Több ország mezőgazdálkodói és állattenyésztői aggódnak a Mercosur-szerződés miatt, számos országban – többek között Franciaországban, Lengyelországban és Görögországban – tüntetések is zajlanak miatta. A gazdák úgy vélik: közép- és hosszú távon csődbe juttathatja az európai termelőket a kereskedelmi egyezmény, ugyanis a dél-amerikai országok nyomott áron kétes minőségű termékeket hoznak az öreg kontinensre, az áruk teljes körű ellenőrzése pedig mondhatni lehetetlen lesz a mennyiség miatt. A szerződést hangsúlyosan támogató Németország azt reméli, hogy gyengélkedő ipara fellendülését hozhatja a megállapodás, ezt azonban sokan kétségbe vonják, és úgy vélik: a számítások nem jönnek be, és további ágazatok kerülhetnek mélyrepülésbe. A mezőgazdaságot érintő kérdéseket dr. Becsek László mérnökkel, nagytermelővel jártuk körbe.
Ukrajna után újabb csapás
Elsősorban a húsipart érinti, de a mezőgazdaság is meg fogja szenvedni a megállapodást – vágott bele a témába a szakember. Becsek László elmondta: az évek során az Európai Unió agyonszabályozott mindent, rengeteg feltételnek kell megfelelniük a kontinens gazdálkodóinak, így egyértelmű: a költségek is ennek megfelelően nőttek, de ez az ára annak, hogy az EU polgárai asztalára minőségi és kockázatmentes élelmiszer kerülhessen.
„Az alapköltségek nagyon megnőttek. Rengeteg vegyszert betiltottak, csak az új, modern és ebből kifolyólag drága vegyszerek maradtak a piacon. Ez érvényes a műtrágyára is, és azt is szabályozzák, hogy ezeket az anyagokat hogyan és mikor lehet használni. Említeni kell azt is, hogy az üzemanyag és az energia ára is nagyon magas. Ezek a ráfordítások együttesen azt eredményezik, hogy az európai termelőknek magasabb áron kell értékesíteniük a terményt, ellenkező esetben veszteségben vannak. Dél-Amerikában viszont nincsenek szabályok, mindenféle kétes eredetű és minőségű vegyszert használnak, így persze hogy olcsóbban tudnak termelni. Ez az egyik veszély, amit az onnan majd bejövő áruk magukban hordoznak” – magyarázta Becsek László.
Kifejtette: az Ukrajnából beáramló gabona – amely szintén kétes minőségű – máris hozzájárult ahhoz, hogy a kalászosokat termelő európai gazdák nyakán maradjon a jó minőségű, de a magasabb befektetés miatt egyértelműen drágább termény. „Ukrajnával ugyanez a helyzet. Olyan vegyszerek vannak forgalomban, amelyek nálunk ötven éve be vannak tiltva, még a Ceaușescu-rendszerben sem volt megengedve a használatuk, ott meg vígan nyomják rá a növényekre. Az olcsó input az árat is lenyomja, de nemcsak pénzről szól ez a dolog, hanem az emberek egészségéről is. Kétes minőségű termények jönnek és fognak bejönni az európai piacra, a fogyasztók egészségével játszik Brüsszel. Vegyszermaradványokról, gombákról beszélhetünk. Ott van például az aflatoxin, amely egy természetben előforduló, rendkívül erős mérgező és rákkeltő hatású idegméreg (mikotoxin – szerk.). Ez ott van a gabonán (elsősorban növényi kultúrákban, így gabonaféléken, kukoricán, földimogyoróban, diófélékben, fügében és bizonyos fűszerekben, pl. fűszerpaprikán is megjelenik – szerk.), így értelemszerűen belekerül a kenyérbe, megeszik az állatok is. Hiába van jelen kis mennyiségben: szép lassan felhalmozódik a szervezetben, és évek eltelte után megjelennek a problémák, például elkezd remegni a kezünk, lévén, hogy idegméregről van szó, de ennél súlyosabb következményei is lehetnek. Olyan, mintha ciánt ennénk nem halálos adagokban, hogy egy meredek példával éljek” – vázolta a problémák másik vetületét Becsek László.
