Jelképőrzők között

– A községközpont Kézdialmás és a hozzátartó Kézdicsomortán már rendelkezik ivóvízhálózattal (részben olykor meg-megemelkedő, kezelésre szoruló vasiontartalommal) s a 20–30 méter mély régi közkutak (Uri-kút, Baksai-kút, Tanorrok-kút stb.) egykori funkciójukat jobbára elvesztették. De ha a haszonvétel régi formái meg is szűntek, a mindennapi élet nélkülözhetetlen elemeiként a szó legszorosabb értelmében ezek a kutak máig őrzik az egykor volt világ emlékét. „A mi régi közkútjaink felépítményeinek ácsolatát a szakmában jártas Jakab Csongor végzi: öt kúttetőt Almásban újraépített, jelenleg készül a szomszédos csomortáni főút melletti kút felújítása” – részletezi Molnár István, Kézdialmás község polgármestere. 

Almásban más faragott művek is láthatóak. Ilyenek a kisebb méretű székely-, ún. gyalogkapuk, valamint a Kézdialmáson alkotó ismert szakrális fafaragómester, Tamás Károly munkái. Egyebek mellett megalkotta Márton Áron mártírpüspök portréját. Mindezek a helyi Urunk mennybemenetele-templom értékes belső berendezésének részét képezik, gazdagítják a település szakrális-kulturális örökségét.

– Minket az említett kis méretű székely kapuk is jelképeznek – folytatta Molnár István. – Két magyarországi településsel ápolunk baráti kapcsolatot, Szihalommal és Püspökszilággyal, mind a két településen ott áll már a minálunk elkészített kis székely kapu. Időközben megviselte az időjárás a csernátoni faragóiskola mestere, Haszmann József által 1967-ben készített kis gyalogkaput, melyet felújítottunk és felszereltük a szomszédos kézdicsomortáni elemi iskola előterébe, ahol az utóbbi években egy kisebb történelmi emlékpark alakult ki. Az 1848–49-béli magyar forradalom és szabadságharc emlékére emlékművet emeltek, márványlapján hat név olvasható, ők a szabadságharc hősei voltak. Nem tudunk arról, hogy valaki kutatta volna, hol érte utol őket a halál, miként azt sem, hogy hány fiatal felesküdött férfiember maradt otthon a szabadságharc idején, hogy felügyeljen a maradék családokra, jószágra, gyerekekre.

Molnár István polgármester

Pater Kelemen Didák emléke

Kézdialmás település a Szent Mihály-hegy délnyugati lábánál terül el. Mert temploma nem volt évszázadokon át, Lemhénnyel együtt közösen használták a Szent Mihály-hegyi műemlék templomot. Volt a kezdetekkor ugyan a falunak egy kisebb kápolnája, ott, ahol a mai templom áll. Ennek maradt fenn egy évszámmal ellátott ajtókerete, amelyen 1770 olvasható. Mellette harangláb volt. A kápolnát 1948-ban újraépítették, de mert az időközben kicsinynek bizonyult, helyébe 1983-ban újat, a mait építették. Titulusa Urunk mennybemenetele. Belső berendezése csodás látvány, Lukácsovits Magda terve szerint egészítették ki. A templom előtti emlékkertben a település jeles szülötte, Pater Kelemen Didák (1683?–1744) egyházi író, iskola- és egyházszervező Ferenc-rendi pap mellszobrát láthatjuk (a sepsiszentgyörgyi Petrovits István alkotása, 1994). Porai az általa építtetett miskolci minorita templomban pihennek, melyet néhány évvel ezelőtt e sorok írójának is alkalma volt megtekinteni. Minden évben emléknapján, április 28-án ünnepségsorozatot rendeznek tiszteletére Miskolcon, itthon pedig a kézdialmási Baksafalva falurészen. Születésének pontos dátuma nem ismert, mivel a lemhényi anyakönyvezés csak a 18. század elején indult. Az atya belépett a minoriták rendjébe és Nagybányára küldték – olvassuk a régi történetet.

