Társadalmi párbeszéd az egység alapja címmel tartottak kétnapos rendezvénysorozatot az Erdélyi Református Cigánymisszió szervezésében, a csütörtöki marosvásárhelyi esemény után pénteken Sepsiszentgyörgyön szakmai konferencián boncolgatták a roma felzárkóztatás kérdéseit, és a Kőrösi Csoma Sándor utcában felavatták az Erdélyi Roma Koordinációs Irodát.
A cigányság felzárkóztatása és felzárkózása nemcsak romakérdés, hanem társadalmi feladat, nincs választás, ezt tenni kell – összegezhető a megyei tanács gyűléstermében tartott konferencia felszólalóinak egybehangzó megállapítása. A helyi önkormányzattal és a Diakónia Keresztyén Alapítvánnyal partnerségben szervezett eseményen jelen voltak a környező falvak cigány közösségeinek képviselői, a megyei tanfelügyelőség, a gyermekvédelmi hatóság és a megyei munkaerő-ügynökség igazgatója, iskolai mediátorok, szociális szervezetek munkatársai, akiket a fő szervező szerepében Makkai Péter, az Erdélyi Református Cigánymisszió vezetője köszöntött.
Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke szerint a romakérdés nem csak társadalompolitikai, oktatási ügy, fontos úgy cselekedni, hogy egyetlen gyermek se legyen elzárva születésétől fogva a kibontakozás lehetősége elől, a közösség ne legyen megbélyegezve. Sepsiszentgyörgy polgármestere pedig úgy véli, a felzárkóztatás sok időbe, energiába és pénzbe kerül, de ez a feladat: egy igazságosabb társadalom létrehozása. Antal Árpád leszögezte: ezekben a kérdésekben fontos, hogy a megoldás ne segélyalapú, hanem munkaalapú legyen.
A hátrányos helyzetű közösségek felzárkóztatása akkor tud hatékony lenni, ha van kivel, vagyis ha az érintettek is tesznek a saját felzárkózásuk érdekében – hangsúlyozta Sztojka Attila országgyűlési képviselő, társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár. Szerinte a roma ügy megoldása gazdasági érdek is, mert ezeknek a közösségeknek a tagjai is adófizetők lesznek, ugyanakkor fontos, hogy megteremtsék saját egzisztenciájukat. „Mi, magyarok és cigányok sorsközösség vagyunk, nem mindegy, hogyan élünk és viszonyulunk egymáshoz” – emelte ki az államtitkár, és utalt arra, amikor 1990 márciusában a marosvásárhelyi eseményeken Puczi Béla és a hozzá hasonlók vezetésével a cigányság kiállt a magyarság mellett.
Az iroda avatója. Fotók: Albert Levente
2010 előtt a hátrányos helyzetűek, a cigányok kérdését problémaként kezelték Magyarországon, azóta ez kihívás a döntéshozók számára – hangsúlyozta Horváth János Sándor, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) vezetője, aki részletesen ismertette az elmúlt tizenhat év roma stratégiáját és az elért eredményeket. Jelenleg a romák közül kétszer annyian fejezik be a nyolc osztályt, mint korábban, kétszer annyian érettségiznek, és megnövekedett a szakmát tanulók és az egyetemet végzettek száma is. A romák foglalkoztatása terén Magyarország európai első: a férfiak körében 78 százalék, a nőknél 44 százalék. A TEF főigazgatója leszögezte: ebben a kérdésben egyszerre kell lépni az iskoláztatás, a szakképzés, a foglalkoztatás terén, foglalkozni kell a családdal, a lakhatással. Szerinte ez több, mint stratégia, ez esélypolitika, amelynek az egyént születésétől kell kísérnie, de csak azon lehet segíteni, aki ő maga is akar segíteni magán.
A magyarországi jó példák sorából kiemelkedő a rozsályi, ahol a magyar és a cigány lakosság együtt tanul, együtt dolgozik, barátságok alakultak ki, kölcsönös keresztszülőséget vállalnak, de ez csak úgy lehetséges, hogy ezért folyamatosan tesz mindkét fél – ismertette Sztolyka Zoltán, a 770 lakosú település polgármestere.
