A Bod Péter Megyei Könyvtár ma egyszerre menedék, nevelőműhely és közösségi laboratórium Sepsiszentgyörgyön. Olyan hely, ahol az olvasásra próbálnak kiskortól kezdve reflexet kiépíteni, és ahol a digitális túlterheltségre tudatosan kínálnak analóg ellenszert.
„Az a jó, amikor az életet az irodalommal, a könyvekkel jól egybe lehet fűzni” – fogalmazza meg Szonda Szabolcs, a könyvtár igazgatója. Ez is a mozgatórugója a közösségi eseményekre, klubokra oly’ sok energiát szánó megyei könyvtár programjának. A könyvtár munkatársai abban hisznek, hogy amit gyermekkorban sikerül elültetni, az később, akár évtizedek múlva is visszatérhet – a könyvhöz való viszony, a közös olvasmányélmények, a könyvtárhoz kötődő jó tapasztalatok nem felejtődnek el. „Hogyha egy időre el is maradnak az emberek a könyvtárból, a legtöbb esetben pár év vagy akár néhány évtized múlva visszatalálnak. Lehet, hogy kismamaként meséskönyvekért vagy akár még később, a nyugdíjas évek szabadidejében térnek be újra” – mondja Hollanda Andrea, a könyvtár munkatársa.
Fókuszban a gyermekek
A gyermekekkel foglalkozó programrendszer a születéstől indul: 2010 óta működik a könyvkelengye, egy olyan program, amelyben az újszülöttek családjai könyvcsomagot és egy tájékoztató füzetet kapnak arról, hogyan lehet hároméves korig közel vinni a gyereket a könyvhöz mint tárgyhoz és a ritmikus, mondókás szövegélményekhez. „Ez nem kötelező, tehát nem lenyomjuk a torkukon, hanem ők jönnek be a kis könyvcsomagért” – fogalmaz Szonda Szabolcs. Ebből építkezve folytatódnak a korosztály-specifikus kezdeményezések, amelyek az óvodáskortól a tinédzserévekig terjednek.
A könyvtár egyik legsikeresebb programja a mozgókönyvtár. A könyvtár munkatársai városszéli iskolákba járnak kéthetente egy doboznyi olvasnivalóval. „Nem a központban lévő iskolákba megyünk, mert nekik itt vagyunk a szomszédban, hanem azokhoz, akik az Állomás negyed vagy egyéb peremterületek iskoláiba járnak, és fizikailag sem jutnak be olyan gyakran.” Minden gyermek választ egy könyvet, a tanítónő pedig vállalja, hogy naponta negyedórát biztosít a csoportos olvasásra.
A közelebbi iskolákból az osztályok járnak be kéthetente kölcsönözni a könyvtár épületébe, mesehallgatással és játékokkal egybekötött könyvtárlátogatásokra. A gyerekkönyvtári foglalkozásoknak ma már neve is van: Meseladik. Hollanda Andrea szerint a program erőssége, hogy az élményen van a hangsúly: „nem szoktuk számon kérni, hogy kinek milyen olvasottsága van, vagy mennyire tud helyesen írni, itt nincsenek rossz válaszok”.
Hollanda Andrea könyvtáros
Vakációban a Kertkönyvtár válik találkozóhellyé. Ilyenkor a könyvtár udvarán, a nagy fenyőfa alatt tartanak kétórás, laza foglalkozásokat meseolvasással, játékkal, kézműveskedéssel, társasozással. Ehhez kapcsolódik a Csodalámpa névre keresztelt minitábor, amelyet három korosztályra bontanak, reggeltől kora délutánig tart, és minden alkalommal egy közösen felolvasott könyv köré épül.
Egy másik családos program a „Hol folt, hol nem folt” – varrással egybekötött anya-lánya vagy anya-fia délután, újrahasznosított anyagokból készített tárgyakkal. „Általában megbeszéljük a könyveket az elején, amelyek vagy a környezettudatosságról szólnak, vagy valamilyen ünnepet járnak körül” – magyarázza Hollanda Andrea. A kisebbek kézzel varrnak vagy „bogoznak”, a nagyobbak varrógéppel.