Tanulmányait az eperjesi főiskolán folytatta, majd kitűnő eredményei következtében tanári állást kapott, ami nem tartott sokáig, mert a reformáció időszakában – különösen a Partiumban – szükség volt a katolikus hit védelmezésére, templomok, iskolák építésére, s ezzel a feladattal bízták meg felettesei. Kétszer választották meg a minorita rend magyarországi tartományfőnökévé, először 1717-ben. 1720-ban a maga alapította Báthori-klastrom főnöke lett. Nevéhez fűződik a miskolci Nagyboldogasszony-templom (minorita templomként ismert), rendház és iskola építése, a nyírbátori templom és rendház építése, a besztercei ferences rendház és templom restaurálása. A katolikus hitélet apostola 1744. április 28-án halt meg Miskolcon. Pfliegler J. Ferenc törvényszéki orvos elmondása alapján a látszólag épségben levő maradványai porrá lettek s csak sarui maradtak épen. Boldoggá avatása folyamatban van. Sírja, emléktáblája és arcmása az általa alapított templomban látható. P. Kelemen Didákot iskolák és templomok építőjeként tartják számon, irodalmi munkássága is jelentős. Munkái közül legkiemelkedőbb a Búzafejek című prédikációs kötet, amely nyelvművelési szempontból is értékes.

Baksafalvi közkút

Miskolcon 1986-ban Kelemen Didák-emléktáblát helyeztek el a minorita templom falára (alkotója Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész). Ómassán Kelemen Didák-kápolna épült. A kézdialmási általános iskola 1994-ben, Kelemen Didák halálának 250. évfordulóján felvette nevét, jelezvén ezzel, hogy méltó elődöt lát benne a katolikus hitközösség, olyat, akinek élete, munkássága példaértékű az utókor számára. Fehérgyarmaton, a Kulturális Örökség Napok keretében 2009. szeptember 20-án ünnepélyesen megnyitották a Kelemen Didák római katolikus könyvtárat tisztelegve a Felső-Tiszavidék apostola előtt, aki a reformációt követő első fatemplomot felépítette Fehérgyarmaton, és munkásságával hozzájárult ahhoz, hogy Szatmárból ne tűnjön el a katolikus vallás. A Tiszteletreméltó Kelemen Didák szolgálata címmel 90 perces film­alkotás is készült az Éltető Lélek Alapítvány megbízásából, Czikora Ágnes rendezésében 2019-ben Miskolcon.

Kézdialmáson, akárcsak a szomszédos Lemhényben évente közösen gyakorolják húsvét első napján a hagyományos lovas határkerülést, amikor áldást kérnek az évi termésre. Az itteni neve „Futtatás” és a Szent Mihály-hegy körüli határrészeken gyakorolják. A nyertes lovas legény maga és paripája érdemeinek elismeréseként egy csengettyűt kap ajándékba. A Kézdialmás feletti Avas-tetőn jobbára kalákával alakított saját zarándok-rendezvényhelyet vallásos megemlékezések számára a helyi egyházközség és önkormányzat. A községközpont és Kézdicsomortán plébánosa ft. Kacsó Sándor, Kézdialmás katolikus gondnoka Cserei Lázár. Látogatásunk idején örömként adta tudtunkra, hogy megoldódni látszik az almási Cserei család eredetére vonatkozó rejtély is. Néhai Coroi Artúr szerint a Baróton tősgyökeres katolikus Cserei családnak Kézdiszékre szakadt Cserei János nevű tagja a 17. század derekán Lemhény, Kézdiszentlélek, majd a kézdialmási „mezei kápolájának deákja” sokgyerekes rektora volt, s minden bizonnyal ő volt a helyben élő hasonnevű Cserei család egyik felmenője. 

