Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) elnöke a plenáris ülésen tartott megnyitóján hangoztatta: „A világpolitikában lezárulni látszik a diplomáciai érdekérvényesítés kora, és helyébe az erő általi érdekérvényesítés lép, beleértve a katonai erő alkalmazását is. Az Európai Unió pedig a béke, a demokrácia és a jólét korának véget vetve, a háború, a diktatúra és az elszegényedés korszakába készül lépni.” Ezek a változások óhatatlanul kihatnak a magyar állam politikájára és azon belül a külhoni magyarságot legközvetlenebbül érintő nemzetpolitikára is – tette hozzá. „Ma a jelenlegi ukrán politika háborús túszként használja a kárpátaljai magyarságot, nyíltan beavatkozik a magyarországi választási kampányba, és gyakorlatilag ellenségként viselkedik hazánkkal szemben” –  jegyezte meg.

Hozzátette: az első délszláv háború elmúltával a szomszédos országokban élő minden magyar közösségnek a legnehezebb időkben is csak a jogaiért kellett küzdenie, de a kárpátaljai magyarságnak ma a létéért kell küzdenie.
Felhívta a figyelmet arra: 1990 óta az európai politika a külhoni magyarságot alapvetően támogatta a jogküzdelmeiben, azonban „napjainkban az Európai Unió intézményei, az Európai Bizottság és az Európai Parlament nem a létküzdelmét folytató kárpátaljai magyarságot, hanem a közösséget túszként használó jelenlegi ukrán politikai vezetést támogatja”.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke beszédét azzal kezdte: érthető, hogy mindenkit a választás érdekel, hiszen egy hónapra vannak a szavazástól, de nem lenne helyes, hogyha ezt a fórumot választási fórummá minősítenék át. Értékelése szerint azonban a mostani választáson nem arról van szó, hogy „jó és még jobb között” választhatnak, hanem arról, hogy választhatnak ilyen irányt is, meg olyan irányt is. „Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét. Rendszerváltást képviselő jelentős erők is indulnak a választáson” – mondotta. Hozzátette, hogy a rendszerváltás komoly szó, mindennek az alapvető megváltoztatását jelenti, a nemzetpolitika alapjainak megváltoztatását is. „Ezzel jó, hogyha mindenki tisztában van, amikor a saját otthoni közösségében a magyar választások következményeit mérlegeli” – figyelmeztetett.

Kiemelte: függetlenül a választástól, a magyarok nemzeti közösségének együttműködésre lesz szüksége. Nemcsak az országot kell egyesíteni a választás után, de egyesítve kell tartani a külhoniakat az anyaországgal. Létkérdésnek nevezte, hogy minél átfogóbb nemzeti egységet tartsanak fenn nemzetstratégiai kérdésekben, és célként jelölte meg azt is, hogy „ebben a bonyolult és átalakuló világhelyzetben Magyarország jól fogjon pozíciókat”.

Felidézte: 2010 óta Magyarország megtízszerezte a külhoni magyarság támogatását, a kulturális és lelki mellett végzett gazdasági újraegyesítés során csak 2016 óta 246 milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési támogatást adtak e közösségek tagjainak, ami helyben további 480 milliárdnyi tőkét mozgatott meg.

Az ülés végén a KMKF felhívást tett közzé. Ebben azt írták: szembesülve a Magyarországgal szemben folytatott külföldi pénzügyi és energetikai zsarolással, azok céljával, a világ több pontján jelenleg zajló háborúk világgazdasági és világpolitikai káoszteremtő hatásának veszélyeivel és a háború sújtotta Ukrajnában élő kárpátaljai magyarság szülőföldjén való megmaradásért folytatott egyre súlyosbodó létküzdelmével, kérnek minden szavazati joggal rendelkező magyar állampolgárt, hogy az esedékes magyarországi országgyűlési választásokon vegyenek részt. Szavazatukkal erősítsék meg a magyar állam szuverenitását és cselekvőképességét, a határokon átívelő nemzeti összetartozás 2010 óta folytatott politikáját, megvédve ezzel a Kárpát-medencei magyar nemzetrészek egyéni és közösségi jogait.

Kérik továbbá a nagyvilágban élő minden magyar közösséget, hogy lehetőségeik és eszközeik szerint a nemzetközi nyilvánosságban fejezzék ki nemzeti szolidaritásukat a kárpátaljai magyarsággal, valamint minden lehetséges eszközzel segítsék a szülőföldön való túlélésüket és megmaradásukat.