Gyenge volt a tavalyi termés, ára sincs a termelőknél. A szerző felvétele
Irdatlan mennyiségű vegyszerfajtát kellene ellenőrizni
A szakember hozzátette: a nagy mennyiségű, agyonvegyszerezett terményt növény-egészségügyi szempontból képtelenség ellenőrizni. „Mi a nagyáruházakba bevitt terményt Bulgáriában, Európa legnagyobb szakosodott laboratóriumában ellenőriztetjük. Harminc használható vegyszer maradványait nézik át a terményben, ez eleve több száz euró költséget jelent számunkra. Emellett a már az áruházban lévő terményből szúrópróbaszerűen mintát vesznek, és még egyszer leellenőrzik, erről már nekünk tudomásunk sincs, de így győződnek meg a termékek minőségéről. A Mercosur-államokban viszont mintegy ezerötszázféle vegyszer van használatban. Erre azt állították, hogy majd ott, az eredeti helyen fogják leellenőrizni, hogy az elvárásoknak megfeleljen. Viszont ott van a képben egyrészt a korrupció, ugyanakkor a nagy mennyiségű és fajtájú vegyszerek kimutatása olyan szervezést igényel, amit én nem látok életszerűnek” – mondotta Becsek László, és hozzátette: elég csak az ukrán példát nézni, nem sikerült ez a gyakorlat.
„Amíg nem volt a képben az ukrán gabona, addig a búza kilónkénti ára 1,2–1,5 lej körül mozgott, ez egy jó ár volt, a gazdák tudtak fejlődni és veszteség nélkül minőségi terményt előállítani. A mai árral viszont ott tartunk, hogy otthonról hordjuk a pénzt, de a kérdés az, hogy meddig. Tavaly szerencsénk volt, mert nyolc tonna termett hektáronként. Ha nyolcvan banival számolom, akkor adja az önköltséget, de egy gyengébb, hattonnás termésnél már mínuszban lennénk. Ukrajna padlóra küldte az egész gabonagazdaságot, tehát még nem hiányzik egy olyan piac, ahonnan további olcsó, kétes minőségű termék érkezik” – vázolta Becsek László.
A vetőmag-utánpótlás is aggodalmat szül. A szerző felvétele
Farmertársadalom vs. politikum
Becsek László kifejtette: a mezőgazdálkodó társadalom ellenkezését figyelmen kívül hagyták, a politikum a fejük felett döntött. Daniel Budát, a Nemzeti Liberális Párt európai parlamenti képviselőjét említette, aki azzal nyugtatta a kedélyeket: nem fog gondot okozni a Mercosur. „Ő azzal védekezett, hogy a biztonsági garanciák védik a gazdákat. Elfeledkezünk arról, hogy ez már Ukrajnával sem működött, a gabonatermelők, képletesen szólva, kaptak egy jókora nyaklevest. Most bejött a képbe a Mercosur, amely óriási gondokat fog okozni. Évekig problémák lesznek, és maradnak páran, akik fenn tudnak maradni, a többiek bezárják a boltot. Mindenki megsínyli, a kisgazda vagy a hozzám hasonló nagyobb termelők is. Az én szintemen már Ukrajna miatt is óriási bevételkiesés van, hatalmas a kiesés. Az arányok ugyanazok, csak a kisebb termelők kevesebb, a nagyobbak nagyobb veszteséget szenvednek el” – vonta le a következtetést.
Becsek László rendelkezésünkre bocsátotta azt a levelet is, amelyet még december közepén fogalmaztak meg a romániai mezőgazdálkodók és elküldtek minden olyan helyre, amelyet fontosnak tartottak.
A négyoldalas dokumentumban komoly aggodalmakat fogalmazott meg a Romániai Gazdák Klubja (Clubul Fermierilor Români) az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatban. A gazdaszervezet a Nicușor Dan államfőnek (is) címzett hivatalos levelében arra figyelmeztet: a jelenlegi formájában ratifikálásra kerülő egyezmény súlyos következményekkel járhat a román mezőgazdaságra, a vidéki gazdaságokra és hosszú távon az ország élelmiszer-biztonságára is.
Az EU–Mercosur-megállapodás egy mintegy 770 millió fogyasztót felölelő piacot hozna létre, és jelentős vámkedvezményeket biztosítana a dél-amerikai országok – Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay – mezőgazdasági termékeinek. A Romániai Gazdák Klubja szerint azonban ez az egyezmény tovább mélyítené az amúgy is fennálló piaci egyenlőtlenségeket.
A leginkább veszélyeztetett ágazatok között szerepel a baromfi-, marha- és sertéshústermelés, a tejipar, a gabonafélék, az olajos magvak, a napraforgóolaj, valamint a cukor- és etanolgyártás. A dél-amerikai termelők lényegesen alacsonyabb költségekkel dolgoznak, miközben nem kötelesek betartani az Európai Unió szigorú környezetvédelmi, állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírásait.
