A belföldi statisztikák azt mutatják, hogy ez nem a magánszektorban tapasztalt bérnövekedés-lassulásnak köszönhető, elsősorban a közszféra jövedelmei stagnáltak, sőt, csökkentek – áll a cursdeguvernare.ro elemzésében.

Az átlagos nettó bér növekedése tavaly jelentősen lelassult, november végére 4,2 százalékra csökkent. Mi több, 2025 júliusától és augusztusától enyhe csökkenés is tapasztalható volt a bérekben, különösen a közszféra egy részében a kormány által hozott megszorító intézkedések nyomán. Ennek ellenére a közszféra jövedelmei továbbra is körülbelül 8–9 százalékkal magasabbak a magánszféra jövedelmeinél – derül ki a Concordia Munkaadói Szövetség elemzéséből.

Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a magánszektorban tapasztalható lassulást sem, ahol az éves növekedés az év elejéhez képest szinte a felére csökkent: 2024 decemberében 10,2 százalék volt a növekedés, 2025 novemberében csupán 5,7 százalék.

Erős polarizáció a bérskálán

A bérek többsége alacsony, vagyis a bérskála alsó részén található, hiszen a munkavállalók mintegy 58 százaléka 4100 lej alatti nettó bért visz haza, 33 százalék az érvényes nettó minimálbért keresi. A bértábla tetején csupán 8 százalék keres 9400 lej fölött, és a teljes alkalmazotti létszám alig 3 százaléka visz haza havi 14 600 lejnél többet. A bérek polarizált eloszlása mind a gazdaság szerkezetével, mind a feketemunka és a szürkemunka jelenségével magyarázható. Érdemes megjegyezni, hogy az előző évek dinamikájához viszonyítva 2024 negyedik negyedévében a növekedés 2023 azonos negyedévéhez képest kétszeres, 13,5 százalék volt. 

Románia esetében a bérkomponens (6,7 százalék) gyakorlatilag megegyezik a teljes növekedéssel, ami azt jelenti, hogy a növekedés szinte kizárólag a bérekből és a bónuszokból származik, miközben a nem bérkomponens nagyon kiegyensúlyozott (6,9%, csupán 0,2 százalékponttal magasabb, mint a béremelés). Európában a nem bérkomponens (járulékok, képzés stb.) gyorsabban emelkedik, mint a bérkomponens. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatók viszonylag többet fizetnek a társadalombiztosítási járulékokért, a munkaerőadókért és egyéb közvetett költségekért, mint a munkavállalók bruttó béréért.

Növekedésről csökkenésre

A közszféra bevételeinek visszaesése rendkívül jól látható a nem üzleti tevékenységekben (közigazgatás, oktatás, egészségügy stb.), Románia azon kevés országok közé tartozik, ahol a bérkomponens csökkenést mutat, miután hazánk 2024 minden negyedévében a növekedési lista élén állt. 2025 harmadik negyedévétől a növekedés drasztikusan lelassult, a negyedik negyedévben pedig csökkenésbe fordult, miközben a legtöbb országban emelkedett. Gyakorlatilag Románia a munkaerőköltségek nagyon gyors növekedéséről stagnálásra, illetve csökkenésre váltott, sokkal meredekebb ütemben, mint Európa többi részén, ezzel egyértelműen kiemelkedik a régió­ban is, hiszen a közép- és kelet-európai gazdaságok továbbra is szilárd munkaerőköltség-növekedést mutatnak. Míg 2024 negyedik negyedévében a növekedés az egyik legmagasabb volt (körülbelül 17 százalék), addig 2025 harmadik negyedévében hirtelen 1,2 százalékra mérséklődött, a negyedik negyedévében pedig már csökkenés is tapasztalható (-0,4 százalék).

A régió országaiban ilyen jellegű volatilitás nem volt tapasztalható. Bulgáriában folyamatos és jelentős növekedés (12–13 százalék) volt tapasztalható, Magyarországon bár a növekedés le­lassult, de továbbra is magas szinten marad (mintegy 10 százalék), Lengyelországban nagyon magas szintről indult, majd fokozatosan csökkent, míg Csehországban és Szlovákiában mérsékelt növekedés (6–7 százalék) volt tapasztalható.

A számokból látszik, hogy bár a növekedés üteme 2024 óta lassult, a munkaerőköltségek növekedése Közép- és Kelet-Európában továbbra is 9–10 százalék körül mozog, ami még mindig jóval meghaladja a hosszú távú átlagokat éppúgy, mint az EU átlagát. Bulgária például (+13,9 százalék összesen) jelentős növekedést regisztrált az építőiparban és az ingatlanpiacon, jóval az EU-átlag felett, hatalmas nyomást gyakorolva a fejlesztőkre és a közlekedésre. Magyarországon (+8,9 százalék) a bérek gyorsabban emelkedtek, mint a nem bérkomponensek, kiemelten a szakmai szolgáltatások és az építőipar területén, Csehországban (+7,4 százalék) és Lengyelországban (+7,3 százalék) erős a növekedés az építőiparban és a szolgáltatásokban, hasonlóan az EU-trendhez. Románia (+6,7 százalék) ugyan a régió átlaga alatt, de az EU-átlag felett teljesített, a bérnövekedés motorja továbbra is az építőipar.

A kelet-közép-európai fejlemények ellentétben állnak a nyugati országokban tapasztalhatókkal, például Németországban a bérnövekedés 3,2 százalékos volt, ráadásul minden szektorban mérsékelt növekedés volt tapasztalható, ami egy érett gazdaságra jellemző. Az ipar és az energiaszektor növekedése továbbra is csekély nyomás alatt áll.

Órabér

2025-ben a teljes gazdaságra vonatkozó átlagos órabért az EU-ban 34,9 euróra becsülték, ami növekedést jelent a 2024-es 33,5 euróhoz képest. Így a teljes gazdaságra vetített, euróban kifejezett növekedés 4,1 százalékos volt 2024-hez képest.

A legalacsonyabb óra­bérköltségeket 2025-ben Bulgáriában (12,0 euró), Romániában (13,6 euró) és Magyarországon (15,2 euró) regisztrálták, a leg­magasabbakat pedig Lu­xemburg­ban (56,8 euró), Dániában (51,7 euró) és Hollandiában (47,9 euró). A nem bérjellegű költségek aránya a teljes gazdaság munkaerőköltségeiben az EU-ban átlagosan 24,8 százalék volt, a legalacsonyabb értéket Romániában (4,8 százalék), Litvániában (5,5 százalék) és Máltán (5,8 százalék), a legmagasabbat pedig Franciaországban (32,3 százalék), Svédországban (31,7 százalék) és Szlovákiában (28,6 százalék) mérték.