A napokban közölt részletes ismertetőt a sepsiszentgyörgyi Keleti-Kárpátok Múzeuma arról a neolitikumi agyagszobrocskáról, amelyet két és fél évvel ezelőtt találtak egy megelőző régészeti feltárás során a Sepsi Aréna szomszédságában.
Az intézmény, amelynek régészcsapata a feltárást végezte, közölte: az Árkos közigazgatási területén levő Vásártető nevű helyen különleges leletre bukkantak a villamoshálózat-bővítést megelőző feltárások során. Egy több mint 7500 éves település nyomaira, amely a Tárcsó (Starčevo)–Körös-kultúra emlékeit őrzi. Tehát Délkelet-Európa egyik legkorábbi földműves közössége élt itt. Egy hajdani ház maradványai, cseréptöredékek, égett agyag és elszenesedett fadarabok között előkerült egy apró antropomorf figura. A pelyvával és homokkal kevert agyagból készült, kiégetett szobrocska világos téglavörös árnyalatú, egyik oldalán sötétebb égésnyomokkal. A női jegyek visszafogottan, de egyértelműen jelennek meg. Arca letisztult, beszédes, V alakban bevésett szemek, apró orr, finoman jelzett hajviselet vehető ki. Ez az észak-dunai térség egyik legkorábbi frizuraábrázolása lehet, állapították meg a szakemberek. A nőalak felemelt karjai imára vagy könyörgésre utalnak, a Tárcsó–Körös-kultúrában ritkák az ilyen figurák. A korszak ismert Vénusz-idoljai rendszerint hangsúlyos női formákat ábrázolnak, a most előkerült darab azonban karcsúbb, visszafogottabb, szinte lírai megjelenésű – áll a közleményben. Talán amulett vagy áldozati tárgy, esetleg a termékenységhez vagy a ház oltalmához kötődő rítus kelléke lehetett.
Ez az apró agyagalak közelebb hozza hozzánk az újkőkori ember világát, azt az időszakot, amikor a közösségek már falvakat építettek, földet műveltek, és jelképekbe sűrítve keresték a kapcsolatot a náluk hatalmasabb erőkkel, áll a közleményben, amely még jelzi, hogy a feltárást Dan-Călin Ștefan régész vezette, a kutatócsoport tagja volt még Dan-Lucian Buzea és Puskás József.
Puskás József érdeklődésünkre elmondta, 2023 őszén végezték a mentőásatást, ugyanis magas feszültségű vezetéket fektettek le ott régészeti felügyelettel. Szenes, kerámiatöredékes réteget találtak, és akkor a 40 centiméteres árkot két és fél méteres kutatószelvényre szélesítették ki. Mintegy fél méter mélységben kirajzolódott egy objektum. Ahogy azt megbontották, kerámiatöredékek kerültek elő, köztük a szóban forgó szobrocska is, amiről akkor még nem tudták, hogy micsoda. Majd csak a múzeumban történt megtisztítása után látták, mi is valójában. Tudományos feldolgozásának a felhalmozódott munka miatt csak most sikerült a végére jutni, és közölték az eredményt.
A régész megerősítette, a szobrocska stilizált női idol, de jól felismerhető női jegyeket hordoz magán, arc, szemek, haj, mellek és kezek. A leletanyag alapján Kr. e. 5800–5500 közöttire keltezhető. Ennél pontosabbat nem tudnak mondani, mert nem végeztek radiokarbon vizsgálatot. Ez az első neolitikumi kultúra Erdélyben. Ez az az időszak, amikor az emberek megtelepedtek, háziasították az állatokat, földműveléssel kezdtek foglalkozni. Az első népesség, amely településeket alkotott, a Tárcsó–Körös-kultúra népessége Anatóliából származott, többgenerációs lassú folyamat során a Balkánon át a magyar Alföldre vándorolt, onnan szétoszlott a Kárpát-medence különböző térségeibe, Erdélybe is.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
