Megújult csapattal indította az évet a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet, mely ismertette idei eseménynaptárát, amelyben 44 saját program szerepel, ezeken kívül mások által szervezetteket is támogatnak. Szebeni Zsuzsa intézményvezető új munkatársait is bemutatta: B. Szabó Zsolt programkoordinátor tavaly szeptember 1-jétől, Duka Boróka irodavezető idén februártól erősíti a csapatatot.
Küzdelmes szakaszon vannak túl, mondotta Szebeni Zsuzsa, megköszönve korábbi munkatársa, Ványolós-Tordai Sarolta eddigi munkáját, és hozzátette, kétszemélyes intézményből háromszemélyessé bővültek, így stabilabbá tudnak válni. Úgy állították össze az idei tervet, hogy mindenkinek vannak programjai. A tájékoztatón hat kiemelt rendezvényt ismertettek.
Erdélyi Helikon-centenárium
A Liszt Intézet olyan erdélyi eseménysorozatnak a részese, amit az Erdélyi Helikon Találkozó 100.évfordulója alkalmából szerveztek. Az Erdélyi Helikon a 20. századi magyar irodalom egyik meghatározó szellemi műhelye volt. A jubileum alkalmából egész éven átívelő programsorozattal tisztelegnek az irodalmi közösség öröksége előtt. A centenáriumi év egyik kiemelt vállalása Bánffy Miklós Erdélyi történet című trilógiájának teljes hangoskönyv-változata B. Szabó Zsolt előadásában, amely szélesebb közönség számára teszi hozzáférhetővé a helikoni hagyaték egyik alapművét.
A programokban közreműködik az Erdélyi Magyar Írók Ligája, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Erdélyi Magyat Tudományegyetem és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület.
Tulajdonképpen már meg is kezdték a programsorozatot, a magyar kultúra napja alkalmából Dávid Gyula irodalomtörténész tartott összefoglaló előadást Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában. Méltó indítása volt ennek az évnek, hangsúlyozta Szebeni Zsuzsa. Hozzátette: a Liszt Intézet koordinációs szerepet vállalt az említett intézmények között, a Kemény Auguszta Egyesülettel és a Karola Egyesülettel együtt. Az egész év során egy olyan rendezvénysorozatot kívánnak létrehozni, ami a korabeli helikoni találkozóknak méltó bemutatását és akár az ismeretek tágítását is magában foglalja. Először is egy kutatói tevékenység kapcsolódik hozzá, amely során megkeresték az összes leszármazottat. Gyűjtőmunkát indítottak két kiállítás létrehozására. A vándortárlatokat a Helikonhoz kapcsolódó helyszíneken mutatják be. Bepillantást igyekeznek nyújtani azokba a tevékenységekbe, amelyek a Helikonhoz kötődnek. Szerteágazó tevékenységekről van szó, hiszen azon túl, hogy a marosvécsi Kemény-kastélyban létrejött maga az írótalálkozó, a Helikon a színháztól a műemlékvédelemig az erdélyi kultúra minden egyes szegletét megcélozta. A rendezvények csúcsa a marosvécsi találkozó, amely a centenárium jegyében a július 18–21. közti időszakban lesz, a vándorkiállítás első helyszíne viszont Sepsiszentgyörgy. Az Erdélyi Művészeti Központtal közösen készítik a második kiállításukat, ami a helikoni képzőművészetet fogja bemutatni. Korábban ilyen jellegű kiállításra még soha nem került sor, hangsúlyozta Szebeni Zsuzsa, az említett két tárlat kurátora.
Székely menyasszony
A Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású vándorkiállítása az elmúlt fél évezred házasság- és nőtörténetét mutatja be esküvői ruhákon, személyes tárgyakon és élettörténeteken keresztül. A tárlat érzékenyen és sokrétegűen tárja fel a női szerepek társadalmi változásait a 16. századtól napjainkig. Ehhez csatlakozik a Liszt Intézet, amely a kiállítás részeként Székely menyasszony címmel és témával kíván részleget létrehozni. Ezért közösségi gyűjtést indítottak, székely esküvőkhöz, lakodalmakhoz kötődő fotókat, tárgyakat célozva meg. A képek feltölthetők a magyarmenyasszony.hu oldalra, ám mivel az elég nehézkes művelet, az intézet vállalja, hogy székhelyén, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban digitalizálja a fotókat és továbbítja azokat. Szülők, nagyszülők, rokonok képeit várják. A képeket természetesen visszaadják tuladonosaiknak. Ugyanakkor relikviákat is gyűjtenek, melyekből kiállítást terveznek, és azokat a tárgyakat is visszaszolgáltatják majd. A digitalizált anyag a Magyar Nemzeti Múzeum adatbázisába kerül.