P. Kelemen Didák

Almásrét, vár Almáson is

Lemhény patakának völgysíkja nem más, mint a tájképi értékekben bővelkedő Almásrét. Közeli turistakuriózum a Lemhény-patak jobb oldalán emelkedő Hegyes-csúcsot koronázó Almás vára. Ennek is csak romjai láthatóak, melyet a patakot követő erdőipari útból egy régi, piros háromszög turistajelzésen lehet a Vár árka mentén megközelíteni. 1977-ben régészek kutatták. Körvonalaiban feltárták a 7×7 méteres kapubástyát. A vár fala ellipszis alakú volt, átmérői 45×25 m. Legutóbbi régészeti-helytörténeti megközelítése így hangzik: „Almás vára a kora középkorban épült, és egykorú Bálványos várával” – szól a jelentés. Feltételezhető, hogy a 16. században még lakták, ugyanis innen keltezi peres okiratát 1539-ben a székelyek egy ispánja. Ennél azonban többet mond nekünk a ma is élő helyi csevegő szájhagyomány. „A várpincékben temérdek arany van felhalmozva – mesélik a lemhényiek és almásiak –, és sok gyémánt. Utóbbinak fénye világítja meg a pincéket. Két rejtett alagútja is van a várnak: egyik a Csomortáni-várba, a másik a Szent Mihály-hegyi-templom mély kriptájába vezet. A nagy pince ajtajánál egy tiloló [értsd: nyaktiló] van felszerelve. Ez szegte a nyakát a kincs után méltatlanul sóvárgóknak.” 

Nem feledkezhetünk meg Kézdialmás jeles szülötteiről sem. Megtudtuk, hogy 1852-ben itt született Jakab Antal főgimnáziumi tanár, tudományos író; Bertalan János (1901–1977) aranydiplomás orvos, a közegészségtan művelője, Kelemen Frigyes (1924–1979) egyetemi tanár, fizikai szakíró. Tudtunkkal a kézdialmási Kelemenek nagy famíliájából vétetett a közülünk túl hamar távozott Kelemen Antal (1946–2011), a rétyi fúvósmuzsika és dalkultúra fejlesztője, későbbi kiteljesítője.

Cserei Lázár, katolikus gondnok

Csomortánok leendő néveredete

A kézdiszéki Csomortán nemcsak közigazgatási, hanem katolikus egyházi szempontból is a kézdialmási anyaegyházhoz tartozik, az azonban már szinte ismeretlen tény az olvasó számára, hogy kimondottan vallási és névazonossági alapon Kézdi és Csíkcsomortán lakói már több évvel ezelőtt felvették egymással a kapcsolatot, s úgy tartják, hogy mind a két település neve a Csomor személynévből származik. Így lehet, mert Csíkcsomortán történetében is szerepel egy Csomortáni István nevű személy, akiről azt tartják, olyan vitéz volt, hogy egy kisebb tatár csapatot megfutamított. Csíkcsomortán Csíkpálfalva községhez tartozik. Hegyaljai település, a Csíki-havasok lábánál terül el, az Aracs- és a Remete-völgy találkozásánál. A fenyőerdőkkel koszorúzott kedves falu határában emelkedik az ún. Negyedfélmegye havasa. A Negyedfélmegye havasának 1/7-ét birtokolta a múlt század ötvenes éveiben. A tulajdonos községek a havas használatának rendjét az 1620-as években fogalmazták meg. Peres ügyeikben is a havasbírákhoz fordultak. A szájhagyomány szerint a mai Várdomb helyén volt Csomor vára, innen kapta nevét a falu. A falu történetét a 13. századig visszamenőleg ismerik. Csomortán lakói részt vettek a tatárok elleni küzdelmekben, a 16. században a nagy méretű székely felkelésben, valamint az azt követő felkelésekben.

