Fogyatékossággal élőket érintő szigorításokSokan elesnek az eddigi támogatásoktól

Nem új keletű, hogy az újraértékelésnél valakinek a korábbinál enyhébb fokozatot állapít meg az erre hivatott megyei szakértői bizottság, az érintettek a döntést sok esetben megfellebbezik, egyesek pert is indítanak a határozat ellen és nyernek – állítja Makkai Péter. A sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány fogyatékossággal élőkkel foglalkozó ágazatának igazgatója, az Írisz Ház létrehozója nemcsak a hétköznapokból ismeri a sérültek világát, hanem a jogalkotás felől is, hisz korábbi munkaügyi és szociális minisztériumi államtitkársága alatt több törvénymódosító javaslatot is kidolgozott és előterjesztett a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének megteremtése érdekében. Szerinte a jelenlegi törvényi módosítások sok sérültet a korábbinál nehezebb helyzetbe sodornak, ráadásul számukra nem teljesen átlátható a jogszabályi rendszer. Ez így is van, hiszen az őket érintő jogosultságokról nem egyetlen törvény rendelkezik, a támogatásokat sem egyetlen hatóságtól kapják.

Élet 120 cm alatt

A székelyszáldobosi Nyikó Anettát lapunk olvasói korábbi írásainkból ismerhetik. Anetta harmincegy éves, csontozata nem követte arányosan az életkor szerinti fejlődést, kisnövésű, alig 120 cm magas, de jelenleg ennél is alacsonyabbról látja a világot, mivel súlyos gerincproblémával küzd, nem tud kiegyenesedni. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karának informatika szakán végzett Anettát sepsiszentgyörgyi földszinti tömbházlakásában kerestük fel, ahol a berendezést az ő igényeinek megfelelően alakította ki, ami rengeteg pénzbe került. Alacsonyak a bútorok, a konyhában is egy méter a bútorzat átlagmagassága, a fürdőszobában a biztonság a legfontosabb, hogy minden legyen stabilan rögzítve, a kádban speciális ülőke van, az ajtónyílás itt is széles, hogy szükség esetén beférjen a kerekes­szék. Anetta a lakásban bottal jár, ha valamit el kell vinni egyik helyről a másikra, azt ráteszi a kerekes polcos asztalkára és a megfelelő helyre tolja. Ha kimegy a házból, egyből a speciálisan kialakított autójába ül és elvezet a célhoz. Szülei, testvére, nagynénje, unokatestvérei, barátai segítik a hétköznapi dolgokban, de ha egy hivatalban személyesen kell megjelennie, az már bonyolultabb. Olyankor előre telefonál, odaszól, hogy érkezik, engedjék be az autóval a hivatal udvarára, ha erre nincs lehetőség, segítséget kér, hogy vegyék ki az autójából a kerekesszéket és azzal közlekedik tovább. Emelnie, cipelnie nem szabad, a vásárlást mások intézik, amúgy sem érné el a polcokat. 

Belefáradt a pereskedésbe

Anetta egy magáncég informatikusa, otthonról dolgozik, de autó nélkül lehetetlen lenne az élet számára, ezért vállalta besorolása újraértékelését tavaly, amikor erre felszólították. Az történt ugyanis, hogy egy országos lista alapján – amely betegségkódokat tartalmazott – a fogyatékkal élő felnőttek megyei felmérő bizottságának újraértékelés céljából be kellett hívnia azokat a sérült személyeket, akik jogosítvánnyal rendelkeznek, majd a rendőrség kiválasztotta, közülük kiket küld orvosi vizsgálatra speciális klinikára, ahol megállapítják, hogy az illető vezethet-e vagy nem. Aki a felmérő megyei bizottságnál az adott határidőn belül nem jelentkezett, automatikusan elveszítette fogyatékossági besorolását. A szóban forgó újraértékelésnél Anetta elveszítette a súlyos fokozatba való végleges besorolást, amit korábban per útján ért el – gondozóra már tizennyolc éves kora óta nem jogosult –, két év múlva újra jelentkeznie kell, a jogosítványa azonban legalább megmaradt. Ezúttal nem fellebbez, nem pereskedik a határozat ellen, nem vállalja a korábban tapasztalt megaláztatást, energiáját inkább a mindennapi teendőkre fordítja. Informatikusi munkáján kívül iskolákban tart előadást a fogyatékossággal élők iránti érzékenyítés témakörben.

A harmincegy éves Anetta mindennapjának külön megvan a nehézsége, de nem panaszkodik, inkább azokat a sorstársait sajnálja, akik nem tudnak dolgozni vagy az előítéletek miatt nem jutnak munkához és a csekély állami támogatásból kell megélniük. Gyermekkorától szereti a zenét, az irodalmat, de már tizenévesként tudta, olyan szakmát kell választania és abban jónak lennie, amiből meg tud élni. Jól döntött, és ebbe belefér a zene és az irodalom is. Anetta megírta élettörténetét A kalitkába zárt végtelen című önéletrajzi könyvében, énekel és basszusgitározik a Music Mania együttesben, a slam poetryvel együtt ezekkel hívja fel a figyelmet a fogyatékossággal élők értékteremtő erejére.

