Zágon és Feldoboly között van a Telek-patak völgyének egy tágulata, „ott terült el az egykori Zágon” – mondta a nagyközség korábbi polgármestere, Kiss József, akinek kérésére néhány, a helyszínen összegyűjtött kerámiatöredéket átadtam a Székely Nemzeti Múzeum régészeti osztályának. A szakemberek szerint a hely, ahonnan ezek a leletek származtak, bronzkori erődített település lehetett, ez derült ki a maréknyi kerámia vizsgálata kapcsán. Az érdekes az volt a dologban, hogy a Telek nevű helyet az egykori feldobolyiak is ismerik, ők is úgy emlékeztek – szintén szóbeszéd alapján –, hogy ott húzták meg magukat Feldoboly első telepesei is, és csak később foglalták el a falu jelenlegi helyét. Ha ástak volna a Telek nevű helyen a régészek, az eredményekről mi is megemlékeztünk volna lapunk oldalain.
Akár a vidék sok más szeglete, Feldoboly vidéke is régóta lakott hely volt, már a székelység letelepedése előtt is. Dr. Székely Zsolt sepsiszentgyörgyi régésszel folytatott beszélgetésünkből kiderült, hogy a régészeti szakirodalom tanúsága szerint Feldoboly területén egy hamuval telt agyagedény, több töredékes kerámia és egy fibulatű került elő (másként ruhakapocs, csat, mellyel az ókorban általában a köpenyt vagy felsőruhát tűzték össze a vállon). Ezek a leletek arra utalnak, hogy itt a középső bronzkorban egy hamvasztásos-urnasíros temető lehetett. Rendszeres régészeti feltárás hiányában a bronzkori településről pontosabb adatokat nem ismerünk.
De szükséges lenne-e az Orbaiszéki székely-magyar település történetében régebbi és élőbb emlék, mint egy emlékerdő, amely a Bodzai-hegység falu fölé benyúló gerincét uralja, s amiről sajnos nagyon kevesen tudnak a helybeliek közül. Éppen itt, a szék legkeletibb szögletében ültettek száz esztendővel ezelőtt fenyőerdőt, az emlékezet szerint jobbára iskolás gyermekek tanítójuk irányításával, megáldhatta a falu korabeli református lelkipásztora 1896-ban. Köszönetet mondtam évekkel ezelőtt a községközpont polgármesterének, Szőts Leventének, aki igazolta az erdő korát-rangját és biztosított arról, hogy azt egyelőre nem veszélyezteti kivágás (bár ha megöregszik, tarvágás lesz a sorsa). Mi pedig hisszük, hogy lesz akkoron is olyan fiatal csoportosulása a falunak, akik újraültetik a község tulajdonában levő emlékerdőt.
Nem akármilyen hely ez, előterében ott áll a falu műemléknek nyilvánított református temploma, az életet adó Alsó-Csorgó, a jelenlegi temető, ahová a mostani községvezetés a falu ravatalozóját tervezteti. Karnyújtásnyira van az emlékerdőtől az itt családi fészket rakó Éltes Barna sepsiszentgyörgyi szobrászművész bennvalója, aki gazdag képzőművészeti tevékenysége mellett az egyre csökkenő számú jellegzetes székely lófajta megőrzésének céljával lovászkodik is. Bennvalója közel áll a falu hősi emlékművéhez, művelődési otthonához. Feldobolyban vásárolt bennvalót a sepsiszentgyörgyi Klárik László is, aki elmondta, hogy szándékában áll a nyár kezdetétől folytatni Feldobolyban a sikeresnek mutatkozó zöldségtermesztéshez kötődő, gyomokkal kapcsolatos megfigyeléseit.
Kanyó Antal, Borosnyó község polgármestere
Milyen falu Feldoboly?
