800 000-re nőhet a munkanélküliek száma idén Romániában, vagyis az előzetes becslésekhez képest kétszáz-háromszázezerrel több ember maradhat állás nélkül — jelentette be tegnap Marian Sârbu munkaügyi miniszter. Az év végére nyolc százalékra becsült munkanélküliség miatt növelni kell a munkanélkülisegély-alapot is 500 millió lejjel. Sârbu előzőleg a közalkalmazottak érdekeit képviselő szakszervezetekkel tárgyalt, akik tegnap országszerte tiltakoztak a kormány által tervezett bércsökkentések ellen.
A megbeszélés a szakszervezetek részleges győzelmével zárult, a vezetői járulékok karcsúsításáról ugyan nem sikerült megegyezni, de az alkalmazottak pótlékait sem törlik, viszont ezek kifizetésével minden intézménynek bele kell férnie a jóváhagyott költségvetési keretbe. Sikertelenül ért véget viszont a vasúti szakszervezetekkel megkezdett, három órán keresztül tartó egyezkedés (amelyre a szállításügyi miniszter el sem ment, mert sérelmezte, hogy a bizalmik a sajtóhoz fordultak): a súlyos veszteségekkel működő államvasutak 12 000 alkalmazottják kellene leépíteni, vagy legalábbis ennyivel kellene csökkenteni a béralapot.
Perelnek a tanárok
Kolozs megyében minden polgármesteri hivatalt és iskolát bepereltek a tanügyi szakszervezetek, amiért a tanárok fizetése nem emelkedett ötven százalékkal. A szakszervezetek általános sztrájkra készülnek dolgozatírás idején, és azt is kilátásba helyezték, hogy nem zárják le a tanulókat. A tanügy decentralizálása miatt is elégedetlenek, szerintük az iskolaigazgatók helyi tanácsok általi kinevezése alkalmat ad az iskolák ,,átpolitizálására".
Párbeszéd a Székelyföldért
Hargita és Kovászna megye tanácsa összehangolja külön elkészült fejlesztési stratégiáit — többek között erről döntöttek a székelyföldi megyék és városok szövetségének hét végén lezajlott, többnapos ülésén a gyimesközéploki Borospatakon. A megbeszélés a januárban Ojtozban tartott találkozó folytatása, és a jövőben Maros megyét is be szeretnék vonni a közös kérdések egyeztetésébe. A résztvevők — megyeitanács-elnökök, városi polgármesterek és parlamenti képviselők — az épített örökség felmérését és védelmét is kitűzték, ennek részeként évente száz székely kapu rendbetételét, megfaragását támogatják. Elhatározták egy olyan közös tanulmány megrendelését is, amelynek célja a közigazgatási decentralizációs folyamat során használható érv- és javaslatrendszer kidolgozása a parlamenti munkában is. Első alkalommal szervezik meg augusztus 1—2-án a Székelyföld Napokat, és elindítják a Székely termék és a Székelyföldi termék márka bevezetését. Elhatározták, hogy turisztikai és egyéb szakvásáron közös standdal jelennek meg, Székelyföldi Legjobbak programot indítanak, közös díjat alapítanak, támogatják a Székelyföldi Hagyományőrzők Szövetségének létrehozását, konzultációsorozatot kezdeményeznek Sikeres Székelyföld címmel, közös pályázati figyelőt készítenek, és egységes elképzelés mentén fejlesztik a Szent Anna-tó környékét érintő turisztikai beruházásokat.
Az EMNT jelöltjei
Megnevezte európai parlamenti képviselőjelöltjeit az EMNT. A magyar összefogás listáján az RMDSZ-szel kötött megállapodás szerint a lehetséges 43 helyből 11-re jogosult szervezet a listavezető Tőkés László mellett a negyedik, még lehetséges befutó helyről Szilágyi Zsolt politológust, egyetemi adjunktust, az EMNT alelnökét küldené Brüsszelbe. A második és harmadik helyen két RMDSZ-es jelölt, a jelenleg is EP-képviselő Winkler Gyula és Sógor Csaba pályázik újabb mandátumra.
Feszültség Marosszéken
A székelyföldi autonómia megvalósítását célzó rendeletek meghozatalára buzdítja Maros megyei önkormányzati tisztséget viselő tagjait az RMDSZ, ezáltal folyamatos feszültséget tartva fenn a megyében — állítja Emil-Marius Paşcan prefektus. A kormánybiztos egy távértekezleten Emil Boc miniszterelnöknek és Dan Nica kormányfőhelyettesnek is beszámolt a szerinte nyílt háborúra emlékeztető állapotokról, és arra kérte feletteseit, jelezzék a helyi közbiztonsági szerveknek, hogy határozottabban lépjenek fel a nyugalom és a rend biztosítása érdekében, mivel az RMDSZ-nek érdekében áll fenntartani a feszült hangulatot az EP-választások miatt. Emil Boc írásbeli beszámolót is kért a prefektustól, ugyanakkor arra utasította, hogy szólítsa fel a megye lakosságát Románia alkotmányának tiszteletben tartására, és forduljon bírósághoz, amennyiben a törvény megszegését észleli.