Az árkosi Szentkereszty Mariette által vezetett egykori tudakozóiroda adatait böngészve érdekes élettörténetek rajzolódnak ki. A tábori iroda adatlapján megőrzött pár bejegyzésből kiindulva, ha tovább kutatunk, több száz kilométerre élő, tevékenykedő családok történetével is gazdagodhatunk. A hadi iroda 521. és 537. számai alatt két debreceni fiatal testvér eltűnését jegyezték be, mindkettő esetében a sepsiszentgyörgyi Olt utca 40. szám alatt lakó Rákossy Józsefné volt az érdeklődő személy.
Miért pont két debreceni származású katona után érdeklődik egy sepsiszentgyörgyi vármegyei irodatiszt felesége? A hadi iroda hagyatékában levő két levele fényt derít a kérdésre. Rákossy Józsefné (szül. Neubauer) a két eltűnt fiútestvérét kereste. Mindhárman a debreceni Neubauer sodronyműgyáros gyerekei voltak.
Neubauer, a sodronygyáros
1892-ben még Nyíregyházán működött a Neubauer testvérek sodronygyára. Valamikor 1892 és 1894 között Neubauer János átköltözött Debrecenbe. Sikeres gyáros, a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal dokumentumai között több szabadalma megtalálható, pl. Újítás a nádszöveteken (1907), Trágyahordó puttony (1913), Rugalmas sodrony kocsiülés (1902). A budapesti milleneumi kiállításon mint nádfonat- és sodronyműgyáros elismerő oklevelet kapott. 1902-ben az Országos Magyar Kertészek Egyesülete nemzetközi kertészeti kiállításán virágágydíszítő szegélyvasakért egyleti bronzérmet érdemelt ki.
1903-ban a Honi Ipar című lap így ír Neubauer munkáiról: „Neubauer János sodronyműgyáros, Debrecen, ruganyos ágybetétek, ruganyos sodronykocsi ülés; ezen betétek szabadalmazva vannak, de tényleg hasznosak és mindenben fölülmúlják az eddigi találmányokat.” 1914-ben, az első világháború kitörése előtt a szatmári új kórház építésének vállalatba való adására hirdetett árlejtésen (fordított licit, csökkenő árakkal – szerk.) ajánlatot tett sodronyfonatú drótkerítések, ajtók, kapuk készítésére 6214 korona végösszeggel.
A Neubauer fiúk
Az első világháború így találta a családot. A nagyobbik fiú, Neubauer János, aki 1882-ben Nyíregyházán született, a háború előtt édesapja mellett Debrecenben sodronygyárosként tevékenykedett. Ugyanott vonult be katonának a 39. császári és királyi gyalogezred 9. századába mint őrvezető. 1914. október 12. és 20. között az északi harctéren, Galíciában a chirowi csatában tűnt el.
Kisebbik testvére, Neubauer Lajos, aki 1892-ben ugyancsak Nyíregyházán született, a 39. császári és királyi gyalogezred 2. századában szolgált, amikor 1914. november 17-én eltűnt. Róla megjegyzik a hadi iroda adatai, hogy a 282. veszteségi lista szerint orosz hadifogoly, de bővebb információt nem szolgáltatott a tudósító.
A Magyar Szabadalmi Hivatal közlönyében megjelent sodronyos kocsiülés rajza
A „puhatolózás”
1915 márciusában Rákossy Józsefné elhatározta, hogy levelet ír báró Szentkereszty Mariette-nek fivérei érdekében: „Hallomásom szerint Méltóságod a jelen rettenetes időben sokoldalú humánus tevékenységei között, a hadi foglyaink puhatolásával is foglalkozik. Én ez alkalommal, mint egy aggódó nő, Méltóságod nemes lelkéhez fordulok a következő kéréssel: méltóztassék a két eltűnt jó fivérem után puhatoltatni és az eredményről engem értesíteni.”
A következő, megőrzött levelet 1915. december 31-én írta, melyben a bárónő által kért pontos adatokat közölte vele, jelezve egyúttal, hogy a kutatással járó költségeket fedezi.
