Súlyosan érinti az emelt adózás a szociális létesítményeket

A sepsikőröspataki Írisz-tábort a sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány (DKA) építette külföldi egyházak, gyülekezetek, civil szervezetek támogatásával. A román állam nem tett hozzá semmit, haszonélvezői leginkább a fogyatékossággal élők és a szociálisan hátrányos helyzetű családokból származó gyermekek. Ezért érthetetlen, hogy adót kell fizetnie egy ilyen szociális tevékenységet folytató egyesületnek a helyi önkormányzat felé – szögezte le Makkai Péter. A Diakónia fogyatékossággal élőket foglalkoztató ágazatának igazgatója szerint azt is figyelembe vehetné a sepsikőröspataki önkormányzat, hogy a Diakónia az otthongondozással, az ingyenes ebéddel járó délutáni oktatással sokat tesz a község többnyire hátrányos helyzetű közösségéért, a fogyatékossággal élőknek szervezett programok pedig szintén szociális célzatúak, ezért kérik évek óta a telek- és épületadóra vonatkozó mentességet. Eddig egyetlen évben sem kapták meg, tavaly már nem is hittek benne, le is késték a határidőt, de ettől eltekintve úgy tartják, ha az adótörvénykönyv szerint van rá lehetőség, hogy az önkormányzat mentesítse a szociális létesítményeket az adózás alól, akkor ez őket is megilletné. Tavaly, tavalyelőtt 4000 és 6000 lej közötti volt a tábor telek- és ingatlanadója, idén 24 ezer lejre növekedett, ezt a pénzt pedig közvetetten a rászoruló gyermekektől veszik el – mondta Makkai Péter. 

Hátrányos helyzetben

Megkérdeztük Kisgyörgy Sándor sepsikőröspataki polgármestert, mi az akadálya annak, hogy a tábor adókedvezményt kapjon. A község polgármestere elmondta, a táborban nem csak szociális, hanem gazdasági tevékenységet is folytatnak, kiadják az épületeket, amiből bevétele származik a Diakóniának, és szerinte „nem morális”, hogy adókedvezményt élvezzenek, míg egy más jogi vagy fizikai személy köteles befizetni az adót. Az önkormányzatnak novemberben kellett határozatot hoznia a következő évi adókról, aki nem tartotta be a határidőt és nem kért adókedvezményt, az nem is kaphat – részletezte a polgármester. Elmondta, a tábor esetében nem az önkormányzat dönt, hogy milyen kategóriába sorolják be, egy központi képletet alkalmaznak, a települések rangsorolva vannak. „Ha mi önfenntartók kell legyünk, akkor hiába jótékonykodunk. Kőröspatak egy speciális helyzet, itt van a több mint ezerfőnyi cigány közösség, ahonnan nem jön be jóformán semmi, csak kiadásunk van” – fejtette ki.

A Diakónia otthongondozói tevékenységével az önkormányzat elégedett, ezért a szolgáltatásért a község fizet, ellenben a délutáni oktatást a községvezető nem tartja eredményesnek. „Nálunk kilencven százaléka az iskolás gyermekeknek roma származású. A délutáni oktatásnak sajnos az volt a hozadéka, hogy tönkretették a termet, lelakták, ennél több hozadékát sajnos nem látom az egésznek. Indul egy előkészítő osztály például huszonöt-negyven gyermekkel, ez változik, ebből elvégzi a nyolc osztályt hat-hét tanuló, tovább nem tanul senki, és az is kérdőjeles, mit tanultak ez idő alatt, mert az év végi felmérőn a nyolcadikban nem éri el senki az átmenőt” – ecsetelte a helyzetet a községvezető.

Kifizethetetlen adók a Máltai Szeretetszolgálatnál

A Máltai Szeretetszolgálat mikóújfalusi táborát is nagyon rosszul érinti az adóemelés. Míg az előző esztendőkben a helyi önkormányzat adókedvezményt biztosított és évente 2–3000 lej körüli összeget fizettek az épületek és a telek után, idén 98 000 lejes adóval kell számolniuk.