Hargita megye közel háromszázezer lakosából huszonkétezren tartoznak a különböző cigány közösségekhez, szinte azonos arányban élnek mélyszegénységben, közepes lehetőségek között és jól – ismertette András Loránd szociológus, Hargita megyei önkormányzati képviselő. Ezeket az adatokat a 2019–2020-ban végzett felmérés alkalmával rögzítették, és ezek alapján igazították a helyi roma stratégiát az országoshoz, kiegészítve azt sajátos meglátásokkal. Fontosnak tartják az emlékezetpolitika gyakorlását – ami által saját közösségük példaképeit állítják a cigányság elé –, illetve bevonni őket a róluk szóló döntésekbe. Utóbbi erőteljes elvárás a cigányság részéről – szólt hozzá Dima Cornel, az Erdélyi Roma Testvériség Egyesület alelnöke, aki szerint sok csalódás éri közösségük tagjait, főként a munkavállalás terén kapnak elutasítást.
A konferenciát követően a résztvevők együtt mentek a Kőrösi Csoma Sándor utcába az Erdélyi Roma Koordinációs Iroda avatójára, ahol Makkai Péter azt mondta, ez az alkalom a magyarok és a romák összefogásáról szól, „azért, hogy együtt építsük ezt a hazát, Erdélyországot, amely mindig a hitéről, a reménységéről, az összefogásáról volt híres”. Antal Árpád szerint az iroda megnyitása hatalmas lépés a magyar és a cigány együttélés szempontjából, Sztojka Attila pedig azt hangsúlyozta, voltak idők, amikor népcsoportokat üldöztek, de ma azt kívánják erősíteni, hogy itt olyan emberek éljenek, akik képesek részt venni a nemzet építésében. Érdemes megjegyezni, hogy az iroda munkatársa lesz Ruzsa István kisborosnyói közösségi vezető is.
Pál apostol tanítása szerint Krisztusban mindnyájan egyek vagyunk, egyek a magyar nemzetben, egyek cigány testvéreinkkel – mondta áldás előtt Szegedi László, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese. Az egyházi vezető emlékeztetett arra, hogy ez nem volt mindig így, a II. világháborúban zsidókat deportáltak, próbálták megmutatni, hogy nem vagyunk egyek, és Sztojka Attilának átadott egy cigány igazolványt, amilyent azoknak állítottak ki, akiket később elhurcoltak. Ennek soha többé nem szabad megtörténnie, semmilyenféle kor és rendszer nem jöhet, amely ilyen kivételeket tehet, ez Isten törvényével ellentétes – mondotta.
Szalagvágás helyett minden résztvevő kapott egy kis szalagot, amelyet az egység szimbólumaként egyenként összekötöttek, Antal Árpád és Sztojka Attila aláírta az együttműködési nyilatkozatot, mely „tanúsága annak a közös akaratnak, amely hitet tesz a magyar nemzet egysége és közös jövője építése mellett”.
A délelőtti rendezvényeken közreműködött a kisborosnyói Ruzsa Vivien Mónika, aki elsőéves zeneszakos hallgató a brassói Transilvania Egyetemen, őrkői zenészek és Ötvös Rémusz énekes, verset mondott Ruzsa Erika.
Délután a Székely Mikó Kollégiumban megnyitották a Kossuth-díjas roma festőről elnevezett budapesti Szentandrássy István Roma Művészeti Galéria gyűjteményéből összeállított május 9-ig látogatható RomArt vándorkiállítást, amelyet Tóth B. Csaba alpolgármester, Sztojka Attila és Dolhai István, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja köszöntője után Papp Róbert, a galéria igazgatója mutatott be a közönségnek.
A rendezvénysor Radics Gigi roma származású ismert magyarországi énekes és zenekara koncertjével ért véget.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
