Holokausztkutatók érkeztek Sepsiszentgyörgyre február elején a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemről, és megemlékező estet tartottak a Bod Péter Megyei Könyvtárban.
A sok érdeklődőt vonzó rendezvény moderátora Joób Rhodé asszony volt, aki nem először járt itt: tavaly októberben is látogatást tett városunkban, részt vett az új zsidó temetőben megtartott megemlékezésen. Ígéretéhez híven visszatért, ezúttal Papp Richárd kulturális antropológus professzor, holokausztkutató kíséretében, aki előadást is tartott. Rajta kívül Kiss Jenő nyugalmazott könyvtárigazgató, József Álmos helytörténész és Rosner Herman, a sepsiszentgyörgyi zsidó hitközség vezetője – mindhárman Pro Urbe díjasok – világított rá a sepsiszentgyörgyi zsidóság múltjára és emlékezetére. Mind a négyen elítélték a II. világháború alatt történt zsidóüldözést, a zsidó gyökerekkel rendelkező állampolgárok deportálását; felelevenítették a holokauszt rémeit átélő polgárok szenvedéseit, megemlékeztek a soha haza nem térő áldozatokról és azokról a túlélőkről, akik másutt telepedtek le, egy új társadalomba illeszkedtek be és hozzájárultak annak fejlődéséhez. Emlékeztettek arra, hogy Európa számos országában megbélyegeztek, kiszolgáltattak, deportáltak, kifosztottak állampolgárokat – gyermekeket és felnőtteket – a II. világháború alatt egy őrült eszme nevében, Adolf Hitler kedvéért. Papp Richárd kiemelte, hogy a háború alatt történt traumákat nem lehet tabuként kezelni, beszélni kell róluk, elmesélni a ma élőknek a holokauszt tragédiáit. Sibianu Victor történelem szakos megyei tanfelügyelő elmondta: az utóbbi években a diákokat is elviszi a holokausztmegemlékezésekre a Vojkán utcai temetőbe, és minden ünnepet betartat; hangsúlyozta, hogy a történelmet, a kultúrát előtérbe kell helyezni. József Álmos helytörténész diavetítéses előadással ismertette a város zsidó származású néhai polgárainak tevékenységeit, Kiss Jenő a város járdáin elhelyezett botlatókövekről beszélt, amelyek az egykori zsidó lakások helyeit jelzik; ötlete a ma Izraelben élő, de időnként hazalátogató Féder Zoltán volt sepsiszentgyörgyi lakossal való találkozáskor született. Rosner Herman szülei meghurcolásáról számolt be: Erdélyen kívüli térségben laktak, ahol megkülönböztetés érte őket. Őt magát Sepsiszentgyörgy városába küldte a sors, ahol több más elfoglaltsága mellett elvállalta a városi zsidó hitközség vezetését. Féder Zoltán ötlete alapján és az önkormányzat, illetve Antal Árpád polgármester támogatásával állított sírköveket az 52 innen elhurcolt zsidó gyermeknek és emlékoszlopot a soha haza nem tért városlakóknak. A témához kapcsolódva megjegyezném, hogy az államoknak minden korban védeniük kell a befogadott népcsoportokat, kisebbségeket, és kötelességük e téren a többséget is felvilágosítani.
A budapesti vendégek a zsidó naptár (Luah) szerint kiemelkedő ünnep után érkeztek: a fák újéve (tu bisvát) idén február elsejére esett, és a hagyomány szerint a rá következő pénteken, naplemente után, amikor a shabbat kezdődik, meggyfacsemetéket ültetnek el a gyermekek. Sepsiszentgyörgy zsidó temetőjében a 2026-os esztendő legelső ilyen ünnepét tartottuk meg a brassói zsinagóga magas rangú vendégeinek részvételével. A gyümölcsfacsemetét egy városi kislány, Elisabeth Mako ültette el február 5-én, másnap pedig a brassói zsinagóga gyümölcsöskertjében szintén meggyfacsemetét ültettek két kislány szorgoskodásával. Mindkét helyen Zvi Kfir rabbi és Roby Roth elnök áldotta meg őket. Az ültetés után istentisztelet következett, majd az elnök a Shalom nevű vendéglőbe tessékelte a résztvevőket az ünnepi vacsora elfogyasztására, ahol bőséges gyümölcsöstálak is voltak. A négyfogásos étkezés fatörzset jelképező süteménnyel zárult.
Hadd említsem itt meg, hogy miért oly gazdag Izrael gyümölcsökben is. A gyümölcsöskertet fenntartó gazda, amikor elülteti kis facsemetéit, három évig hagyja növekedni; a negyedik évben, amikor a fa termést hoz, illik azt felkínálni a jeruzsálemi gyümölcspiacon, az ötödik évben pedig a termés a gazdáé, amellyel óhaja szerint rendelkezhet. És ha egy gazda eladja a gyümölcsösét, az új tulajdonos nem vághatja ki a gyümölcsfákat: így őrzik meg Izrael gyümölcsfáinak bőséges áldását. Imáikba is belefoglaltatik a gyümölcs, szőlő, kenyér és minden, amit a Földünk ád az emberiségnek.
Veres Ibolya, Uzon
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
