A térképek mögött az ember

2026. április 1., szerda, Kultúra

Március 28-án, szombat este különleges hangulatú könyvbemutatónak adott otthont a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Novitates Mollonianae című, kétnyelvű (magyar–angol) kötetet mutatták be, amelyet Gróf László térképtörténész emlékének szenteltek. A kiadvány az Imago Transylvaniae sorozat részeként látott napvilágot és a térképtörténet iránt érdeklődők számára jelentős újdonságokat kínál.

  • Fotó: Albert Levente
    Fotó: Albert Levente

A bemutatón Tamás Sándor, a sorozat megálmodója és a kötet szerkesztője, valamint Török Zsolt térképtörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára beszélgetett. A beszélgetést Boér Hunor könyvtáros-muzeológus, a kötet szerkesztőtársa vezette fel. A könyvbemutató nemcsak egy tudományos munka ismertetése volt, hanem személyes hangvételű megemlékezés is egy kivételes kutatóról és tanárról.

A kötet a bécsi Mollo Könyvkiadó család 19. század eleji térképeit állítja középpontba. Két, eddig kevéssé ismert Erdély-ábrázolást dolgoztak fel a sepsiszentgyörgyi műhely munkatársai. A térképek tudományos beágyazását még Gróf László végezte el, akinek munkássága nélkül a kötet sem születhetett volna meg ebben a formában.

A bemutató elején Tamás Sándor felidézte azt a 2020-as áprilisi napot is, amikor értesült Gróf László haláláról. „18 óra 36 perckor, tudva, hogy a kórházban van, írtam üzenetet Laci bátyámnak: Mesterem! Valami jó hír felőled? – kérdeztem. És pontosan 5 perccel rá, 18 óra 41 perckor Feiszt György közös barátunktól kaptam egy kör-e-mailt a barátok között.”

A beszélgetés során személyes történetek és gondolatok is megosztásra kerültek. Török Zsolt így vallott identitásáról: „Én félig székely vagyok, ezt én büszkén mondom nektek. Szombathely mellett, egy kis faluban születtem. Ennek az volt az oka, hogy annak idején a háromszéki nagyszüleim átköltöztek Nyugat-Magyarországra, és ezért én már a világ másik részén születtem meg. De igazából mondhatnám azt is, hogy én félig térképész, félig székely vagyok.” Tamás Sándor pedig arról beszélt, hogyan indult el a térképek iránti szenvedélye: „Mindig a saját hazámat kerestem egy-egy régi térképen: Kézdivásárhely, Háromszék, Erdély. Így aztán az elmúlt 35 évben nemcsak a térképek iránti szeretetem, hanem egy tisztességes gyűjteményem is kialakult Erdély térképeiből.”

Az est során nemcsak Gróf Lászlóra emlékeztek, hanem Feiszt Györgyre is, akivel 1993-ban kezdték meg Erdély módszeres bejárását. Közös munkájuk alapvetően hozzájárult a térséget ábrázoló történeti térképek feltárásához és értelmezéséhez.

„Mindezek a térképek igazából emberekről szólnak. Szerintem ez a legjobb benne. Azokról az emberekről, akik a térképet készítették, csomagolták, elvitték, eladták,  aki elővette. E mögött a hosszú folyamat mögött mind emberek vannak, s valójában erről szól a térképkészítés történetének vizsgálata” – vallotta Török Zsolt a térképek szeretetéről.

A rendezvény végül túlmutatott egy könyvbemutatón: egyszerre volt tudományos igényű előadás és személyes emlékezés. Méltó tisztelgés egy olyan kutató előtt, aki egész életében hidat épített térkép és ember között. 

Fülöp Kata

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint hogyan szerepel majd a SuperLigában az egy év után visszatérő Sepsi OSK?










eredmények
szavazatok száma 615
szavazógép
2026-04-01: Nyílttér - Hecser László:

A gyermekek védelmében ki szólalhat fel? (A nagyszülők joga)

A családon belüli viszonyok nem feltétlenül kiegyensúlyozottak. Néha a legközelebbinek gondolt kapcsolatok is lehetnek viszállyal terheltek, boldogtalanok, sőt, ellenségesek is. Aranka és Boróka – nevezzük így őket – között „papíron” a legszorosabb kötelék létezik, hiszen anyáról és lányáról van szó, mégis hatalmas a köztük levő érzelmi távolság. Hogy miért? Mert anyuka határozottan, többször is elmondta a véleményét a lányának, mire figyeljen oda két lánya gondozása során. Állítja, nem apróságokba szólt bele, nem a hétköznapi életük történéseit akarta megszabni, hanem egészségi állapotukra hívta fel a figyelmet. Hogy a nagyobbik lánynál a falánksági roham rossz táplálkozási szokásnál több, betegség, bulimiá­nak hívják, tanulási és figyelési gondokkal is küzd, a kisebbiknél a foltokban történő hajhullás és a gyomorpanaszok kivizsgálásra szorulnak. A véleménykülönbség komoly konfliktusba fordult. Jóformán szóba sem álltak egymással, a gyerekek is tiltva voltak, az elidegenítés miatt – a törvény a nagyszülőket is védi, nekik is jár a láthatás – még a bíróságot is megjárták.
2026-04-01: Kultúra - :

Fókuszban a kortárs erdélyi képzőművészet

A kortárs erdélyi képzőművészet egy élő, folyamatosan alakuló kulturális tér, amely múlt és jelen párbeszédéből építkezik. Ennek a sokszínű világnak az egyik legfontosabb találkozási pontja a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ, amely azon dolgozik, hogy láthatóvá tegye az erdélyi magyar alkotók munkásságát.