A szervezet különösen riasztónak tartja, hogy a Brazíliában alkalmazott növényvédő szerek mintegy 75 százaléka az EU-ban tiltott. Emellett a Mercosur-országok élelmiszer-ellenőrzési és állategészségügyi rendszerei nem érik el az uniós szintet, ami nemcsak tisztességtelen versenyhelyzetet teremt, hanem közvetlen kockázatot is jelenthet a fogyasztók számára.
A kereskedelmi adatok is alátámasztják az aggodalmakat. A Románia és a Mercosur-országok közötti agrárkereskedelemben súlyos egyensúlyhiány tapasztalható. Míg Románia exportja elenyésző – főként alacsony hozzáadott értékű termékekből áll –, addig az import volumene rendkívül magas, különösen az állati takarmányok, olajos magvak, cukor, valamint húsipari termékek esetében. Az elmúlt években az agrárkereskedelmi deficit több százmillió euróra rúgott.
A gazdák szerint az egyezmény életbelépése tovább növelné ezt a deficitet, miközben ellehetetlenítené a hazai termelőket. Különösen veszélyesnek tartják a baromfihúsra vonatkozó 180 ezer tonnás importkvótát, amely az ukrán importtal együtt súlyos csapást mérhet az egyébként versenyképes román baromfiágazatra. Hasonlóan aggasztó a vámmentes cukor- és etanolimport, amely az uniós cukoripar válságát tovább mélyítheti. A Romániai Gazdák Klubja arra is emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság maga is elismeri a kockázatokat: egy esetleges piaci válság esetére egymilliárd eurós vészalapot helyezett kilátásba. Ez azonban a gazdák szerint nem helyettesíti a megelőzést és a megfelelő védelmi mechanizmusokat.
Az üzemanyag drágulása sem jött jól a termelőknek. A szerző felvétele
A bodzai káposzta esete és az import paradoxona
Az interneten az elmúlt hetekben rendkívüli nagy nézettséget ért el az a videó, amelyet egy bodzai (Buzău megye) gazdálkodó töltött fel, s az látható rajta, amint a terményt a földbe tárcsázza. Nem éri meg a piaci ár a betakarítását – magyarázta a videó feltöltője.
Becsek László ezen sem lepődött meg. „Az ország valóban importra szorul, miután Románia csak a szükséges burgonya harminc százalékát állítja elő, ha jó a termés. A tavalyi gyenge volt, így az étkezési burgonyának csak a 18 százaléka termett meg, márpedig, ha enni akarunk, azt valahonnan hozni kell. Az egyik ilyen hely Franciaország, ahonnan dömpingáron jön be a termény. A tavalyi termés sok helyen gyenge volt, apró, nem eladható. Így nem csoda, hogy nem érte meg kiszedni, tehát sok helyen beletárcsázták a földbe. Így van ez a káposztával is.”
„Nekünk tavaly kétszeresen balszerencsénk volt. Amikor a gumóknak nőniük kellett volna, nem lett eső, Nyugaton viszont igen. Jó termésük volt, jó minőségű, tehát van áru bőven. De ott is van probléma, és ez a magyarázata, hogy nyomott áron adják a termést. Ott ugyanis megnövelték a feldolgozókapacitást, például a szalmakrumpli előállítását megduplázták. Ezzel egy időben arra biztatták a termelőket, hogy ültessenek több pityókát, viszont nem kötöttek arra a mennyiségre szerződést, csak a korábbi szintekre. Beütött még egy újabb gond: az exportterületeket – például India és Afrika –, ahol ezek a feldolgozók az árut értékesítették, Kína elvette, hoppon maradtak. Így a farmerek nyakán maradt egy csomó krumpli. Olyan esetről is tudok, hogy egy nyugati mezőgazdálkodó felajánlotta: ingyen adja a terményt, gyere a kamionnal, én megyek a szedőgéppel, csak szabaduljak tőle. Beszéltem a belgiumi pityókatermelők szövetségének elnökével, aki elmondta: október elején sok földbe bele volt szántva a pityóka, nem volt mit kezdeni vele. Azt hiszem, hogy a tavalyi volt az utolsó ilyen szempontból, megtanulták a leckét” – magyarázta Becsek László.
