzulmánoknak állítják be magukat, de a saját vallásukkal fordulnak szembe, amikor embereket ölnek” – tette hozzá. Példaként egy kenyai esetet hozott fel: szélsőségesek megállítottak egy buszt, amelyen vegyesen utaztak keresztény és muszlim nők. Hogy a keresztények életét mentsék, a muzulmánok fölösleges fejfedőiket gyorsan odaadták a többieknek, így mentve meg őket a haláltól. Kenyában egyébként úgy segítenek a rászoruló közösségeken, hogy a nagyvárosi nyomornegyedekből visszatérítik őket eredeti, vidéki lakóhelyükre és például a szakszerű földművelést tanítják meg számukra. 

Van ahová nem tudnak eljutni: ilyen ország Észak-Korea, ahol akár egy Biblia birtoklásáért is börtönbüntetés jár, nemcsak az illetőnek, hanem az egész családjának.

Fotó: Facebook / Azbej Tristan

A kétszínű Nyugat

Azbej Tristan kérdésre elmondta: más, gazdagabb országok nem foglalkoznak a kereszténységgel. „Sajnos ezt politikusként ki kell mondanom, hogy nincs olyan nemes ügy, amit ne tudna tönkretenni a politika. Azt, hogy vallásuk miatt üldöznének embereket, és a keresztények segítségre szorulnak, a nyugati világban, Európában tagadják. Amikor mi ezt állítjuk, hazugnak neveznek minket. Engem is. Amikor Brüsszelbe megyek, és ilyen témákról beszélek, egész egyszerűen azt mondják, hogy ez hazugság, ez nem igaz. És hát ez a politikáról szól és a keresztényellenességről. Nyugaton nagyon sok országot vezetnek olyan politikusok, akiknek a kereszténység ellensége. És ők azt hazudják bele a világba, hogy a kereszténység egy elnyomó, üldöző vallás. Nem beszélnek arról, hogy mennyi jót tett az emberiségnek a kereszténység 2000 év alatt, csak olyan dolgokról beszélnek, mint az inkvizíció, a keresztes hadjáratok. Azt hazudják, hogy a gyarmatosításnak is a kereszténység volt az alapja és hogy a kereszténység üldöz másokat. Üldözi az LMBTQ-mozgalomhoz tartozó embereket, üldözi a nőket, mivel megtagadja tőlük az abortusz jogát. És ezáltal próbálnak mindent kicenzúrázni, ami keresztény, próbálják visszaszorítani a sekrestye falai közé. Franciaországban nem engedik a betlehemek fölállítását karácsony előtt, advent idején, mert az sérti a nem keresztények érzékenységét. Mindent kitörölnek, kicenzúráznak. Mi ezekbe az országokba azt az üzenetet visszük, hogy itt vannak a bizonyítékok azzal kapcsolatban, hogy a keresztények nem üldöznek másokat, hanem őket üldözik, ártatlanul szenvednek és megölik őket. És amikor ezzel szembesülnek, még egyszer: nem a szívük nyílik meg, pedig nálunk sokkal gazdagabb országként sokkal többet tudnának tenni, hanem minket kritizálnak, hogy hazudunk” – magyarázta. Szerencsére akad pár kivétel is. „Van egy-két olyan nyugati ország, amelyet keresztény politikusok vezetnek, akiket meg tudtunk szólítani, és egy idő után el tudtuk őket hívni, hogy mostantól segítsünk. Európában ilyen ország például Olaszország. Olaszországban két évvel ezelőtt a mi mintánkra indítottak kormányzati szinten egy ugyanilyen programot. Tavaly Ausztriában indítottak hasonlót, idén év elején pedig Ciprus is lépett, és most már ciprusiakkal együtt segítünk a szíriai, görögül imádkozó keresztényeknek” – magyarázta.

Azbej Tristan arról is beszélt, miként működik a Hungary Helps a gyakorlatban. „Amikor eljutunk egy-egy közösséghez, az első napokban a bizalom kiépítése a legnehezebb. Az emberek megtanulták, hogy a segítség gyakran ígéretek szintjén marad. Mi mindig személyesen jelen vagyunk, és együtt dolgozunk a helyiekkel a problémák megoldásán. Csak így lehetünk biztosak abban, hogy a segítség valóban célba ér.”

Fotó: Facebook / Azbej Tristan

Amerikai–magyar együttműködés

„A legérdekesebb élmény az üldözött keresztényekről szóló munkám során 2018-ban ért, amikor még nem államtitkárként, hanem helyettes államtitkárként dolgoztam. Egyik nap Budapesten, épp az irodámban ültem a számítógépem előtt, váratlanul érkezett egy e-mail a Fehér Háztól, az Egyesült Államokból, amelyben meghívtak Washingtonba. Eleinte azt hittem, valaki tréfál, esetleg egy kamera rejtőzik valahol vagy újságírók próbálnak meg viccelni. De nem: a meghívó valós volt” – magyarázta az államtitkár, aki két héttel később már Washingtonban ült, a Fehér Házban, az akkori amerikai alelnök, Mike Pence egy fontos embere fogadta. „Megkért, hogy beszéljek neki az üldözött keresztények helyzetéről, valamint a Magyar Ház programjáról, amely segíti a rászorulókat. Ahogy beszéltem, jegyzeteltek minden szót, ami számomra teljesen szürreális élmény volt: a tízmilliós ország mitugrász helyettes államtitkára ott ül a Fehér Házban, és az általa elmondottak alapján készülnek a jegyzetek” – mesélte.

„Mindez nem maradt hatás nélkül. Mindössze két nappal később az amerikai alelnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok programot indít az üldözött keresztények segítésére Irakban, a szíriai határ közelében, a bibliai Ninive környékén. A program keretében magyar és amerikai szakemberek közösen építettek újjá egy lerombolt katolikus közösségi telepet, amely a helyi keresztények életét hivatott támogatni és erősíteni. Sajnos, amikor Joe Biden lett az elnök, ezt a programot törölték és abbahagyták, most Donald Trump már sejteti, hogy lesznek lépések, idén már háromszor voltam a Fehér Házban, remélem, amikor következőkor találkozunk, már egy kész tényről beszélhetünk” – summázott. Ez az élmény rávilágított arra, milyen jelentős hatást érhet el egy ország képviselete még a nemzetközi diplomácia színterén is, és hogy a személyes elkötelezettség és tapasztalat milyen konkrét segítséget képes biztosítani az üldözött közösségek számára.