A kovásznai Kádár László Képtárban csütörtökön megnyílt a 2026-os Csoma-tárlat, amelynek központi témája a Lassú tudás. Az idei hívószó a felgyorsult információáramlás korára reflektál: arra a jelenségre, hogy az azonnaliság világában a figyelem vált az egyik legértékesebb erőforrássá. A kiállítás üzenete szerint a valódi megértés nem gyors folyamat, hanem időből, tapasztalatból és elmélyülésből épül fel.
A felhívásra több mint nyolcvan alkotás érkezett, ezek közül a szakmai zsűri – Kányádi Iréne művészettörténész, Ütő Gusztáv képzőművész és Berze Imre szobrászművész – 44-et válogatott be a tárlat anyagába. Kányádi Iréne a megnyitón hangsúlyozta: a kurátori koncepció a művészet közösségteremtő szerepére épít, arra a törekvésre, hogy a kultúra hidat képezzen az egyéni tapasztalatok és a közösségi kérdések között. A válogatás sokszínűsége és színvonala igazolja e szemlélet érvényességét.
Mint rámutatott, a „lassú tudás” a felszínessé váló információs környezet – miközben sokat látunk, egyre kevesebbet értünk – ellenpontja. A művészet elmélyülésre és tudatos befogadásra késztet, időt és figyelmet követel a nézőtől. Nem a gyors benyomás, hanem a tartós jelenlét válik meghatározóvá: az alkotások csak akkor tárják fel rétegeiket, ha a látogató időt szán rájuk. A kiállítás ezért nem csupán látványt kínál, hanem tapasztalatot is, amelyben a befogadó aktív részesévé válik a jelentések feltárásának.
A tárlat katalógusának előszava is erre a jelenségre hívja fel a figyelmet: a gyorsulás kényszerével szemben a „lassúság” újra értékké válik, a figyelem pedig „új valutaként” jelenik meg. Aki képes uralni idejét és figyelmét – miként Kőrösi Csoma Sándor tette –, az ma is a legnagyobb szabadság birtokosa. Példaként említette: „Csoma szótára nem egy Google Translate algoritmus terméke volt. Minden szó mögött fizikai utazás, emberi kapcsolat és kulturális tapasztalás állt, de napjaink technológiai optimizmusa azt hiteti el velünk, hogy az információ egyenlő a tudással.”
A kiállítás anyagában hangsúlyosan jelenik meg az idő, a folyamat és a meditatív szemlélet. A hagyományos és kortárs, analóg és digitális technikák együttesen vannak jelen, a klasszikus festészeti és grafikai megoldások mellett kísérleti munkák, installációk és videómunkák is szerepelnek. Ez a sokszínűség nemcsak a technikai eszköztár gazdagságát mutatja, hanem azt is, hogy a művészek különböző utakon, mégis hasonló kérdések mentén keresik a válaszokat.
Kónya Albert Attila a Szentimrei Judit-díj nyertese Szótár című alkotásával. Fotó: Vargyasi Levente
A bemutatott művek hangvételét az elmélyültség és a visszafogott, meditatív megközelítés jellemzi. Több alkotás a folyamatokra, az átalakulásra, az idő múlására irányítja a figyelmet, míg mások a személyes tapasztalatok és a kollektív emlékezet kapcsolatát vizsgálják. A tárlat így nemcsak tematikus egységet alkot, hanem párbeszédet is teremt az egyes munkák között.
A legjobb alkotásokat idén is díjazták. A Kőrösi Csoma Sándor-díjat Dimény András nyerte el Csónak című alkotásával, a Szentimrei Judit-díjat pedig Kónya Albert Attila kapta Szótár című munkájáért. A díjazott művek a képtár gyűjteményét gazdagítják, és hosszabb távon is hozzájárulnak Kovászna kulturális örökségének gyarapításához. A zsűri döntésében a tematikához való kapcsolódás és a művészi színvonal egyaránt meghatározó szempont volt.
A tárlat szervezői – Kovászna Megye Tanácsa, a Kovászna Megyei Művelődési Központ, Kovászna Város Önkormányzata, a Városi Művelődési Ház, a Kádár László Képtár és a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület – ezúttal is olyan kiállítást hoztak létre, amely nemcsak bemutat, hanem gondolkodásra és lelassulásra ösztönöz. A megnyitó ünnepi hangulatát a vajnafalvi református egyházközség Hozsánna Kamarakórusa emelte. A tárlat július végéig látogatható.
Dijazottak és díjazók a Tanulás című gyermek-rajz killításon. Fotó Kerekes Csanád
Gyermekrajzok a tanulás jegyében
A Csoma Emlékközpont és Népfőiskola adott otthont a Tanulás témájú gyermekrajz-kiállításnak és díjkiosztónak. A pályázatra 54 alkotás érkezett, valamennyi helyet kapott a tárlaton, ami önmagában is jelzi az érdeklődés növekedését és a kezdeményezés megerősödését.
A szervezők immár harmadik alkalommal hirdették meg a pályázatot, amely a visszajelzések és a részvételi arány alapján hagyománnyá válik. Az idei tematika szervesen kapcsolódott a képtári tárlathoz: míg ott a lassulás, itt a tanulás került a középpontba. A két fogalom egymást erősíti, hiszen a tudás megszerzése időt, figyelmet és elmélyülést igényel – ezt a diákok munkái érzékenyen és sokféleképpen jelenítették meg.
A munkák több háromszéki és székelyföldi tanintézményből érkeztek – Sepsiszentgyörgyről a Plugor Sándor Művészeti Líceumból, Kézdivásárhelyről a Nagy Mózes Főgimnáziumból, valamint a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceumból és a zabolai általános iskolából. Emellett Székelyvarságról is közel tíz alkotás jutott el a kiállításra, ami külön figyelmet érdemel.
Vetró András értékeli a kiállítást. Fotó. Kerekes Csanád
A zsűri – Deák Barna és Vetró András képzőművészek – két korosztályban értékelt. A 9–12. osztályosok kategóriájában Kádár Villő első, Bihari Rozália második, Bicsok Máté harmadik díjat kapott, dicséretben részesült Nagy Adrienn, Madaras Virág és Ferencz Panna. Az 5–8. osztályosoknál Molnár Annabella végzett az első helyen, Beke Boróka lett a második, Majorán Lilla a harmadik; dicséretet kapott Konnáth Eszter, Tamás Nóra, Borbély Apor és Veres Anna Bíborka, részvételi oklevelet Rab Gizella vehetett át. A különdíjat Ferencz Panna munkája érdemelte ki, Szathmári Botond felajánlása pedig külön színt adott az eseménynek.
A zsűri a művészeti és nem művészeti képzésből érkező munkákat külön kezelte, figyelembe véve a képzésbeli különbségeket. Előnyben részesítették az egyéni látásmódot, a kreatív megközelítést és az alkotói lendületet, ugyanakkor nem értékelték kiemelten azokat a munkákat, amelyeknél a másolás volt meghatározó.
Ferencz Éva, a pályázatot meghirdető egyesület elnöke rámutatott: a rendezvény hátterét biztosító támogatás lehetővé teszi a programok megszervezését és a díjazást, ugyanakkor hosszabb távú cél is kirajzolódik. A szervezők a jövőben a kiállított alkotásokból képeslapokat, esetleg naptárt vagy katalógust kívánnak készíteni, hogy a diákok munkái szélesebb közönséghez juthassanak el. A kezdeményezés így nem csupán egyszeri bemutatkozási lehetőség, hanem a helyi közösség kulturális életének építését szolgálja és hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalokban megerősödjön az alkotás igénye és a művészet iránti nyitottság.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
