Fókuszban a kortárs erdélyi képzőművészet

2026. április 1., szerda, Kultúra

A kortárs erdélyi képzőművészet egy élő, folyamatosan alakuló kulturális tér, amely múlt és jelen párbeszédéből építkezik. Ennek a sokszínű világnak az egyik legfontosabb találkozási pontja a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ, amely azon dolgozik, hogy láthatóvá tegye az erdélyi magyar alkotók munkásságát. 

  • Bordás Beáta köszönti a közönséget Biró Gábor festőművész kiállításának megnyitóján az EMŰK-ben. Fotó: Klárik Loránd
    Bordás Beáta köszönti a közönséget Biró Gábor festőművész kiállításának megnyitóján az EMŰK-ben. Fotó: Klárik Loránd

Az EMŰK küldetése már az induláskor egyértelműen kijelölődött. „Amikor az EMŰK létrejött, a 2010-es évek elején, akkor úgy képzelték el, hogy egyfajta erdélyi Magyar Nemzeti Galéria legyen. Tehát ne csak helyi érdekeltségű, hanem próbálja meg lefedni az egész romániai magyar képzőművészeti életet” – fogalmaz Bordás Beáta művészettörténész, az intézmény vezetője.

Ez a törekvés ma is meghatározza az intézmény működését. „Igyekszünk egy átfogó képet nyújtani a 20–21. századi erdélyi magyar művészetről, s a mi eszközünk ehhez elsősorban a különféle képzőművészeti kiállítások szervezése.” Van, hogy egyéni tárlatokon egy-egy alkotó teljes életművét igyekeznek bemutatni, a csoportos kiállításokon különböző korszakokat, tematikákat dolgoznak fel.

Az EMŰK egyik sajátossága, hogy kiállításait szinte minden esetben háromnyelvű katalógusok kísérik. „Sok esetben ez az első teljes katalógus, amit egy-egy művész kap” – hangsúlyozza az igazgató, hozzátéve, hogy ezek a kiadványok „nagyon jól összefoglalják az adott alkotó életművét, s tulajdonképpen névjegykártyaként is működnek”. Ez a gyakorlat nemcsak dokumentálja az életműveket, hanem hosszú távon is hozzájárul a megőrzéséhez.

Az intézmény egyik kiemelt eseménye a kétévente megrendezett Székelyföldi Grafikai Biennálé. „Ez mostanra egy nagyon jelentős nemzetközi kiállítássá nőtte ki magát” – emeli ki Bordás Beáta –, hiszen a régión túli, akár ázsiai, afrikai országokból is érkeznek pályaművek. A díjazott alkotások az EMŰK gyűjteményét gazdagítják, amely így folyamatosan bővül és erősödik.

A kiállítások mellett az intézmény tudatosan épít közösségi és kísérőprogramokra is. „Próbálunk minden kiállításhoz egy-két eseményt is hozzáadni. Egy-egy tárlatvezetés, finisszázs vagy egy könyvbemutató, valami, ami kapcsolódik a kiállításhoz is, illetve egy olyan közönségréteget is bevonz, aki talán nem jár gyakran ide” – mondja az igazgató. Az EMŰK rendszeresen jelen van olyan rendezvényeken is, mint a SepsiBook vagy a Szent György Napok, ahol például art brunchokkal szólítják meg a közönséget. Minden évben megrendezik a Múzeumok Éjszakáját is, amikor sok olyan látogató is betér a központba, aki egyébként lehet, hogy nem jár képzőművészeti kiállításokra.

A közönségépítés egyik újonnan felfedezendő területe a múzeumpedagógia. „A fiatalokat az egyre gyakoribb múzeumpedagógiai foglalkozások alkalmával próbáljuk megnyerni” – hangsúlyozza Bordás Beáta. Ezek a programok már kis­iskolás kortól megszólítják a gyerekeket, és céljuk, hogy élményszerűen vezessék be őket a képzőművészet világába. „Reméljük, hogy ennek hosszabb távú hatása is lehet, s a diákok később akár családjukkal is visszatérnek” – teszi hozzá az EMŰK vezetője.

Ugyanakkor az intézmény előtt állnak kihívások is. Az igazgató szerint sokan még mindig távolságtartással közelítenek a kortárs művészethez, „eldöntik magukban, hogy ők nem értenek a művészethez, és akkor nem is hajlandóak megnézni.” Éppen ezért tartja fontosnak azt az üzenetet, hogy a művészet befogadásához nem szükséges szakmai tudás, „csak hagyni kell, hogy az a munka mondjon neked valamit”.

Az idei év programja ezt a nyitottságot és sokszínűséget erősíti tovább. Az EMŰK nyolc kiállítást tervez saját tereiben, amelyek között több jelentős egyéni tárlat is szerepel, elsősorban az idősebb generáció alkotóitól. Kiemelt esemény lesz a Helikon Társaság centenáriumára készült kiállítás, amely nemcsak helyben lesz látható, hanem a Kolozsvári Magyar Napokra is eljut.

Az intézmény emellett tovább erősíti jelenlétét külső helyszíneken is: kiállításokat visz többek között Kolozsvárra, és más kulturális rendezvényekhez is kapcsolódik. Ősszel pedig ismét megrendezik a Székelyföldi Grafikai Biennálét, amely várhatóan tovább növeli az EMŰK nemzetközi láthatóságát.

Az EMŰK programjai és törekvései azt mutatják, hogy az intézmény nemcsak megőrizni kívánja az erdélyi magyar képzőművészet értékeit, hanem aktívan formálni is annak jövőjét, egyre szélesebb közönséget megszólítva.

Fülöp Kata

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint hogyan szerepel majd a SuperLigában az egy év után visszatérő Sepsi OSK?










eredmények
szavazatok száma 615
szavazógép
2026-04-01: Kultúra - :

A térképek mögött az ember

Március 28-án, szombat este különleges hangulatú könyvbemutatónak adott otthont a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Novitates Mollonianae című, kétnyelvű (magyar–angol) kötetet mutatták be, amelyet Gróf László térképtörténész emlékének szenteltek. A kiadvány az Imago Transylvaniae sorozat részeként látott napvilágot és a térképtörténet iránt érdeklődők számára jelentős újdonságokat kínál.
2026-04-01: Közélet - Iochom István:

A víz fontosságáról is beszéltek (Zöld hét a kézdiszéki iskolákban)

Március végén a Zöld hét keretében a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Általános Iskola hatodikos, harmadikos és hetedikes tanulói, a kézdioroszfalvi kisiskolások, a kézdimárkosfalvi és szentkatolnai óvodások, a kézdimárkosfalvi Barabás Miklós Általános Iskola alsó tagozatosai, a szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskola alsó tagozatosai, az Apor Péter Mezőgazdasági Szaklíceum tizedikesei, a Turóczi Mózes Általános Iskola harmadikos, ötödikes és hetedikes diákjai a kézdivásárhelyi Zöld Nap Egyesület közreműködésével különböző játékos tevékenységek, vetített képes bemutatók segítségével szerezhettek ismereteket a víz napjának fontosságáról – tudtuk meg Ráduly Attila egyesületi elnöktől, aki arról is beszámolt, hogy a víz világnapjának megtartását 1992-ben kezdeményezték a brazil nagyvárosban, a Rio de Janeiróban megszervezett környezetvédelmi konferencián.