Élő népművészetA szakmai tudás megkerülhetetlen

A határon túli alkotók második alkalommal vehetnek részt az ötévente megrendezett Élő népművészet pályázaton, amelyet a Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége közösen hirdet meg azzal a céllal, hogy bemutatási lehetőséget biztosítsanak a legszínvonalasabb kortárs népi kézműves alkotások számára, amelyek a népművészet értékeit a XXI. századi életformához kapcsolják. Idén Erdélyben több mint négyszázötven tárgy érkezett a pályázatra kilencvenhat alkotótól, közülük hetvenöt egyéni kézműves és öt alkotóközösség munkája lesz látható a kolozsvári kiállításon – tudtuk meg az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány kolozsvári régiós irodájának vezetőjétől. 

László Eszter lapunk megkeresésére elmondta, a pályázat és a kiállítás célja, hogy a jelenleg alkotó kézművesek munkáit minél szélesebb körben megismertessék, népszerűsítsék, felhívják a figyelmet arra, hogy a modern világunkban milyen jól meg tudja találni a helyét egy nagyon szép míves termék, mesterremek, olyan alkotás, amely a népművészet egyediségét, motívumkincsét hordozza, de a funkciója megfelel a mai világ elvárásainak.

A pályázatra beérkezett tárgyak februári zsűrizésén nagyon fontos szempontnak tartották, hogy a népművészeti tárgynak legyen funkciója, de az nem elég, ha egy tárgy elkészítésénél az alkotó felhasználja a népművészet elemeit, mintakincsét csak azért, hogy egyfajta identitást közvetítőként jelenítse meg, hanem az legyen nagyon jól átgondolt, kövesse a népi kézművesség szabályrendszerét, gondolkodási rendszerét – hangsúlyozta László Eszter. A szakmai tudás hiányát nem lehet semmivel pótolni, ha valaki szakmailag nem eléggé felkészült ahhoz, hogy a tárgyakat, az alkotásokat magas esztétikai szinten és a szakmai szabályrendszernek megfelelően készítse el, akkor nem hordozza azt az értéket, amely által az Élő népművészet pályázat elvárásai szerint megfelelőnek minősíthető – szögezte le a szakember.

Kérdésünkre, hogy a vásárokban kínált, a népművészeti mintakincset felhasználó nagyon népszerű dísz- és használati tárgyak, ruházati cikkek hol helyezkednek el a népi kézművességnek a szakma által elfogadott hagyományőrző, értékmegőrző világában, és csorbítja-e a szigorúan vett szabályrendszer törekvéseit ezeknek a jelenléte, László Eszter azt mondta: nem az a céljuk, hogy erről véleményt mondjanak, bár a szakmai fórumokon sokat beszélnek erről a jelenségről, nem tudják átalakítani, ennél fontosabb számukra, hogy a legszínvonalasabb alkotásokat értékeljék, láthatóvá tegyék, általuk követendő irányt, mezsgyét mutassanak, és ezt teszik az Élő népművészet program szervezői is.

A Kolozsváron március 21-én megnyíló kiállításon a hetvenöt egyéni kézműves között szerepel Háromszékről Bagoly Zoltán csernátoni fafaragó, Csala Eszter sepsiszentgyörgyi nemezkészítő, Csibi Szabolcs sepsiszentgyörgyi népihangszer-készítő, Csog Jolán erdőfülei szövő, viseletkészítő, Demeter Kata bikfalvi nemezkészítő, Demeter Miklós bikfalvi népihangszer-készítő, Demeter-Petrova Anasztázia bikfalvi nemezkészítő, Máté-Szentkirályi Imola sepsiszentgyörgyi fazekas, Selyem Katalin Júlia zaláni népiékszer-készítő, Sütő Levente vargyasi festettbútor-készítő, Teleki Aranka kézdivásárhelyi viseletkészítő, Vargyasi Melinda sepsiszentgyörgyi viseletkészítő. A sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány Kolozsi Ildikó nemezkészítő vezetésével, a sepsiszentgyörgyi Szorgos Kezek Díszítőművészeti Szakkör Vinkler Aranka hímző vezetésével szintén a kolozsvári kiállítás beválogatottjai között szerepel.

László Eszter kiemelte, a pályázatra beküldött népművészeti tárgyakat elbíráló bizottság nagyra értékelte az alkotóközösségek munkáit, a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas és a Szorgos kezek mellett a Barcasági Csángó Egyesület, a Hargita Megyei Forrásközpont és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége is szerepel a jövő szombaton Kolozsváron megnyíló kiállításon, ahol a legjobb alkotásokat díjazzák, és kihirdetik, kiknek a munkái jutnak el a budapesti Néprajzi Múzeum őszi Kárpát-medencei seregszemléjére.