Válaszol az orvosszakértő

Lapunk megkeresésére Fazakas-Enyed Magdolna orvosszakértő, a fogyatékkal élő felnőtteket felmérő megyei bizottság elnöke részletezte a folyamatot, attól kezdve, hogy valaki besorolásért indít eljárást, egészen addig, amíg választ kap és lezárul az ügye. Első lépésben a helyi szociális irodához kell fordulni, községek esetében a polgármesteri hivatal szociális munkásához, aki eligazítja az illetőt, segít összeállítani a szükséges iratcsomót, amivel a kérelmező jelentkezik a megyei felmérő szolgáltatásnál, amely a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság egyik részterülete. Ha személyesen nem tud megjelenni, a szóban forgó részleg munkatársa az illető otthonában végzi el a felmérést. Ez az alapfokú értékelés, ahol megszületik a javaslat a fogyatékossági besorolásra, innen kerül az iratcsomó a doktornő által vezetett bizottsághoz. A testületnek hét tagja van, három orvos – közülük egy a megyei közegészségügyi igazgatóság részéről –, pszichológus, szociális munkás, jogász és egy civil szervezet képviselője, akik hetente egyszer ülnek össze. A besorolás megítélése vagy elutasítása kizárólag orvosi szempontok alapján történik, nem számítanak a szociális körülmények, az sem, ha egy mozgásában súlyosan korlátozott személy otthonában nincs mosdó és illemhely a lakásban, csak az udvaron. Előfordul, hogy két, egyformán gondozásra szoruló, de különböző betegség miatt ágyhoz kötött személy közül a vonatkozó jogszabály szerint az egyiknek megítélhető fizetett gondozó, a másiknak nem – részletezi az orvosszakértő. 

A bizottság elnöke szerint a 2007-től érvényes besorolási feltételek egy része valóban elavult, változott a medicina, meg kellett újítani a szabályozást, de ez nagyon sok fogyatékkal élő beteg embert negatívan érint. Elsősorban a demencia különböző formáiban szenvedők közül veszítik el sokan a személyi gondozót, de maradnak a súlyos besorolásban. Esetükben a pszichológiai és a pszichiátriai vizsgálat a döntő. Ugyanolyan súlyos az állapotuk, mint korábban, lehet még romlott is, de már nem jogosultak gondozóra, itt van a legnagyobb érvágás – mondta a doktornő.

A szakember a pozitívumok közé sorolta, hogy bizonyos eseteknél már az első felmérés után végleges besorolást lehet megítélni, ez korábban is volt, de időközben törölték, most újraszabályozták. Az is az új jogszabály pozitívuma, hogy a hetvenöt év fölöttiek, függetlenül a megítélt fokozattól, megkaphatják a végleges igazolványt, nem kell egy, illetve két év múlva jelentkezniük újraértékelésre. Néhány esetben ugyanazzal a betegséggel és súlyossági szinttel kedvezőbb besorolást nyerhet a beteg, de sokkal több az, amikor kategóriát, fokozatot veszít a fogyatékkal élő – szögezte le a bizottság elnöke. 

Tavaly szóban forgó bizottság 931 új esetet bírált el, közülük 185 esetben semmilyen besorolást nem ítéltek meg. Újraértékelésre 3281-en jelentkeztek, közülük 327-en kiestek a rendszerből. Az új és újra felmért esetek kategóriánkénti eloszlása: 81-en enyhe, 814-en közepes, 1743-an fokozott, 416-an személyi gondozó nélküli súlyos besorolásban szerepelnek, 831-en súlyos fokozattal rendelkeznek és személyi gondozóval.

Az önkormányzat megtérítheti az adó összegét

Azoknak a fogyatékossággal élőknek, akiknek a korábbi törvény szerint adómentesség járt (épületre és járműre), de az új jogszabály szerint ettől megfosztották őket, a helyi önkormányzatok saját belátásuk szerint megtéríthetik ennek összegét. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a január 19-i adóellenes tüntetésen kijelentette, a megyeközpont önkormányzata megtéríti a jogosultaknak a szóban forgó összeget. Ennek módszertanát a napokban kidolgozzák és a februári első tanácsülésen az adócsökkentéssel együtt tárgyalják, ezt követően tudják tájékoztatni az érintetteket, mi az eljárás, mit kell tenniük ahhoz, hogy hozzájussanak az őket illető támogatáshoz – mondta lapunk megkeresésére Sztakics Éva alpolgármester. Arról egyelőre nincs tudomásunk, hogy a többi háromszéki önkormányzat hogyan jár el ebben a kérdésben, de több olyan esetről tudunk, ahol a súlyos fokozatú sérült 728 lejes állami támogatása éppen csak a gázszámlára elég a téli hónapokban. Tekintve, hogy nagyon kevés sérültnek van munkahelye, a számukra szervezett állásbörzéken sem jutnak munkához, sokuknak csak az említett támogatás az egyetlen jövedelmük és közülük is kevesen, ezután még kevesebben jogosultak személyi gondozóra.

A megszorítások, a munkaügyi miniszter által reformnak nevezett új feltételek szerinti fogyatékossági besorolás, amelynek igazodnia kell az uniós szabályokhoz, a rendszer általános felülvizsgálata, amelyre szerinte a csalások és visszaélések miatt van szükség, valójában a leginkább kiszolgáltatottaktól veszi el a legtöbbször a túlélésre is alig elegendő jogos juttatásokat. Igaz lehet, hogy az országosan közel egymillió felnőtt fogyatékkal élő közül többen jogtalanul részesülnek ezekben a juttatásokban, több százezer embernek azonban olyan ez a kevéske támogatás, mint a levegő.