Papp Attila Zsolt és Borsodi L. László könyvbemutatója a SepsiBookonMinden baj a guineai utazással kezdődött

2026. május 20., szerda, Irodalom

Társalgás az olvasóval, illetve mazochizmussal határos élvezet – Papp Attila Zsolt az esszéről, Borsodi L. László pedig a kritikáról mondta ezt a SepsiBookon, amikor bemutatták a két szerző egy-egy kötetét: a Lector gondozásában megjelent A guineai utazást, illetve az Erdélyi Múzeum Egyesület által kiadott Irodalomgrammatikákat.

  • Fotó: Facebook / SepsiBook
    Fotó: Facebook / SepsiBook

A két alkotót Gálfalvi Ágnes, a Lector Kiadó vezetője faggatta egyebek mellett az írások születéséről, az irodalmi publicisztika, illetve az irodalomkritika műfajáról, az írások közegéről, a kötetbe rendezés elveiről. Felmerült a beszélgetés során, hogy mennyiben jó a kötelező penzum az alkotás során. Papp Attila Zsolt ennek kapcsán rávilágított arra, hogy a Helikon kivételével az irodalmi lapokból, folyóiratokból eltűnt a vezércikk, azzal ugyanakkor mindkét szerző egyetértett, hogy a határidő olykor igencsak jó múzsa tud lenni.

Közös a két kötetben, hogy a bennük szereplő írások eredetileg nem könyvbe, hanem folyóiratokba készültek. Borsodi L. László szerint egymás mellé helyezve a kritikák kiadnak valami többet, továbbá fontosnak tartja, hogy a kritikusok között legyen valamiféle szakmai kapcsolat, párbeszéd, és a maga részéről ezzel is hozzá kíván járulni ehhez.

Papp Attila Zsolt ismertette: A guineai utazás lényegében egy válogatás az elmúlt 15 év terméséből, úgy érezte, vannak olyan csomópontok, visszatérő témák, amelyek köré lehet szövegkorpuszokat rendezni. Értekező szövegek ezek, irodalmi publicisztika, esszék, könyv- és filmbírálatok – kritikának nem merné nevezni, hiszen bevallottan szubjektív megközelítést hordoznak –, ő maga úgy tekint e műfajra, mint ami lehetőséget biztosít az olvasóval folytatott társalgásra. Borsodi L. László Esterházy Péter szavait idézte, miszerint kritika nélkül nincs irodalom. Arra a kérdésre pedig, hogy szeret-e kritikát írni, bevallotta: egyre nehezebben teszi ezt, ugyanakkor egyfajta mazochizmussal határos élvezet is számára, szellemi elégtételt jelent, amikor befejezi.

Ugyanakkor azt is elismerte: a kritika műfaja inkább a szakmának, az irodalmároknak, irodalomtörténészeknek szól – ilyen értelemben a kissé riasztó cím, ennek tükrében kell értelmezni az Irodalomgrammatikák címet is, melyről pedig Lövétei Lázár László sommás véleménye az volt, hogy kimondani is szinte lehetetlen, ugyanakkor egyfajta distanciát is megalapoz, amely azért a kritika műfajának műveléséhez is elengedhetetlen. 

Papp Attila Zsolt kötetének címe ennél sokkal vonzóbb, figyelemfelketőbb – az is volt a cél, hogy legyen kellően enigmatikus ahhoz, hogy felkeltse az olvasó érdeklődését, ismerte el a szerző. S bár magában hordozza azt a csapdát, hogy az érdeklődők azt hihetik, útikalauzzal állnak szemben, annyiban azért pontos a cím, hogy végül is egyfajta szellemi utazásra hív a kötet a benne helyet kapó írások révén. S hogy miért pont Guinea? Hát mert Robinson története óta tudjuk: minden baj a guineai utazással kezdődött – világított rá a szerző. 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Mi a véleménye a Bolojan-kormány megbuktatásáról?







eredmények
szavazatok száma 927
szavazógép
2026-05-20: Irodalom - Farcádi Botond:

Közelítések Fekete Vincéhez Fekete Vincével

Ilyen kötetet akkor szokás kiadni, miután a szerző meghalt – volt tanára, a kézdivásárhelyi Ambrus Ágnes megjegyzését idézte tréfásan Fekete Vince a SepsiBookon, a róla és műveiről szóló, kritikákat, interjúkat tartalmazó kötet bemutatóján, ahol Pieldner Judit irodalomkritikus, egyetemi oktató kérdéseire válaszolt Borsodi L. László, a kötet egyik szerkesztője társaságában.
2026-05-20: Kultúra - Nagy D. István:

A székelység kortól függetlenül ragaszkodott szimbólumaihoz (Székely jelképekről a Sepsibookon)

Noha négy vaskos tanulmányt tartalmaz, közérthető stílusa, valamint gazdag képi anyaga folytán mégis a nagyközönségnek is szól a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont által a múlt év őszén kiadott, Örök és változó jel­képek a Székelyföldön című kötet, melyet szombaton mutattak be a SepsiBookon. A szerzők közül ketten voltak jelen – Szekeres Attila István heraldikus és Mihály János történész –, kisebb ízelítőt nyújtva a kötetben foglalt tanulmányaikból, a közvélemény számára eddig kevésbé ismert adalékokat is megosztva. A bemutatón egyértelművé vált, hogy noha sokat kutatott területekről van szó, továbbra is lehet újdonságokkal szolgálni, továbbá még mindig nagy szükség van egyes téveszmék, hamis megállapítások ellentételezésére.