Felpótolják viszont — 527 millió lejjel — a munkanélküli-alapokat. Pénzügyminisztériumi források szerint csak így tartható a Nemzetközi Valutaalappal megegyezett, évi 4,6 százalékos államháztartási hiány. Noha a költségvetési törvényt csak február végén fogadta el a parlament, az első módosítást már májusra tervezik, kormányrendelettel. A kormány a tervezettnél húszmilliárd lejjel kevesebb bevételre számít, ezért jelentősen korlátozzák a hivatalok beszerzéseit. A belső nemzeti össztermék csökkenése is nagyobb lesz a vártnál, a jelenlegi becslés szerint 48 milliárd lejjel állítunk elő kevesebbet, mint ahogy februárban gondolták.

Házasságkötés anyanyelven

A nemzeti kisebbségek tagjai lényegében megszorítás nélkül kérhetik a jövőben, hogy a polgármesteri hivatalok anyanyelvükön eskessék össze őket: a képviselőház illetékes szakbizottsága elfogadta Máté András képviselő erre vonatkozó módosító javaslatát. Újszerűsége az, hogy az anyanyelvű házasságkötéshez való jogot ezentúl sarkalatos, vagyis kétharmados többséget igénylő törvény rögzíti majd, a polgári törvénykönyv ilyen jellegű jogszabálynak számít. A magyarok számára a közigazgatási törvény eddig is biztosította az anyanyelvű házasságkötés lehetőségét, de Kolozsváron — Gheorghe Funar polgármestersége idejében — több ilyen kérést arra hivatkozva utasítottak el, hogy a magyarok számaránya nem éri el a 20 százalékot. A közigazgatási törvény ugyanis ezt a határértéket állapítja meg a kisebbségi anyanyelv-használati jogokra vonatkozóan. Ha azonban a polgári törvénykönyvet Máté módosításával fogadják el — erre van esély —, ezzel az indoklással már nem utasíthatják el senki óhaját, az egyedüli akadály csak az lehet, ha az anyakönyvvezető vagy a felhatalmazott hivatalnok nem ismeri az illető kisebbség nyelvét.

Tűzzel játszik a felelőtlen prefektus

Felelőtlennek és elfogadhatatlannak tartjuk a Maros megyei prefektus, Marius Pascan legutóbbi nyilatkozatait, amelyekben több ízben is etnikai feszültségkeltéssel, etnikai konfliktusra való izgatással vádolja az RMDSZ-t — jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök tegnap Marosvásárhelyen. Elmondta, Emil Boc kormányfővel is beszélt erről, és megkérte, hogy álljon szóba a prefektussal, valamint a D-LP megyei vezetőségével, és tisztázzák, mi van emögött a magatartás mögött. — Ha a prefektus politizálni akar, válasszon más hivatást, és csapjon fel politikusnak. Egy prefektus nem egykori megyei főtitkár, és nem is megyefőnök, hanem a kormány területi megbízottja. Nem viselkedhet politikusként, és nem is tehet politikai nyilatkozatokat — szögezte le Markó, aki szerint Pascan megnyilatkozásai ismét súlyos aggályokat vetnek fel a prefektusi intézmény helyét és szerepét illetően: mihamarabb el kell venni azt a jogát is, hogy bizonyos állami intézményeket irányítson, ezeket ugyanis a megyei önkormányzatok hatáskörébe kell utalni. A Maros megyei prefektus magatartása nem véletlenszerű, a kisebbségekért is felelős tanügyi államtitkár is hasonló módon nyilatkozott, többek között a magyar beiskolázási számok kapcsán, és az ígéretek ellenére kevesebb számú kilencedik osztályt ajánlottak fel a megyében tanuló magyar gyermekek számára.

Visszafordították Moldovából

Különféle okokkal, de a legtöbb esetben indoklás nélkül 172 román állampolgárt fordítottak vissza a határtól a moldovai hatóságok ezen a héten, köztük hivatalos megbeszélésre igyekvő küldöttséget, ünneplésre készülő diákcsoportot és egyszerű látogatókat is. Volt, akit a hálókocsiból szállítottak le, a Besszarábia napjára (a tartomány 91 éve egyesült Romániával) műsort betanult diákokat a zöld kártya, másokat olyan orvosi igazolvány hiánya miatt nem engedtek át, amely szerint a turisták HIV-vírussal nem fertőzöttek. A Prut két oldalán működő önkormányzatok közötti eszmecserére hívott Iaşi és Vaslui megyei delegációk is dolguk végezetlen tértek haza. Cristian Diaconescu külügyminiszter magyarázatot kért moldovai kollégájától az elfogadhatatlan eljárások miatt, és aggodalmának is hangot adott.