KármentőFenyegetőzések

2026. március 20., péntek, Jegyzet
Kuti János

Az utóbbi időben egyebet sem hallunk a világpolitikában, mint fenyegetést, üzengetést, ijesztgetést. Jobb, ha nem hallgatunk híreket sem, vagy ha mégis, akkor a gyenge szívűek menjenek szívorvoshoz, az erős kezűek álljanak neki föld alatti bunkert, esetleg sírt ásni. A téli sportokat kedvelők meg költözzenek az An­tarktiszra, amelyet egyelőre nem fenyeget háborús veszély. 

Teherán fenyegeti a kelet-európai országokat, külön megemlítve Romániát, hogy ha megengedi az Egyesült Államoknak katonai bázisai használatát (már meg is engedte), az közvetlen részvételét jelenti az Irán elleni katonai agresszióban, és arra lesz egy politikai és jogi válasz. Volt elnökünk, Traian Băsescu arra figyelmeztetett, hogy az amerikai katonai felszerelések idehelyezése Romániát lehetséges célponttá teheti. Băsescu azt mondja, régi jó kapcsolatunk van Iránnal, de lehetséges, hogy a Kogălniceanu és a tordai bázisra telepített amerikai hadfelszerelést mégis megpróbálja megcélozni. Szerinte azon kell gondolkodnia mindenkinek, hogy keressen menedéket a családjának ilyen esetben (vajon egérlyukra gondolt-e?), és két-három napra legyen pénze és élelme. (Vegyünk kefét, hogy legyen mit ennünk?)

Nyugtatom magam azzal, hogy Irán és Románia távolabb van egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől, ahová hullanak bombák, és az esetleg ide küldött rakétákat Deveseluból lelövik. És különben is, előttünk állnak a Kárpátok.

Ijesztgetnek üzemanyagár-emelkedéssel is, ezért a gyenge idegzetűek ne menjenek a közeljövőben tankolni. Minél később mennek, annál később üti meg a guta őket, és néhány nap is sokat számít.

Aztán jó, hogy jön a tavasz, mert azzal is fenyegetnek, hogy a gázzal is problémák lesznek, amitől szintén megriadhatunk. Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban is riadtak, mert kevéssel a térség külügyminiszterei­nek tanácskozása előtt négy arra tartó ballisztikus rakétát kellett lelőni. A fiatalok is riadtak, félnek attól, hogy kötelezővé teszik a katonai szolgálatot. Németországban a fiatalok tüntetnek is ellene.

Másik, amivel ijesztgetnek a (lógós) politológusok, hogy honi politikusaink nem tudnak megegyezni a költségvetésről, és politikai instabilitás is lehet. Olyasmit kellene bevezetni, amit Amerikában tesznek. Ott, ha nincs költségvetés, a kormányzati intézmények dolgozói átmenetileg fizetés nélkül maradnak. Nálunk ezt a költségvetésért felelős felelőtlenekre is ki kellene terjeszteni. Vagy mint a pápaválasztáskor szokás, be kellene zárni őket. Esetleg, míg egyezségre nem jutnak, kenyéren-vízen tartani őket, de főleg fizetés nélkül, mert amúgy is nagy a költségvetési hiány. 

A Közel-Keleten viszont, úgy néz ki, katonákból és hadihajókból van hiány. Trump is úgy járt, mint Pu­tyin a háborújával. Rövidre tervezte, de nem tudja befejezni. Most kéri a NATO-tagok segítségét. 

Meghatottan és némi nosztalgiával hallgattuk március 15-én a Kossuth-nótát, amely 178 évvel ezelőtt harcba hívta a magyarokat, harcolni a szabadságért. Mert mit is mond a nóta? „Kossuth Lajos az üzente, / Elfogyott a regimentje. / Ha még egyszer azt üzeni, / Mindnyájunknak el kell menni.” Most már más szelek fújnak a világon, és más nótát fújnak. Mintha ilyeneket hallanánk: Donald Trump is azt üzente, / Elfogyott a regimentje – és végtelenül fel van háborodva, hogy nem nagyon akar senki az ő oldalán harcolni Iránban. Még a NATO-tagállamok többsége sem akar hanyatt-homlok az Egyesült Államok oldalán a Perzsa-öbölbe rohanni harcolni.

Donald Trump leginkább a britekre haragszik, és azt mondta, „szomorú látni”, hogy a viszony az USA és Nagy-Britannia között „nem olyan, mint egykor volt”… Anglia a legrégebbi, egyes számú szövetségesük, s most, amikor kérték, hogy jöjjön, nem akart menni. Most, mielőtt győznének, ne utána.

Különben Trump azzal fenyegetőzött, hogy szomorú jövő vár a NATO-ra, ha az Egyesült Államok szövetségesei nem járulnak hozzá a Hormuzi-szoros biztosításához. Még azzal is fenyegetőzik, hogy az USA kiáll a NATO-ból. „A NATO egy nagyon hülye hibát vét – mondta Trump. – Mindenki egyetért velünk, de nem akarnak segíteni.” Még Kínát is (amelyet ellenségnek tekint) kérte, hogy segítsen, mert az olaja 90 százalékát a Hormuzi-szoroson keresztül kapja, de az sem akar.

Esetleg felkérhetné Putyint is, hogy támogassa, ha már így megszorult a Hormuzi-szorosban.

 

Fotó: Facebook / The White House

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint hogyan szerepel majd a SuperLigában az egy év után visszatérő Sepsi OSK?










eredmények
szavazatok száma 1212
szavazógép
2026-03-20: Szabadidő - :

A nap fotója

2026-03-20: Emlékezet - :

Marosvásárhely fekete márciusa és Iosif Constantin Drăgan

Marosvásárhely fekete márciusa a magyar történelem, az erdélyi magyarság történetének máig eleven, vérző fejezete. Élő történelem azok számára, akik átélték, akik részt vettek az események forgatagában. Az erdélyi, marosvásárhelyi magyarságnak nagyon mély csalódást és rettenetet jelentett. Ma is felfoghatatlan, hogy a jogaiért békésen kiálló kisebbséget a harmadik évezred fordulóján, békeidőben ilyen barbár erőszakkal meg­félemlíthet az állam­hatalom.