A kommunikáció alapegysége a szó. Ebből állnak össze mondataink, szavakból jön létre mondanivalónk. Szavainkat színezzük, árnyaljuk és hangsúlyozzuk metakommunikációs elemekkel: gesztusokkal, mimikával, hanglejtéssel, ezeket rögzítjük vizuális formában, ha írunk.
Beszédben vagy írásban a magunk belső világát osztjuk meg: nemcsak tényeket és információkat, hanem gondolatainkat, érzelmeinket is kifejezzük. De szavaink kulcsfontosságú szerepet töltenek be a kapcsolattartásban is, abban, ami a külvilág/környezet és egyén között fenntartja az információcserét. Ezeken túl pedig olyan „eszközök”, amikkel bemutatjuk és képviseljük magunkat, az általunk használt szavak által ugyanis személyiségünk és egész lényünk „tesz vizsgát” magunk és a külvilág előtt. Hiszen minden egyes szavunkban benne van tudásunk, értelmünk és érzelmünk, és benne van viszonyulásunk is a világ, illetve a másik fél felé: a tisztelet, a figyelem és (meg)értés mértéke is.
Mindig vannak „divatos”, gyakorta használt szavak, legyen ez szleng vagy átvett idegen szó, amit néhányan előszeretettel alkalmaznak az önkifejezés eszközeként. Mégis ezek helyett törekednünk kellene anyanyelvünk értékének, kincseinek megőrzésére. Nemcsak azért, mert „illik”, hanem önmagunk értékének megtartása miatt is. A szavainkban benne van őseink tisztelete, a hagyományunk őrzése, a hovatartozásunk kifejezése, ami lényeges megtartóerőt képes adni. Ahogyan, amennyit és amit beszélünk, az önmagunk tükre, minket „fed fel”, saját értékünk és értékítéletünk fogalmazódik meg abban. Így lehetséges, hogy szavainkkal megszenteljük vagy megátkozzuk egymást – szavaink felemelnek és ledöntenek, biztos menedékbe vezetnek vagy épp tőrbe csalnak.
A digitális és elektronikus kommunikációs eszközök megjelenésével hatalmas lehetőség nyílt az információáramlásra, végsősoron az önkifejezésre, hiszen bárki bármit egyszerűen megoszthat, mindennapi közléseink és napi kapcsolataink jó része is ezen csatornákra tevődött át. A telefonok üzenetes funkciói pedig olyan gyorsaságot adtak a közlésnek, ami a minőség rovására megy. Az adott szó „becsülete” megcsorbult, s a digitális térben könnyebben „dobálózunk” a szavakkal. Pedig vigyáznunk kellene, mert a szónak ereje van, világot és valóságot teremt, életeket és sorsokat formál. Továbbá, ember- és önismereti eszköz is azzal, hogy bennünket minősít, hiszen tudjuk: „a szív bőségéből szól a száj”. Ezért kell törekednünk mindig belső világunk gazdagítására, szépítésére, hogy szavaink ne romboljanak, hanem szebb világot építsenek.
Keresztes Erika bizalmi tanácsadó
Egyéni konzultáció igényelhető felnőttek és diákok részére önismeret, személyes fejlődés és lelki egészségvédelem témakörben Facebook-on a LelkizZen Erikával oldalon vagy a 0744 780 709-es telefonon.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