Hozzátette: ma, ha a termelő 90 baniban vagy 1 lejben el tudja adni a prémium kategóriás terméket, már nagyon jó árnak számít. Hogy mégis miért annyi a pityóka, amennyi, az üzletekben? „A termelő a piaci ár 40–50 százalékát kapja. Ott van a csomagolás például: az, hogy az üzletben látott fekete ládába belekerüljön a pityóka, egymagában 36 banis költség – kilónként. Ezenkívül ott a szállítás, az áfa és persze az üzlet haszonkulcsa is. Ezért ennyi az üzletben az áru” – mondotta.
Nem minden francia pityóka olcsó: a La Bonnotte-ért a termelési helyén 8 eurót, a piacon akár hetvenet is elkérhetnek. Fotó: Facebook / La Bonnotte Potato
A támogatás sem minden
Becsek László azt is kifejtette: a francia gazdák annak ellenére vannak gondban, hogy egy hektár krumplira évek óta négyszáz eurós támogatást kapnak, így versenyképesebbek. „Akkor képzeljük el a romániai helyzetet, ahol egy hektárra 192 euró a szubvenció. Most azt tervezik, hogy nem hektárra fogják adni, hanem egy farmra, méretfüggően. A franciák lehet, hogy ebből jobban kijönnek, mert ott az ötven-kétszáz hektáros családi gazdaságok a jellemzőek, kevés az olyan méretű, mint például itt, így valószínű, hogy minket újabb veszteség fog érni” – magyarázta, hozzátéve: Kelet-Európában „más istenjárás van”.
A beszélgetést azzal zárta: a sok rossz körülmény – egyrészt az ukrajnai termékek és a következőkben a Mercosur-tagállamokból Európába bejövő áru – oda juttathatja az Európa élelmezését biztosító farmereket, hogy csődbe mennek. „Most képzeljünk el egy rossz forgatókönyvet. Nálunk nem lesz termelés, és bekövetkezik valami olyasmi, ami zavart okoz az ellátásláncban. Ez éhínséget jelent” – mondotta.
Kistermelői gondok
A Mercosur-egyezmény kapcsán megkérdeztük Balogh Tibort, Kézdiszentlélek polgármesterét, aki „civilben” gazdálkodik is. Kifejtette: a témáról nem tud nyilatkozni, de a saját és a szentlélekiek gondjairól igen.
„Tavaly szárazság volt, a termény gyenge minőségű, de ami jó is, az a raktárban van, nem tudjuk eladni. Azt sem tudom, hogy mi lesz a vetőmaggal. Ha az idei év is olyan lesz, mint a tavalyi, akkor az embereknek lesz egy csomó ócskavasuk, sok pénzt fektettek gépekbe, amelyek nem hozzák vissza az árukat. A tetejében hallom, hogy Franciaországból olyan áron hozzák be a pityókát, hogy többe kerül a fuvar, mint az áru, és nem tudom, ez hogyan lehetséges” – magyarázta.
Elmondta: úgy tudja, hogy Franciaországban a mezőről 40 baniért adták a pityókát, ide hozták, 1 lejért már felcsomagolt áru van. „Egyszerűen nem fogom fel, ez hogyan lehetséges. Akárhogy számolom, nálunk egy kiló pityóka előállítási költsége 1 lej. A tavalyi évet valahogy kinyögjük, dolgos népség van a vidéken, de ha az idei év is hasonló lesz, akkor sok föld parlagon marad. Gondot jelent, hogy már az sem mindegy, hová teszünk pityókát, öntözés nélkül ma már nem lehet termelni. Vesztett ügyünk van, talán a menekvést a kalászosok jelentenék, de azt is nehéz értékesíteni, mert ott az ukrajnai termény. Nagyon szomorú jövő előtt áll a mezőgazdaság, ami már azért is baj, mert a környékünkön az emberek zöme abból éldegélt. Ezelőtt négy évvel a gabona 1,6 lej volt, most 80 bani, és annyiért sem kell. Az ukránok azzal permeteznek, amivel akarnak, nekünk a kezünk meg van kötve, normáknak kell megfelelnünk, így a termény előállítása jóval drágább” – mondotta.
Balogh Tibor azt is megjegyezte: nemcsak a Bodza vidékén tárcsázták a földbe a káposztát, hanem Kézdiszentléleken is. „Sajnos fiatal, dolgos gazdák kényszerültek erre, mivel a betakarítás is plusz pénzbe került volna, növelve a veszteséget. De pityókát is szántottak földbe, mivel az apró, eladhatatlan termés kiszedése szintén csak a kiadást növelte volna” – vázolta a szomorú helyzetet.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