Lapunk megkeresésére Tischler Ferenc, a Máltai Szeretetszolgálat országos főtitkára elmondta: annak ellenére, hogy egész nyáron át szociális tevékenységet folytatnak a táborban – rászoruló gyermekeket, rendszeresen iskolába járó, jól tanuló cigány gyermekeket táboroztatnak, itt tartják a mozgássérültek táborát –, a létesítményt szabad­időközpontként jegyzik, nincs lehetőség arra, hogy erre szociális jogosítványt kapjanak. Ettől eltekintve a helyi önkormányzat eddig megadta, amire törvényes lehetősége volt, a polgármester nyitott, most is biztosítaná az adókedvezményt, de már nem tudja – ecsetelte. Sepsiszentgyörgyi tevékenységeikre megkapják az adókedvezményt, igaz, önkormányzati épületekben működnek, a gyermekeknek, időseknek és mozgássérülteknek szóló programok, a hajléktalanszálló és a nappali központ működtetése szociális jogosítvánnyal rendelkezik. 

Tischler Ferenc keserű szájízzel mondja: felépítették a tábort a román állam támogatása nélkül, saját forrásból és támogatásokból egy adott összegből, s jelenleg az adózandó érték annak többszöröse, amit nem tudnak kifizetni. Tervezi, hogy a Diakóniával összefogva megkeresik a megyei önkormányzat vezetőségét és az RMDSZ országos elnökét, ismertetik szociális tevékenységeiket és azt a helyzetet, amibe az emelt adók miatt kerültek. 

A szociális konyhát sem kímélik

A felsőcsernátoni Háromszéki Mára Szociális és Közművelődési Egyesület által működtetett Guruló konyha és Malomkert néven ismert turisztikai és szabad­idő-központ sem mentesül idéntől a telek- és épületadó befizetése alól. 

Szőcs László, a létesítmény menedzsere lapunknak elmondta, a szociális konyha 2023 végétől működik, naponta átlagban hatvan személynek visznek meleg ebédet Alsó- és Felsőcsernátonba, Ikafalvára és Albisba, a fizetett nyári programok bevételének 90 százalékát a szociális tevékenységekre fordítják. Kedvezményt adnak a nehéz anyagi helyzetben lévő családok gyermekeinek táboroztatására, a tematikus táborok egy része díjmentes, s míg eddig bizonyos dolgokra adókedvezményt élveztek, idéntől minden épületük után adót kell fizetniük. 

Csernáton polgármesterétől megtudtuk, az új jogszabály szerint az önkormányzatnak tanulmányt kellett volna készítenie, hogy a Mára Egyesület esetében mire adhat adókedvezményt, de az adótörvény decemberben jelent meg, a helyi tanácsnak év végéig jóvá kellett hagynia a helyi adókat, így nem volt idő a szóban forgó tanulmányt elvégezni. Mágori István községvezető elmondta, minden évben írnak ki pályázatokat az egyházak, civil szervezetek számára, a Mára Egyesület is mindig részt vesz ezeken, és ezután is támogatják a tevékenységeiket. 

A sepsikőröspataki tábor. Fotó: Albert Levente

Sokat tehetnek az önkormányzatok

Míg a sepsiszentgyörgyi Szilvássy Carola Református Ápoló- és Lakóotthon, amelyet a sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonában lévő épület­együttesben működtet, mentességet élvez a helyi adók tekintetében – ezt lapunk megkeresésére Tóth B. Csaba alpolgármester is megerősítette –, a Diakóniának épület- és telekadót kell fizetnie Málnáson, ahol a református egyház ingatlanában közösségi támogatási programokat, nyugdíjasklubot működtet. 

Tóth Anna, a Diakónia idősgondozó ágazatának igazgatója elmondta, a málnási közösségi teret bérmentesen használják, de mivel a szociális szolgáltatásra vonatkozó licenc nem az épület tulajdonosáé, vagyis az egyházé, hanem a Diakóniáé, amely szervezet használja, a helyi önkormányzat minden évben elutasítja a kérésüket, és nekik kell kifizetniük az adót. Az ellenben nagy segítség számukra, hogy az otthongondozói tevékenységük huszonhat szolgálati autója és a szeretetotthon mikrobusza után nem fizetnek adót – ezek mind Sepsiszentgyörgyön vannak bejegyezve. 

Mindezekből kitűnik, a törvény bizonyos mértékig lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatok saját belátásuk szerint járjanak el a szociális létesítményekre kivetett helyi adók tekintetében, kérdés csak az, hogyan élnek ezzel a lehetőséggel, felmérik-e, hogy a szóban forgó civil szervezetek és egyházak nagyon sok olyan szociális feladatot vállalnak fel, ami az államnak lenne kötelessége.