Ezúttal arra hivatkozott a taláros testület – amely ősz óta nem jutott dűlőre ezzel a törvénymódosítással –, hogy tanulmányoznia kell még az ügy különböző vetületeit, valamint azt a „független szakértői elemzést”, amelyet az óvást benyújtó legfelsőbb bíróság (ÎCCJ) csütörtökön terjesztett a CCR elé. Előző két ülésén a kilenctagú CCR döntésképtelen maradt, mivel a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatásával tisztségbe juttatott négy alkotmánybíró hiányzott. A testület február 11-én tárgyalja újra az ÎCCJ óvását.

Az igazságszolgáltatási nyugdíjak rendezése a kiváltságok megszüntetése mellett azért is fontos, mert a helyreállítási terv (PNRR) egyik feltétele, amelynek teljesítése nélkül nagyjából 231 millió eurót veszít Románia. 2025. november 28-ig kellett volna elérni ezt a mérföldkövet, de kifutottunk a határidőből. A CCR legutóbbi halasztása után Dragoș Pîslaru európai alapokért felelős miniszter azt nyilatkozta, hogy semmiféle bizonyosság nincs ennek a pénznek a visszanyerésére, tárgyalni is csak akkor lehet erről az Európai Bizottsággal, ha megvan a törvény. Pîslaru szerint már Románia hitelességéért is végig kell vinni a reformot.

Az ítélőtábla is ráér

Ugyancsak pénteken volt napirendre tűzve a bukaresti táblabíróságon az a kereset, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két tavaly nyáron kinevezett alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoş – tisztségből való felfüggesztését kéri. Döntés azonban ott sem született, az ügyet január 30-ára halasztották. Ez a per tovább nyújthatja az alkotmánybíróság eljárását.

Az ügyvédnő szerint az államfő által kinevezett Dacian Cosmin Dragoş és a szenátus által kinevezett Mihai Busuioc sem felel meg az alkotmánybírói tisztség betöltéséhez szükséges feltételeknek, mert egyikük sem rendelkezik legalább 18 éves jogászi vagy felsőfokú jogi oktatási tapasztalattal. Mihai Busuioc esetében a jogi helyzet egyértelműbb: az alkotmánybíróság 2025. július 1-jén hozott határozatában már alkotmányosnak minősítette a kinevezését, és az alkotmánybírósági döntéseket nem bírálhatják felül a bíróságok. Dacian Cosmin Dragoş esetében az ügyvédnő azt állítja, hogy mindössze 3 év és 4 hónapig oktatott jogi karon, pályafutása jelentős részében a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Politika- és Közigazgatás-tudományi Karán tanított jogot, ami – érvelése szerint – nem minősül alkotmányjogi értelemben vett felsőfokú jogi oktatási tapasztalatnak. A tárgyaláson az államelnöki hivatal jogi képviselője a kereset elutasítását kérte, arra hivatkozva, hogy az ügyvédnő elmulasztotta a jogvesztő határidőket, az elnöki dekrétumok ugyanis csak a közzétételüket követő 30 napon belül támadhatók meg a közigazgatási bíróságon. A védelem arra is hivatkozott, hogy Dacian Cosmin Dragoş kizárólag jogi tárgyakat oktatott – többek között közigazgatási, uniós és közbeszerzési jogot, illetve munkajogot – a BBTE Politika- és Közigazgatás-tudományi Karán, emellett pedig jogi szakértőként és tanácsadóként is tevékenykedett, és nemzetközi választottbírósági ügyekben vett részt. Az ügy súlyát növeli, hogy Dacian Cosmin Dragoş ahhoz a törékeny (5–4 arányú) alkotmánybírói többséghez tartozik, amely támogatja a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó, a PSD által kinevezett négy alkotmánybíró által szabotált törvénytervezetet.

Kilencszeres juttatások

Az országos nyugdíjpénztár kimutatása szerint a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak. Tavaly a bírák és ügyészek átlagosan 24 842 lejes havi bruttó járandóságot kaptak, amely a 3000 lej feletti összegre kivetett egészségbiztosítási járulék és adó levonása után csaknem 21 ezer lejes nettó nyugdíjat eredményezett, miközben a bruttó közalkalmazotti átlagnyugdíj tavaly 2778 lej volt havonta. Ha a nyugalmazott bírák és ügyészek is az általuk befizetett tb-járulék alapján részesülnének nyugdíjban, akkor a nyugdíjpénztár szerint havi bruttó 7518 lejt kapnának, ami jelenlegi járandóságuk mintegy 30 százaléka. A különbséget az állami költségvetésből fedezik. A Hotnews.ro által ismertetett dokumentumból kiderül, hogy a korkedvezményes nyugdíjazás miatt a kormány majdnem ugyanannyi (5747) nyugdíjas bírónak és ügyésznek kénytelen fizetni – egykori bérével megegyező nagyságrendű – szolgálati nyugdíjat, mint ahány aktív magisztrátus tevékenykedik (mintegy 6500) a folyamatos létszámhiánnyal küzdő igazságszolgáltatásban.