A háromszéki falu teljes neve Kézdicsomortán, de ennek történetében is valóban jelentős szerepet játszott a tehetős Csomortáni család. A helyi szájhagyomány szerint a falu határában emelkedő Csuklyán-tetőn levő bronzkori erődített települést Csomortáni Péter várának nevezték a régiek. A legtöbbet erről már a matuzsálemi korban levő Veress Pétertől hallottunk. A Csomortáni család nagyon gazdag volt – mesélte még évekkel ezelőtt. Csomortáni Tamásnak, Háromszék királybírájának része volt az Almás várához tartozó fejedelmi birtokból. Temérdek kincsét a vár alatti pincékben tartotta, ahová valamikor alagúton lehetett bejutni. A falubeliek sokat áskáltak ott fenn, keresték a pince lejáratát. Volt a faluban egy Jozéfa nevű vénasszony, aki tarka fuszulykából jósolt. Megkérték, hogy vesse ki, hol a lejárat. Eredményre nem jutottak, csak az időt töltötték, s maradtak a Nagy Paliéval. A csuklyáni erődöt dr. Székely Zsolt, a bronzkor kiváló ismerője a wittenbergi kultúra végső szakaszába helyezi, s mint ilyent, közel 3500 esztendősnek tartja. Mese ide, mese oda: továbbra is felette hasznos volna támogatni a két Csomortán barátságát, mint az utóbbi években fellángoló kezdeményezést.

Kézdicsomortáni katolikus templom

Kézdicsomortán katolikus település, amely 1982-ben épített magának új templomot, melyet Árpád-házi Szent Erzsébet nevére szenteltek fel. Falán látható a kisközösség millecentenáriumi emléktáblája, s a temetőkertben 11 millenniumi vörösfenyő él. A műút mellett áll a két világháború helyi áldozatainak emlékműve. Formája szerint a már jól ismert szentföldi Laub Ede munkája. A vidék idegenforgalmi látnivalójának mondható a Csuklyán-hegyen levő Csomortáni várrom. Ez a megye egyik jellegzetes, kővel is megjelölt, bronzkori erődített települése, ahonnan a már említett wittenbergi kultúrára valló kerámia került napvilágra. Az erőd ovális alakú, méretei 80×64 m. A tető egy keskeny hegynyakkal kapcsolódik Szénégető pusztájához. A nyakat kettős védősánccal látták el az egykori lakók. A szájhagyomány úgy tudja, hogy a várat őrző katonákból alakult ki a falucska, s az a híres-neves Csomortáni család fészke volt. Csomortáni Péter vára néven is említik a helyiek. „A várat óriások lakták – mesélték –, akik egyik lábukkal az Almási várban álltak, ülőszékük ott volt a Köves-hegy oldalában. A vár alatt kincsekkel tele pincék vannak, s annak a Várhegy oldalában álló két nyírfa között volt a bejárata. Sokan keresték itt a kincseket, de igazából – eddig – még senkinek sem sikerült megtalálni. Csomortán várából alagút vezetett Almás várába. Valamiféle lovas nép lakhatta ezt a várat – mondták –, mert néhai László István egy olyan lópatkót talált ott, amilyent az itteni emberek még nem láttak.

Móré László pedagógus, Kézdicsomortán

Balogh Józsi balladája

Kézdicsomortánnak volt szülötte Balogh József (1805–1829), a nevét viselő betyárballada hőse, akinek a sóval való kereskedés volt a vétke, s mert az mint királyi monopólium a korabeli törvények szerint tiltva volt, elfogták és az akkori Pojánban (jelenleg Kézdiszentkereszt), a vasútállomás irányába tartó út mellett kivégezték. A kivégzés helyére emlékkopját állított a pojáni faluközösség. Csomortánban jegyezték le első alkalommal ezt a balladát. A Balog nevű család jelenleg is él a településen, s tagjai emlékeznek arra, hogy „a szomorú sorsú balladahős ebből a családból született”, emléket a falu még nem állított neki, bár erről egy elképzelés már született. Egykori sírhelyét (ha annak emlékét az eltelt hosszú idő óta valaki megőrizte volna) Kézdiszentkereszten kellett volna keresni.