Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke január 17-én Paraguayban írta alá az EU és a Mercosur-államok közötti előzetes egyezményt. A megállapodás életbelépése azonban egyelőre még kérdéses, ugyanis az Európai Parlament a dokumentumot jogi felülvizsgálatra küldte, miközben viták zajlanak szinte minden tagállamban, a gazdák érdekvédelmi szervezetei pedig továbbra is határozottan elutasítják az egyezményt. Január 20-án beszámoltunk a parlamenti szavazást megelőző történésekről, most további kérdéseket is áttekintünk.
A megállapodás értelmében az EU exportálhatna többek között autókat, gépeket, borokat és sajtokat Dél-Amerikába, míg az európai piacra könnyebben juthatna be a dél-amerikai marhahús, baromfi, cukor, rizs, méz és szója. Sokak szerint azzal, hogy 700 milliós összlakossággal egy közös piac jön létre, az egyezmény áttörést jelent, hiszen a fennálló magas vámokat – például az autóipari termékekre kivetett 35 százalékot – fokozatosan lebontja. Az uniós gazdák ennek ellenére az európai termelők tönkretételét látják abban, ha az egyezmény életbe lép, ugyanis a távoli féltekén az unióban érvényben lévő elvásárások nélkül zajlik a növénytermesztés és az állattenyésztés, így az árak sokkal alacsonyabbak lehetnek.
A tervezett EU–Mercosur-megállapodásba az utolsó percekben az unió mezőgazdaságában kötelező normák kapcsán több intézkedést is bevezettek a dél-amerikai mezőgazdaság számára. Az érzékeny termékeknél (pl. marhahús, baromfi, cukor, etanol) a piacnyitás nem teljes, hanem kvótákhoz kötött, amelyek a vámmentes importot csak korlátozott mennyiségben engedik. Emellett a megállapodás kétoldalú védzáradékot is tartalmaz: ha az import hirtelen megugrása súlyos piaci zavart okoz, az EU ideiglenesen visszaállíthatja a vámokat vagy felfüggesztheti a kedvezményeket. Az újonnan bevezetett fenntarthatósági fejezet elvben a dél-amerikai termelők számára is előírja az uniós környezetvédelmi és állatjóléti normák betartását.
A 145 képviselőből álló, pártcsaládokon átívelő uniós parlamenti csoport azonban nem tartotta elegendőnek a mezőgazdaság védelmét célzó intézkedéseket, és mélyreható jogi felülvizsgálatot sürgetett, amit a parlament, ha kis többséggel is, de január 21-én elfogadott. Manon Aubry, a baloldali pártok társelnöke szerint addig, amíg nem születik meg az Európai Unió Bíróságának jogi véleménye, a parlament már semmiképp sem szavazhat magáról a megállapodásról. Ez szerinte 18–24 hónapot vesz majd igénybe, vagyis 2027 nyaráig vagy akár 2028-ig is kitolhatja a Mercosur-megállapodás kérdésének az eldőlését. Elmondása szerint ez időt adna a bizottságnak, hogy új módszereket javasoljon a kölcsönösség biztosítására, az egyenlő éghajlatvédelmi kötelezettségvállalásokra mindkét oldalon, valamint az európai gazdák további védelmére – vélekedett.
Az unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodást minden tagország gazdaszervezetei hevesen ellenzik. Az ellenvetések közt első helyen áll az, hogy a dél-amerikai országokban olyan vegyszereket, gyomirtókat, gombairtókat és rovarirtókat használnak, amelyeket az unió mezőgazdaságában már rég betiltottak.
Az Európai Unióban például tiltott a növekedési hormonok használata a hústermelésben: az Európai Közösségen belül 1989. január 1-jén lépett hatályba a növekedésserkentők (17-béta-ösztradiol, tesztoszteron, progeszteron, zeranol, trenbolon-acetát és melengesztrol) használatának tilalma. Azért fontos ezek teljes tilalma, mert a növekedést elősegítő hormonok kimutatása nehézkes, bonyolult (és költséges) folyamat. A szomatotropin (a növekedési hormon) például néhány nap, illetve hét elteltével (pl. szarvasmarhában 2–4 hét) már nem mutatható ki az állat húsában (bomlástermékei, illetve a húsminőségre gyakorolt hatásai azonban megmaradnak). A szteroid hormonok (pl. ösztrogén) a növekedést és a csontfejlődést is befolyásolják. Az állattenyésztésben néha a tesztoszteront is használják a növekedés elősegítésére, de napok-hetek (pl. szarvasmarhában 1–3 hónap) múlva már ez sem mutatható ki. Az unió a dél-amerikai országokból nagy súlyra hizlalt élő állatokat vagy hasított féltesteket importál, így könnyen megtörténhet, hogy a vágás vagy élőállatexportálás előtt pár héttel megszüntetik a növekedési hormonok adagolását, ezzel kijátszva a laboratóriumi vizsgálatokat.
Mivel a fogyasztó rendszerint az olcsóbb árut választja, a Dél-Amerikából importált termékek megjelenése a gazdaszervezetek szerint lassan, de biztosan az unió mezőgazdaságának halálához fog vezetni. Mint azt több szervezet képviselői is elmondták, az egyezménybe utólag belefoglalt mezőgazdasági feltételek jól mutatnak papíron, de nem hisznek abban, hogy ezeket valóban be is fogják tartani a dél-amerikai kollégáik.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