A hadi iroda tudakozódására 1916. február 17-én felelet érkezett: a Vörös Kereszt Tudakozó Iroda közölte, hogy a pótzászlóalj értesítése szerint Neubauer János 1914. december 9-e óta orosz fogságban van, az internálási hely megadása nélkül. A hadi iroda február 24-én értesítette Rákossy Józsefnét. A bárónő a foglyok címének megszerzéséért sürgető levelet írt a Vörös Kereszt Tudakozó Irodához, ahonnan március 2-án érkezett válasz, amelyben jelezték, hogy további információval nem rendelkeznek, tehát nem tudják megadni a fogoly címét.
Hiányos információk
A Rákossy Józsefné leveleiben leírt tájékoztatás szerint Neubauer János póttartalékosként 1914. szeptember 8-án indult Debrecenből, és a hírek róla megszakadtak a chyrowi csata, a Stary Sambor vasútvonalának védelmében vívott harcok után.
A 39. császári és királyi gyalogezred történetében a következőket írták: „A VII. hadtest vonala mögött fekvő Chyrow-ba megérkezett Wolff János alezredes az ezred IV. menetzászlóaljával. Ezt nem egyesítették az ezreddel, hanem a Krautwald altábornagy csoportban eleinte a sambori vasútvonalat védte, azután Stary-Sambortól délre a fenti csoport harcaiban vett részt.”
Testvére eltűnésének dátumaként Rákossy Józsefné november 17-ét tüntette fel. Az ezred története a következőket írja e napra: „Krautwald altábornagy csapatai már a magyar határon állottak, az oroszok erősen küzdöttek az Udava, Cziróka és Solinka forrása táján, az Erdős-Kárpátok magaslataiért. Főként az 1014 m. Stribért.”
A foglyokról nem érkezett több hír a hadi tudakozóirodához.
A vállalat márkajelzése egy sodronykerítésen
Hivatalosítás
Nem tudjuk, hogy Neubauer Lajos halálhíréről mikor és hogyan értesült a család. Hosszú várakozás után az apa a debreceni járásbírósághoz fordult János fia halottá nyilvánításáért. A járásbíróság listát publikált a Budapesti Közlönyben, ezzel a megjegyzéssel: „Aki az alábbi megnevezettek életben létéről, haláluk körülményeiről, így különösen arról, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, azt a hirdetményt kibocsátó bíróságnál jelentse be.” Neubauer János a listán a 2162/1923 szám alatt jelenik meg, a következő szöveggel: „sodronyműgyáros, aki 1882-ben Nyíregyházán született, N. János és Benes Julianna fia, P. Balog Mária férje, a 39-es gy. ezred tizedese, 1914. szept. havában, az orosz harctéren eltűnt. Debreceni Királyi Járásbíróság.”
Az első világháborús adatbázisban mindkét fiú szerepel. Neubauer Jánost 34 éves korában nyilvánították halottnak, elhalálozási dátumaként 1916. december 31-ét jelölték meg, helyként pedig az orosz harctér van beírva. „A hazáért hősi halált halt, az elhalálozás bíróilag lett megállapítva.”
Testvérét, Neubauer Lajost a belügyminisztérium nyilvánította elhunytnak a 36856/1922-es rendelettel. Az elhalálozás ideje 1915. február 25., helye Novoszibirszk, Oroszország. 21 éves volt, „a hazáért hősi halált halt” – jegyzi meg az adatbázis.
Két fiát a harctéren vesztette el
A cég túlélte a világháborút, még 1924-ben is működött a debreceni Kétmalom utca 4. szám alatt. „A debreceni Neubauer-gyár egész sereg újdonsággal lépett a piacra. Figyelemre méltó ezek közül csőkerítéses konstrukciója, amely húzott csőből készül, továbbá lemezből hengerelt acélablak-gyártmánya, amelyet először a debreceni fedett uszoda építésénél alkalmazott.” (Honi Ipar, 1924).
1926-ban a Magyarság folyóirat november 28-i száma a 75 éves sodronyműgyáros haláláról számolt be. Valószínűleg sohase tudta két fia elvesztése fölött érzett bánatát feldolgozni. „Két fiát a harctéren vesztette el” – írta az újság.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
