Újraszabják a közalkalmazotti béreket Romániában: habár jelenleg csak ügyvivő kormánya van az országnak, a felbomlott négypárti koalíció vezetői Nicușor Dan államelnök kérésére megállapodtak abban, hogy támogatják a törvénytervezetet a parlamentben. Az idő sürget: a jogszabályt július elsejéig el kell fogadni ahhoz, hogy az ország ne veszítsen el 770 millió euró uniós pénzt a helyreállítási alapból.
Az új törvény 2027. január elsejétől lép életbe, a tervezet a munkaügyi minisztérium honlapján tanulmányozható; jelenleg (három hétig) közvitán van, és máris sokan bírálják, noha Dragoș Pîslaru ügyvivő tárcavezető leszögezte, hogy senkinek a bére nem fog csökkenni, ellenkezőleg, a többségé emelkedni fog. Az alábbiakban a tárcavezető hétfői, másfél órás sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján foglaljuk össze a legfontosabbakat az új bérrácsról.
Kezdjük egy kis visszatekintéssel: Romániának jelenleg is van egységesnek nevezett bértörvénye, amelyet látványos, hosszan tartó egyeztetések után fogadott el a parlament 2017-ben, a Liviu Dragnea fémjelezte időszakban, amikor a Szociáldemokrata Párt (PSD) a parlamenti szavazatok bő 45 százalékával rendelkezett, és az akkor 6 százalékot elért (Călin Popescu-Tăriceanu által alapított, később a PNL-be beolvadt) ALDE zsebpárttal együtt kormányzott. A most érvényes (2017/153-as) bértörvény Lia Olguța Vasilescu akkori munkaügyi miniszter nevéhez fűződik, és az előkészületek jelentős része – köztük a különféle munkavállalói kategóriáknak járó szorzók alkuja – több hónapon keresztül a nyilvánosság előtt, tévécsatornákon folyt. E nagy nekirugaszkodás azonban az ígéretek ellenére sem hozott rendet a közszféra bérezésében: eleve kivételeket tettek, és elfogadása után is folyton módosították a törvényt, attól függően, hogy egy-egy elégedetlen réteg miképpen tudta a maga javára befolyásolni a hatalmat. Dragoș Pîslarunak ehhez a törvényhez is van köze. 2016-ban a Dacian Cioloș-féle technokrata kormány munkaügyi minisztereként bízták meg azzal, hogy dolgozza ki azt az egységes bértörvényt, amiről a pártok nem tudtak megegyezni. Közlése szerint összesen 43 alkalommal változtattak rajta, legutóbb 2022 őszén, egy évvel a helyreállítási terv (PNRR) elfogadása után, amikor már megkezdődött az új törvény kidolgozása a Világbank szakembereinek és a foglalkozási csoportok bevonásával. Utóbbiakkal a 2023-as pedagógussztrájk, majd az oktatási miniszter cseréje miatt egy évre leálltak az egyeztetések, és csak 2024-ben folytatódtak.
Senki nem kap kevesebbet
A mostani tervezetet tehát szintén egyeztették már, és az államelnöki hivatalban múlt pénteken aláírt megállapodás szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ is támogatja – hangsúlyozta Pîslaru, aki elsőként azt emelte ki, hogy senkinek a jövedelme nem fog csökkenni a törvény elfogadásával, ellenkezőleg: a közalkalmazottak enyhe többsége többet fog kapni januártól. Befagyasztják viszont azokat a béreket, amelyek jelenleg magasabbak a bérrácsban megszabottnál. A miniszter szerint a közszféra 44 százaléka található ebben a helyzetben, különösen a bírák, akik „magasan a rács fölött” keresnek, és ezt nem törvénnyel érték el, hanem általuk hozott ítéletekkel, illetve intézményvezetői döntésekkel. Mivel azonban szerzett jogot nem lehet elvenni (mert azzal megint csak bíróságra kerülne és veszítene a kormány), az ágazati béreket és a hozzácsatolt pótlékokat, juttatásokat addig nem emelik, amíg a törvényben megszabott bérszint utol nem éri a bírák jelenlegi keresetét. Ez a viszonyítási érték növekedésétől és a gazdaság menetétől függ. A viszonyítási alap 2027-ben 4100 lej lesz (most 2080 lej), és fokozatosan emelkedik, 2031-ben már 4793 lejjel számolnak; a szorzókat 12-ről 8 kategóriára csökkentik, de az alacsonyabb szorzókkal is magasabb béreket fognak kapni az érintettek. Maga a bérkeret legtöbb 8 milliárd lejjel lesz nagyobb 2027-ben az idei 166 milliárdnál.
Kinek jut több?
