Megemlékezések Kijevben, támogatási ígéretek

Az ukrán fővárosban tartott megemlékezéseken részt vett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke is, a politikusok bekapcsolódtak a Kijev szövetségeseit tömörítő Tettrekészek Koalíciójának videókonferenciájába is. Az évforduló alkalmából Kijevbe érkeztek az észak-európai és balti országok vezetői is.

Az Európai Unió továbbra is rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát, és átfogó, igazságos és tartós békére törekszik az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog elvei alapján – írta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság, António Costa, az Európai Tanács és Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke az ukrajnai háború negyedik évfordulóján közzétett közös nyilatkozatában. A közlemény emlékeztet: Oroszország négy évvel ezelőtt indította el teljes körű és jogellenes agressziós háborúját Ukrajna ellen. Az uniós vezetők ismét tiszteletüket fejezték ki az ukrán nép rendíthetetlen kitartása és elszántsága előtt. Hangsúlyozták: Moszkva nem érte el katonai céljait, és mivel nem tud előrenyomulni a frontvonalon, szándékosan polgári és kritikus infrastruktúrát – köztük energetikai létesítményeket, kórházakat, iskolákat és lakóépületeket – támad, különösen a tél közepén. A közlemény szerint az EU 2022 óta közel 200 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának, és az európai vezetők további 90 milliárd eurós csomagról állapodtak meg a 2026–2027-es időszakra, hogy Kijev fedezni tudja sürgős költségvetési és védelmi kiadásait. „Kiállunk Ukrajna mellett. Az igazságos és tartós békéért. Egy erős és szuverén Ukrajnáért egy erős és szuverén Európában” – zárták a közös nyilatkozat az uniós vezetők.

Mark Rutte NATO-főtitkár ugyancsak tegnap Brüsszelben hangsúlyozta: a szövetség továbbra is kiáll Ukrajna mellett. A főtitkár emlékeztetett: a háború 2022. február 24-én kezdődött, és a szövetség azóta is támogatja Ukrajnát. „A NATO a kezdetektől Ukrajna mellett állt. Ma is önök mellett állunk, és a jövő kihívásai során is kitartunk” – fogalmazott. Fried­rich Merz német kancellár Európa egységére szólított fel az X-en közzétett üzenetében, kiemelve: „Ukrajna sorsa a mi sorsunk is.”

Csatlakozási időpontot kérnek

Fontos, hogy Ukrajna egyértelmű dátumot kapjon az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz a háború lezárását célzó jelenlegi diplomáciai folyamat részeként – jelentette ki Volodimir Zelenszkij tegnap az Európai Parlament plenáris üléséhez címzett videóüzenetében. Az ukrán elnök hangsúlyozta: a csatlakozási dátum kijelölése „nem pusztán kívánság”, hanem annak világos felismerése, miként cselekedne Oroszország elnöke ennek hiányában. Mint fogalmazott, ha nem születik ilyen döntés, Vlagyimir Putyin „évtizedekre blokkolhatja Ukrajnát” azzal, hogy megosztja Európát. „Meg kell védenünk magunkat ettől” – tette hozzá. Zelenszkij köszönetet mondott az európai országoknak az Ukrajna iránti folyamatos figyelemért, támogatásért és az Oroszország Ukrajna elleni agressziójával szembeni határozott fellépésért. Kiemelte: az ukrán nép érzi, hogy sok európai számára fontos, mi történik Ukrajnával, és hogy sikerül-e megbízható és tartós békét elérni.

Az államfő leszögezte: Ukrajna nem választotta a háborút, nem ő indította el és nem is provokálta ki, ugyanakkor mindent megtesz annak lezárásáért. Úgy fogalmazott, Oroszország egy olyan diktatórikus rendszert képvisel, amely nem fogadja el, hogy Európában minden emberi élet számít, az emberi jogok fontosak, és a nemzetek – méretüktől függetlenül – védelemre jogosultak.