Gyógyító tudás, élő hagyomány
Duka Boróka bemutatta a Listae Herbariorum című, nyolc hónapon át zajló közösségi programot, amely a helyi gyógy- és vadnövények megismerésére, dokumentálására és újraértelmezésére épül. Fitoterapeuták és szakértők bevonásával reményeik szerint élő tudásarchívum jön létre, amely a hagyományos ismeretek kortárs alkalmazhatóságát vizsgálja.
Szintén Duka Boróka ismertette azt a kulturális kerékpártúra-sorozatot, amelyet az erdélyi szász erődtemplomok megismertetésére szerveznek, ötvözve a műemléklátogatást, a mozgást és a fenntartható turizmus szemléletét. A Liszt Intézet partnere ebben a Ciclic Egyesület.
Rejtett Erdély
A Rejtett Erdély – A csönd arcai című összművészeti projekt 2026-ban a teljes év során valósul meg. A kiállítás kortárs alkotók részvételével Erdély kevéssé ismert településeire, elfeledett tájaira és az ott élő közösségek rejtett történeteire irányítja a figyelmet.
Az összművészeti programban terv szerint tíz művész, Éltes Barna, Sárosi Mátyás grafikus-festő, Gabriel Barbu Orsolya textilművész, Vinceffy László festőművész, Péter Alpár konceptuális művész, Horváth Levente, Makkai Andris, Mihály Eszter, Herman Levente festő, valamint Vdotkina Anasztazia tűzzománc-művész vesznek részt.
A projekt az alkotók szemszögén keresztül olyan erdélyi településeket és térségeket mutat be, mint Feldoboly, a Kászonok, Csehétfalva, Atyha, Bikfalva, Gyerőmonostor és Nyárádszentsimon – e kis települések ritkábban jelennek meg a kortárs kulturális reprezentációkban, mégis az erdélyi identitás élő és meghatározó részei.
A festészeti, grafikai, textilművészeti, tűzzománc- és konceptuális alkotásokat terepmunka során gyűjtött hanganyagok és személyes történetek egészítik ki. A kiállítást egy dokumentumfilm is kíséri, amely az alkotói folyamatot és a helyszíni találkozásokat rögzíti.
A megnyitón élőben hangzik el Bakk Dávid László kifejezetten a projekthez komponált tíztételes zeneműve.
Minierdő Sepsiszentgyörgyön
B. Szabó Zsolt ötlete, hogy úgynevezett Miyawaki-erdőt létesítsenek – egyelőre Sepsiszentgyörgyön, de utóbb más helyszíneken is. Ezek 25 négyzetméteres erdőcskék, ahova 75 őshonos fát és cserjét ültetnek, majd a Liszt Intézet és a Napkapu mozgalommal való együttműködésben és önkéntesek bevonásával gondoznak. A projekt célja a városi biodiverzitás növelése és a környezettudatos gondolkodás erősítése.
Honleányok
A nagy érdeklődésre való tekintettel a Liszt Intézet honleányképzőt is szervez fiatal nőknek Sepsiszentgyörgyön. A március 13–15-e között zajló tevékenység során Ugron Zsolna és Gulyás Adrienn irányításával gyakorlati foglalkozásokat tartanak, és bemutatják, milyen szerepet töltöttek be a nők az 1848–1849-es forradalom idején, és a 19. századi kulturális életben. Ugyanakkor felkészülnek a március idusán sorra kerülő Sepsi Pilvax rendezvényre.
Ezek a rendezvények jól jelzik a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet szakmai irányvonalát, hangsúlyait és hosszabb távú kulturális stratégiáját, hangsúlyozta Szebeni Zsuzsa.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