A legnagyobb kihívás a tizennégy év fölötti korosztály elérése. A könyvtár tapasztalata, hogy ebben a korosztályban a társadalmi különbségek, a családi háttér és a folyamatos vizsganyomás miatt sokkal nehezebb megszólítani a fiatalokat. „Nagyon fontos lenne ezzel a korosztállyal dolgozni, nemcsak azokkal, akik rendezett családi környezetből jönnek, hanem azokkal is, akiknek az életét egy csomó más egyéb is nehezíti” – mondja Hollanda Andrea. A kamaszok számára a könyvtári csoportok egyfajta menedéket jelenthetnének. Egy olyan helyet, ahova tartozhatnak anélkül, hogy bárki számon kérné tőlük a teljesítményt. „Igyekszünk minden lenni, ami nem az iskola” – hangsúlyozza. A foglalkozásokon fantáziajátékokat játszanak, nem osztályoznak, nem az olvasottságot mérik, hanem azt próbálják erősíteni, hogy a gyerek megtapasztalja: az olvasás menedék, információs forrás, önismereti út.
Olvasóra váró kötetek
Lélektáplálék az olvasás
A Bod Péter Megyei Könyvtár munkájának mélyebb rétegét talán az a mondat írja le legpontosabban, amelyet Szonda Szabolcs az olvasásról mond: „Ameddig a kíváncsiságot elő lehet hívni meg fenntartani, addig nincs semmi veszve.” Szerinte veszélyesek az olyan általánosítások, amelyek egész generációkra mondják ki, hogy nem olvasnak, mert ezzel a könyvtárak is saját küldetésüket gyengítik. „Mindebben talán van egy kulcspillanat, hogy mikor szólítjuk meg mi – a szülő és az iskola – a gyermeket az olvasás szempontjából, és milyen az első könyvélménye”.
A folyamatos online jelenlét kapcsán sokakban felmerülhet a félelem, hogy mi lesz az olvasással s a többi klasszikus, képernyőmentes kikapcsolódási formával. Az igazgató szerint azonban előbb-utóbb bekövetkezik majd egy fordulópont a digitális fogyasztásban, amikor a képernyő csömört okoz, és az emberek keresni kezdik azokat a tevékenységeket, amik jobban igénybe veszik az agyat. „Mint könyvtár, mi azt tudjuk felmutatni, hogy olyan dolgokat is nyújtunk, amik kiegyensúlyozzák ezt a vizuális agyi fáradtságot” – fogalmazza meg, utalva arra, hogy az agynak változatos ingerekre van szüksége a monotonitás ellen. Ezt egészíti ki azzal, hogy az olvasás több, mint puszta információszerzés: „Lélektáplálék, amit mi kínálunk, hiszen az olvasás foglalkoztatja az agyat, a lelket és a képzeletet.”
A könyvtár közösségi küldetésének talán egyik legnagyobb vállalása a SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál. Az idén május 14–17. között megrendezésre kerülő eseményre már most aktívan készülnek a szervezők. Ez a rendezvény kétségkívül illeszkedik a könyvtár által képviselt szellemiséghez, miszerint a közösségi élmények és a könyves találkozások azok, amik igazán képesek megszilárdítani az emberekben az olvasás szeretetét.
A sepsiszentgyörgyi könyvtár így talán egyszerre klasszikus könyvkölcsönző és kísérleti tér: hely, ahol könyvvel, játékkal, beszélgetéssel próbálják fenntartani a kíváncsiságot, és ahol a cél nem kisebb, mint hogy egy életre szóló reflexet építsenek az olvasásra.
A könyvtárról számokban
A Bod Péter Megyei Könyvtár állománya 2025 végén 267 713 nyomtatott és elektronikus dokumentumot számlált (könyvek, újságok, folyóiratok), amelyek közül 3731 a tavalyi év során került be a katalógusba. Az intézmény beiratkozott olvasóinak száma 8382, közülük a tavalyi év során 3650-en voltak aktív olvasók (azaz legalább egyszer igénybe vették a könyvtár szolgáltatásait), ők összesen 82 533 egyéni könyvtári tranzakciót bonyolítottak le, 2025-ben 689 új olvasó iratkozott be. Az intézmény irodalmi-kulturális rendezvényeinek és olvasásösztönző programjainak a tavalyi év során összesen mintegy 15 ezer résztvevője volt.
Fülöp Kata
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