Putyin terrorveszélyről beszél

Aktívabban kell küzdeni a terrorizmus ellen, meg kell erősíteni az energetikai és a közlekedési infrastruktúra, a kulcsfontosságú létesítmények, a katonai és hadiipari vezetők, valamint a sokak által látogatott helyek védelmét – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetői testületének tegnapi tanácskozásán. Putyin szerint az ellenség nem tudott stratégiai vereséget mérni Oroszországra a csatatéren, ezért „az egyéni és tömeges terrorra helyezi a tétet”. „Az ellenség nem riad vissza semmilyen eszköztől” – mondta azokra a közlésekre utalva, amelyek szerint az ukrán fegyveres erőket nukleáris fegyverekhez akarják juttatni.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvője szerint valótlan az az orosz állítás, hogy Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris fegyverrel akarja ellátni Ukrajnát. London tegnap minden eddiginél nagyobb szankciócsomagot is bejelentett Oroszországgal szemben; az intézkedések sok más cég mellett érintik a Roszatom atomenergetikai vállalatot is. A Downing Street tegnapi nyilatkozatának előzményeként az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája közölte: a szolgálat értesülései szerint London és Párizs „aktívan dolgozik” azon, hogy az ukrán hadsereget nukleáris fegyverekkel és a hozzájuk szükséges szállítóeszközökkel szerelje fel. A munkáspárti brit miniszterelnök londoni hivatalának szóvivője úgy fogalmazott: az SZVR közleménye egyértelműen Vlagyimir Putyin orosz elnök kísérlete arra, hogy elterelje a figyelmet az Ukrajnában elkövetett kegyetlenkedésekről.

Elhunyt ukrán katonák arcképe

Kormányfők az évfordulóról

Keir Starmer miniszterelnök a brit kormány tegnapi ülésén az ukrajnai háború kezdetének negyedik évfordulójáról megemlékezve kijelentette: amikor a háború négy éve kitört, az volt az általános várakozás, hogy Putyin néhány hét alatt egész Ukrajnát elfoglalja. Ma már azonban le kell számolni azzal a hamis beállítással, hogy Oroszország győzelemre áll ebben a háborúban, hiszen az orosz fegyveres erők az elmúlt egy évben Ukrajna területének alig 0,8 százalékát vonták ellenőrzésük alá, és ezért is rettenetes árat fizettek: tavaly félmillió orosz katona esett el vagy sebesült meg az ukrán hadszíntéren – mondta a brit kormányfő.

Emmanuel Macron francia elnök tegnap az országot támogató országok vezetőinek videókonferenciáján azt mondta: „nagyon szkeptikus” a „rövid távú béke” lehetőségével kapcsolatban Ukrajnában. „Jó dolog folytatni ezeket a kezdeményezéseket a béketárgyalások érdekében, de nincs orosz szándék a béke elérésére” – vélekedett a francia elnök. „Még úgy sem, hogy stratégiailag az oroszok éppen most vereséget szenvednek el” – tette hozzá. A francia elnök kiemelte, hogy a jelen helyzetben elengedhetetlen Ukrajna támogatásának folytatása. Szerinte a 90 milliárd eurós európai hitel folyósítása Kijevnek sikerülni fog, „nincs más választásunk, kötelezettséget vállaltunk a decemberi EU-csúcson” – emlékeztetett.

Történelmi tett

A háború miatt Ukrajnából elmenekültek gyors és szakszerű magyarországi ellátása heroikus munka, történelmi tett volt – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a karitatív tevékenység nyújtásáért adományozott oklevelek átadásán tegnap Budapesten. Semjén Zsolt az ukrajnai háború kitörésének negyedik évfordulóján tartott rendezvényen leszögezte: legyen bármilyen is az ukrán–magyar viszony, az semmilyen módon nem befolyásolhatja az Ukrajnából menekülők ellátását, akik minden segítséget megkapnak.

„Attól, hogy Magyarország és Ukrajna között olyan a viszony, amilyen, hogy a Zelenszkij-rezsim és a magyar kormány között konfliktus van, az egy dolog. De ez semmilyen módon nem érintheti az Ukrajnából menekülő embereket, mivel nekik semmilyen bűnrészességük nincsen ebben” – fogalmazott. Aki Magyarországra menekül, az biztonságban van – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus, megjegyezve, hogy nem vizsgálják a menekültek katonakötelezettségét sem, „tehát Magyarország senkit nem fog visszaadni Ukrajnának”, hogy egy olyan háborúba küldjék, amelyben nem akar meghalni. A politikus köszönetet mondott a kárpátaljai magyarságnak tett szolgálatért is, mint mondta: „fontos látni, hogy ők nem menekültként jöttek, hanem hazajöttek; ők itthon vannak”. Hozzátette: a kormány és a karitatív szervezetek segítségének köszönhetően a háború során egyetlen kárpátaljai magyar iskolát sem kellett bezárni.