Ebből fog az állami alkalmazottak 56 százalékának emelkedni a munkabére, ha nem is nagyon sokkal: 21 százalékuknak 10-nél több, 14 százalékuknak 5–10 és szintén 21 százalékuknak 5-nél kevesebb százalékkal. (Ennyit engedhetünk meg magunknak ebben a költségvetési helyzetben – jelentette ki Pîslaru.) A miniszter a kutatók és a pedagógusok bérét emelte ki, előbbiek alapbére 45, bruttó bére 31 százalékkal fog emelkedni, a pedagógusok alapbére 17 százalékkal, de az oktatási intézmények titkára is 18 százalékkal nagyobb alapbért fog kapni, ami 6 százalékos bruttó béremelkedést jelent. Példákat is mondott: az egyetemi tanárok jelenleg 10 592 és 15 550 lej közötti alapbére 16 400 lejre emelkedik, a saját tárcavezetői fizetése 22 százalékkal, nettó 2500 lejjel nő a jelenlegi 12 800 lejhez képest, a legmagasabb állami munkabért pedig az államelnök fogja kapni, ez nettó 19 200 lej lesz januártól. A béremeléseket egyaránt korlátozza az, hogy 2030-ig vissza kell szorítani az államháztartási hiányt 3 százalék alá, és ugyanígy a magánszektor teljesítménye is: nem lehet a GDP növekedésénél nagyobb mértékű béremeléseket adni.
Eltörlik a pótlékok felét
Az alapbér és a bruttó bér emelése közötti különbség a pótlékokkal magyarázható. Jelenleg 151-féle pótlék létezik, ebből 87-et töröl el az új törvény, azaz 57 százalékukat. A miniszter elmondta: átlag 30 százalékot tesznek hozzá a pótlékok a bérekhez, adott esetekben a 90 százalékot is elérik, ám az nem egy normális állapot, hogy a bérkülönbségeket pótlékokkal próbálják kiegyenlíteni. Az új törvény az alapbéreket növeli, a pótlékok összegét pedig legtöbb 20 százalékra korlátozza, de ezek sem adhatók egyformán mindenkinek (ahogy ez sok helyen történik). Kivételt az európai uniós projekteken dolgozók képeznek: ők kaphatnak legtöbb 40 százalékos pótlékot is, de csak szigorúan a projekt idejére, ennek lezárása után és a ráfordított munkaórákkal arányos mértékben. Prémiumot is korlátozott mértékben lehet majd osztogatni, a túllépést pedig büntetni fogják. E rendelkezésekkel a kiemelkedő teljesítményt és a felelősségvállalást kívánják jutalmazni.
Az új bértörvény egyik fő célja azonban a méltányosság: hogy ugyanazért a munkáért ugyanakkora bért kapjon a munkavállaló. Ez most nem így van: a 153-as törvény elfogadása után egyes foglalkoztatási csoportok több pénzt kaptak, mások lemaradtak, így hatalmas egyenlőtlenségek alakultak ki, akár azonos beosztásban dolgozó alkalmazottak között is – magyarázta Dragoș Pîslaru, aki a kiszámíthatóságot és a fenntarthatóságot is a tervezet alapelveiként nevezte meg. Egy másik cél a fiatalok bevonzása a „viszonylag elöregedett” adminisztrációba, illetve a szakemberek megtartása. Egészében véve egységesebb, nyugodtabb, átláthatóbb rendszert hoz az új jogszabály a mostani bonyolult, helyenként még „történelmi” gyökerű bérezési elemekből építkező, összefüggéstelen gyakorlat helyett.
Nem utolsósorban a bértörvény reformot is jelent, hiszen helyreteszi az állami bérekben félrecsúszott dolgokat – összegezett az európai uniós alapokért felelős tárcát is vezető ügyvivő munkaügyi miniszter, aki azt is elmondta: a törvény nem szakaszonként, hanem teljes egészében egyszerre lép érvénybe 2027 januárjában, és a pénteki egyezményt aláíró pártok vállalták, hogy a következő öt évben nem módosítják, vagyis nem kezdődik elölről a kivételezés, ami felborítaná a nehezen megteremtett egyensúlyt.
Az egyeztetések amúgy folytatódnak, június 4-ig szinte naponta két vagy négy minisztérium, illetve ágazat képviselőivel és szakszervezeti vezetőivel tárgyalják át a tervezetet.
Bírálatok, elégedetlenségek
Ennek ellenére nagy az elégedetlenség. Elsőként a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM), majd a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék (ÎCCJ) és más igazságügyi testületek fogalmazták meg kifogásaikat, ezek lényege az, hogy az új bértörvény aláássa az igazságszolgáltatás hitelét, ellehetetleníti a munkáját, megalázó rájuk nézve, és eltereli a figyelmet a kormány rossz teljesítményéről, a csökkenő életszínvonalról. Az oktatási szakszervezetek keveslik a kezdő pedagógusok alapbérét (ami havi nettó 3700 lejről 4400 lejre emelkedik januártól), ugyanakkor sérelmezik, hogy ezzel „túl közel” kerülnek a hosszabb ideje dolgozó kollégákhoz, az új jutalmazási rendszert pedig nem érzik eléggé objektívnek. A Sanitas egészségügyi szakszervezet úgy látja, hogy az új törvény éppen a nehéz körülmények között dolgozók reáljövedelmét fogja csökkenteni, ezért határozottan visszautasítják, és tiltakozni is készülnek. A rendőrök és más belügyi alkalmazottak a hétvégi munkáért járó pótlékot és bizonyos besorolásokat, a kormány és a pénzügyminisztérium alkalmazottai a szorzóikat tartják túlságosan alacsonynak.
A magánszféra sem elégedett, onnan főleg azt kifogásolják, hogy nem csökken, hanem nő a közalkalmazottak eltartási költsége. A kis- és középvállalkozók szervezete rámutat arra is, hogy az új bértörvény nem orvosolja a közszféra és a magánszektor közötti egyenlőtlenségeket.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
