Szatmárnémetiben játszott a Tamási Áron Színház

„Valójá­ban újdonság a színházunk számára, hogy részt veszünk a MaFeszten, mert mi most csatlakoztunk az erdélyi magyar színházakat tömörítő MASZÍN-hez, melynek vándorfesztiválja ez a rendezvény” – mondta Pál-Ferenczi Gyöngyi, hozzátéve, hogy ez a szövetség 2016-ban alakult, és az erdélyi magyar színházak közül még csak a marosvásárhelyi hiányzik belőle, de már ők is jelezték csatlakozási szándékukat. A MaFeszt egyfajta keresztmetszetet kíván nyújtani az erdélyi magyar színjátszásról a befogadó város közönségének, ahol minden színház a legreprezentatívabb előadását-előadásait mutatja be. Azon túl pedig találkozási lehetőséget jelent a színházi alkotóknak, kollégáknak, egykori évfolyamtársaknak, ahol megoszthatják egymással gondolataikat a színházról és az életről. „Én rendkívül fontosnak érzem ezeket a találkozásokat, ugyanis manapság egyre kevesebb lehetőség van a személyes kapcsolatokra, és az online kommunikáció éppen az ellenkezőjét jelenti annak, amit a színház képvisel” – fogalmazott a művészeti vezető.

Albu Istvánt telefonon sikerült elérnünk Szatmárnémetiben, amikor a tagszínházak képviselői épp a sajtóval ismertették, hogy három új taggal – a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházzal, a Kolozsvári Állami Magyar Színházzal és a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházzal – bővült az erdélyi magyar színházakat tömörítő Magyar Színházi Szövetség. A Tamási Áron Színház igazgatója lapunknak elmondta, hogy a MASZÍN egyfajta érdekképviselete az erdélyi magyar színházaknak, melynek égisze alatt közösen gondolkodnak az általános gondjaikról, ugyanakkor segítséget is nyújtanak egymásnak bármilyen technikai vagy más téren, legyen szó szervezőmunkáról, marketingről, könyvelésről. Mint megtudtuk, egy PR Marketing workshopon is részt vesznek a tagszínházak képviselői Szatmárnémetiben. Az éppen zajló MaFeszt mellett közösen szervezett fesztiváljuk az őszi BUKFESZT is, ahol a tagszínházak évről évre bemutatkoznak a főváros magyar közönségének és a romániai színházi szakma krémjének.

A Rinocéroszokat kedden, a Kommunát szerdán este játszotta a sepsiszentgyörgyi társulat a Szatmárnémeti Északi Színházban zajló MaFeszten.

Eugène Ionesco Rinocéroszok című abszurd drámáját a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház fennállásának negyvenedik évfordulója alkalmából állította színpadra a gyergyószentmiklósi és a sepsiszentgyörgyi társulat az egykori alapító igazgató, Bocsárdi László rendezésében. A rendező elmondta, öröm volt számára ez a felkérés, hisz a két színház egy tőről fakad. Az előadás szereposztásában hat gyergyószentmiklósi és nyolc sepsiszentgyörgyi színész nevét olvashatjuk, közülük nem hiányoznak a Sepsiszentgyörgyre átigazolt egykori figurások sem. Bocsárdi László bevallása szerint azért választott Eugène Ionesco-darabot az ünnepi előadáshoz, mert az ő nézetei indították el a román színjátszás reteatralizálási folyamatát, az irodalmi alapú színháztól való eltávolodását.

A Kommuna – székely öko-románc című darabot kifejezetten az előadásban játszó színészekre írta Radu Afrim rendező. Dálnoky Réka dramaturg, rendezőasszisztens szerint finom szövetű, lírai, de humorral és játékkal teli világa van az előadásnak, ami a mai ember számára kulcsfontosságú témát dolgoz fel: azt, ahogyan a történeteink menekvést nyújthatnak a magánnyal szemben. Huba muzsikus egyedül él egy kúriában az erdő közepén. Szeretett nénikéje már rég meghalt, Ambrus, a mindenes, elment nyaralni Homoródalmásra, és még a tyúkok is hallgatnak, mert a múlt télen megfagytak. Huba különféle krémekkel kenegeti reumás ujjait, és álmatlan éjszakákon gyakran fekszik a plafont bámulva: nem viszi rá a lélek, hogy eladja a kúriát, amit már nem tud fenntartani. De egy sor bizarr esemény folytán a ház megtelik mindenféle bérlővel és az életük történeteivel, melyek úgy kanyarognak, mint a festett vonalak a korondi tányérokon.