Egy múzeum is képes újraértelmezni önmagát, nemcsak épületében, hanem abban is, ahogyan a múltat elmeséli. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum ma már történetekben, hangokban és emberi sorsokban gondolkodik, nem tárgyakban.
Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója szerint a felújított épület kötelezi az intézményt arra, hogy ne térjen vissza a régi szemlélethez: minden kiállításban új hangvételt, történetmesélő megoldásokat keresnek. Ez a szemlélet áll a Székelyek – örökségmintázatok című, országos szakmai díjjal elismert kiállítás mögött is, mely 2025-ben elnyerte az Év kiállítása díjat Magyarországon. Anyagának mintegy hatvan százaléka a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményéből származik, a koncepciót pedig a budapesti Néprajzi Múzeummal közösen dolgozták ki.
Vargha Mihály a tárlat sikerét mindenekelőtt a hangvételnek tulajdonítja: „Nem egy megszokott kiállítás, hogy kiteszünk sok szép tárgyat, és ezek a székelyek, ennyi. Hanem itt azért történetek vannak. Amerikába kivándorolt magyarok, Ceaușescu gyermekeit nevelő székely asszony és más, a 20. századot emberi nézőpontból láttató történetekről szól a kiállítás”. A kiállítás nem „a székelyek mint néprajzi érdekesség” felől közelít, hanem történeteket mesél.
A koncertteremmé átalakított Bartók-terem a múzeum egyik idei kulcshelyszíne: hamarosan sikerül egy hangversenyzongorával felszerelni; Bogányi-zongora érkezik ide hosszú távú letétbe. A zene az igazgató szerint nem csupán egy mellékszál, hanem a múzeum identitásának része. „Nagyon fontos a zene szerintem, és az a tény, hogy Bartók száz éve itt koncertezett. Ez egy olyan dolog, amit nem kihasználni botorság volna. Fennmaradt a Bartók-koncert programja is, hogy mit muzsikált, s tudjuk a pontos dátumot: 1927. március 3-án, egy csütörtöki napon adott itt koncertet.”
A Bartók-terem falán közben a Székely Panteon freskója sorolja a térség legfontosabb íróit, tudósait, katonáit, művészeit. Ez a Veszprém megyei Somogyi Győző Munkácsy-díjas alkotó munkája, akit kifejezetten azért választottak, hogy szimbolikus híd legyen a magyarországi és erdélyi magyarság között.
A 2026-os év egyik legnagyobb vállalkozása az oltszemi Mikó-kastély tartalommal való megtöltése: Kovászna Megye Tanácsa uniós forrásokból újítja fel az épületet, a Székely Nemzeti Múzeum feladata pedig, hogy megtöltse ezt. „Lovas múzeum lenne, és igazából szeretnénk a Mikó család történetét is bemutatni, mert egy székely arisztokrata család, és az ugye nagyon el volt hallgatva a kommunizmusban. Most folynak a kutatások, azokat be kell mutatni. Az a célunk, hogy a lótenyésztés is és a székelység is benne legyen. Gyönyörű freskók vannak, melyek a 18. században készültek, mindenképp impozáns, ahogy a hatalmas termeket kifestették. Ez most egy folyamatban lévő munka, több évig is el fog tartani, de az idén mindenképp megnyitjuk a kapukat, néhány teremben lesz már kiállítás” – mondta az igazgató a kastéllyal kapcsolatos tervekről.
Közben a Lábas Házban nyár elején készülnek a kortárs képzőművészeti pályázat és tárlat fogadására, de addig sem marad üresen a kiállítótér: Deák–Lenkeffy Réka sepsiszentgyörgyi származású textilművésznő alkotásai töltik meg hamarosan a teret, majd az erdélyi képzőművészeknek a makói művésztelepen készült munkáit láthatjuk. De nem csak Sepsiszentgyörgyön zajlik élet: a kézdivásárhelyi, csernátoni, baróti, zabolai egységekben is komoly szakmai munka folyik, külön hangsúllyal a gyerekprogramokra.
A múzeum főépületében az idei legfontosabb feladat a második emeleti régészeti állandó kiállítás befejezése, amelyet László Ferenc legendás régész emlékének szentelnek. Ugyanitt egy Kós Károly-emlékszoba létrehozását tervezik...
Vargha Mihály hosszú ideje szolgálja a Székely Nemzeti Múzeumot, s bár időnként voltak pillanatok, amikor majdnem feladta, mindig sikerült túllendülnie ezeken és megújulnia. „Én most már 35 éve dolgozom a múzeumban, huszadik éve vagyok igazgató. Nehéz feladat, de szerintem azok a feladatok értékesek, amik nehezek. Életem nagy nyereségének tartom – hangsúlyozza –, hogy egy ilyen patinás, 150 éves intézményt irányíthatok képzőművészként.”
Fülöp Kata
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
