Kuti János
Mindenki várja már a közel-keleti háború befejezését, ha nem is a civil lakosságnak okozott károk miatt (mert azt mi nem érezzük a bőrünkön), hanem az üzemanyagárak miatt (amit a zsebünkön, de nagyon is).
Sajnos egyelőre nem látjuk, mikor lesz már béke az olajfák alatt és az olajkutak tövében. Mindenki, de gondolom, főleg az amerikai elnök, Trump abban reménykedhetett, hogy Irán lerohanása amolyan németes villámháború (Blitzkrieg) lesz, de a háború nem olyan, mint a nyári vihar, hogy előre lehessen látni a végét. A 100 éves háborút se 116 évesre tervezték eredetileg, mégis 1337-től egészen 1453-ig tartott, hogy az angol király elintézze francia birtokügyeit.
Ennél Trump elnök is biztosan egy rövidebbet képzelt, például olyant, mint a világ legrövidebb háborúja, az angol–zanzibári, amely 38–40 percig tartott 1896. augusztus 27-én. Vagy egy olyant, mint amikor Venezuelából nemrég „kiemelték” Maduro elnököt. Esetleg egy olyan hatnapos-forma háborút, amelyben Izrael verte végig arab szomszédait 1967-ben: afféle rövid összecsapást, amelyben nem arat hosszú ideig a halál. Ámde mindhiába végzik ki egyik iráni vezetőt a másik után, a 90 millió irániból mindig kikerül vezetői képességekkel (és fegyverekkel) rendelkező személy, aki megüzenje, békét kérni esze ágában sincs.
Régebb azt mondták, ember tervez, Isten végez. Most úgy látszik, hogy emberek (mármint elnökök és katonai szakértők) terveznek, végezni pedig a háború végez (egy sereg emberrel).
Ferenc Jóska is azt ígérte az eső világháború kitörésekor, 1914. július 28-án, amikor a harctérre küldte a katonákat, hogy hazatérnek, mire lehullanak a falevelek. De ötször is lehulltak, amire vége lett, pedig akkor nem használtak lombtalanító vegyszereket, mint az amerikaiak a vietnami háborúban. Cserébe hulltak a katonák, mint a legyek.
Az orosz elnök, Putyin is egy gyors – oroszul büsztro, innen származik a gyorsétterem, a bisztró neve is – katonai akciót tervezett Ukrajnában, és lám: a villámhadművelet négy év alatt sem ért véget, pedig ennyi idő a Szovjetuniónak anno Németország meghódítására is elég volt.
Izrael és az USA most azért támadta meg Iránt, mert azt állították (megint), hogy közel áll az atombomba előállításhoz, amit nem szabad megengedni egy vallási fanatikusok vezette diktatúrának. Vajon mi történne, ha Irán menet közben egy nagyon demokratikus országgá válna, az Egyesült Államokban pedig teljesen leépülne a demokrácia? Vajon akkor megengedik nekik, hogy atombombájuk legyen? És akkor, ha Irán nem lesz megelégedve az amerikai demokráciával, fenyegetheti-e majd atombombával az Egyesült Államokat?
Kedden azt nyilatkozta Trump az Ovális Irodában újságírók előtt: Irán elfogadta, hogy soha ne birtokoljon nukleáris fegyvert. Aztán azt is mondta, hogy „ez a háború meg van nyerve”, meg hogy Washington termékeny, építő jellegű tárgyalásokat folytat Iránnal: egy 15 pontos elvárást küldtek nekik, ez tartalmazza többek között a nukleáris fegyver előállításának tilalmát, a ballisztikus rakéták megsemmisítését, a békét a Közel-Keleten és a Hormuzi-szorsos megnyitását. (Ezeket kérték a háború kirobbantása előtt is.) Trump lehetne diszkrétebb is, ha titkosak a tárgyalások, mert ha Irán ezekbe belemegy, azt jelenti, hogy vesztett. És úgy néz ki egyelőre, hogy nem vesztett, mert még minden irányba csapkod a rakétáival és drónjaival.
Az iráni Fars hírszolgálat közleménye szerint nincsenek közvetlen tárgylások, de még közvetítőkön keresztül sem egyezkedtek semmit az USA-val, amely csak azért mondott le öt napig az iráni villanyerőművek bombázásáról, mert Irán megfenyegette, hogy ha azokat támadja, ők is támadni fognak nyugat-ázsiai elektromos erőműveket. Viszont Trump azt mondja, hogy Irán elvesztette flottáját, rakétagyártását és nukleáris infrastruktúráját. Ha az irániak nem egyeznek meg az USA-val, az amerikaiak „teljes szívvel fogják folytatni a bombázást”. (Szívvel-lélekkel és bombákkal?) Az Iráni Forradalmi Gárda egyik szóvivője meg azt mondta: Hej, Trump, ki vagy rúgva!...
Már az is jó lenne, ha Iránban és Ukrajnában is kötnének bár egy tűzszüneti egyezményt, mint amilyent 1953-ben kötöttek Észak- és Dél-Korea között, és az máig is érvényes. (Észak-Koreának azóta már atomfegyvere is van.) Békét nem kötöttek, de legalább nem lövik egymást.
Donald Trump amerikai elnök Elvis Presley egykori otthonában. Fotó: Facebook / President Donald J. Trump
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