Orbaiszék legdélibb települése. Mintha a csend birodalma lenne. A hegyoldalt borító erdőből források vize csörgedez az utak csorgóin. Az ide tévedő turistának a műemlék református templomot kell megtekintenie, melynek minden darabkája a múlthoz kötődik. Mai alakját 1773-ban nyerte el. Ez az évszám olvasható a cinterem déli, barokkosan ívelő oromfalán is. Csak hagymasisakos harangtornya fiatalabb ennél, de az abban szóló ún. Bartha-féle, műkincs értékű reneszánsz díszítésű kisharang 1693-ból való, nemes nagyborosnyói Bartha András öntette, aki Cserei Mihály krónikája szerint „a Rákóczi-forradalom idején ítélőbíró volt”. Erre a harangra igen büszke volt a Bartha-család, nagyon féltették. A kuruc szabadságharc idején leszerelték a toronyból és elásták, hogy megmentsék a pusztulástól. Időközben megfeledkeztek róla. A családi hagyomány szerint hosszú idő múltán találtak rá a Bartha-kúria kertjében. 1728-ban már újra szólt. 1871-ben egy nagyobb harang készítése reményében be akarták olvasztani. Mivel a Bartha család nem minden leszármazottja egyezett ebbe bele, a család által készíttetett harangocskát különálló haranglábra szerelték. 1924-ben újra be akarták olvasztatni. A gyoroki származású Biszák József harangöntő meggyőzte őket: inkább adják el, és ő megelégszik az árával. Így vásárolta meg még abban az évben tízezer lejért a szomszédos feldobolyi református egyház számára Andok József. Ez a szép, régi harang ma is kong Feldobolyban. Köriratát így sikerült kibetűznünk (a felső sorban): IN LAVD: DOMN. SVI CVRAVIT PROP: IMPENS: G.D. AND: BART: DE N.BOROS: DE „NOCTE TACES BIS VCE VOCES AD SACRA FIDELES HOC TIBI SIT DIVUM MVNVS ETVNVS HONOS • 1693. Nagy Lajos tiszteletes, néhai nagyborosnyói református lelkipásztor fordításában a latin felirat magyar olvasata így hangzik: „Éjjel hallgass, nappal hívjad istentiszteletre kétszer a híveket. Ez legyen mindennapi isteni tiszted. Istennek dicséretére önteté nemes Bartha András maga költségén • 1693.” Feltételezzük, hogy a 77 kg súlyú harang brassói szász mesterek munkája, feliratának betűjelei között ugyanis mesterjegyre nem találtunk. A mellette működő kisebbik harang (40 kg) is műkincs értékű. Felirata: NEMZETES BODOLA ANTALNÉ ASSZONY ÖNTETTE A FELDOBOLYI EKLA: 1843. Az évszám után egy háromlevelű lóhere formájú mesterjegy látható, amelyet a sepsiszentgyörgyi Kiss István harangmíves mester használt.
A nemrég felavatott műemlék református templomkapu homlokán az „Üdv az útra” egyrészt vallásos ihletésű jelképes megszólítás olvasható. Sok évvel ezelőtt egy feldobolyi születésű sepsiszentgyörgyi lakos próbált erre egy már régen elfeledett magyarázatot adni: „Az Üdv az útra a mindenkori sokat szenvedett és rettegett feldobolyi népnek szólt, mert lakóinak mindig készenlétben kellett lenniük: ha bajok jelentek meg, készek voltak dobszóval riasztani a népet, ha valamerről közeledni tudták a tatárokat.” A templom felbecsülhetetlen, egyedülálló értéke a fából faragott sajátos stukkókkal díszített festett mennyezete, Szendrei József munkája 1768-ból. Az ülőpadok és a nyugati festett karzatmellvédek is minden bizonnyal 1773-ban készültek. A faragott festett papi szék és az orgonakarzat 1782-ből való. Szószékkoronája népi barokk ízlésben készült 1808-ban.
Bocz Gábor Sebestyén lelkipásztor
Jeles személyiségek
között tartjuk számon Erdély két református püspökét: az egyházi író és tanár Borosnyai Lukács Jánost (1694–1760) s a paptanár-teológus Bodola Jánost (1754–1836). Mindketten Feldoboly szülöttjei. Borosnyai Lukács János református lelkész az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke volt 1749-től haláláig. A nagyborosnyói református iskolában tanult nyelvtant 1707 és 1711 között, innen vette fel a Borosnyai előnevet. 1711-ben Nagyenyedre ment továbbtanulni. 1713-ban vizsgázott, ezután nevelősködött, többek közt Bethlen Miklós gróf fiánál 1716-ban. Három év múlva, 1719-ben húsvétkor visszatért a kollégiumba, ahol a retorikai osztályban köztanító lett. 1720-ban Vizaknára ment iskolamesternek; ugyanebben az évben Nagybúnra hívták lelkésznek, de nem fogadta el. 1721. szeptember 10-én külföldi akadémiákra indult, és november 15-én érkezett meg Odera-Frankfurtba, ahol egy télen át hallgatta az egyetemi előadásokat. Innen 1722. május 29-én indult Leidenbe, ahol négy évet töltött az egyetemen, 1726. július 17-én hazatért. Ekkor rövid ideig Marosvécsen báró Kemény Simonnénál volt udvari pap, Szigethi Gyula István segítségével 1727. január 13-án Nagyenyedre ment káplánnak, 1729-ben pap lett. 1735. március 13-án távozott Nagyenyedről: Székelyudvarhelyen vállalt tanári állást. 1748. november 28-án a Nagyenyeden tartott zsinaton egyházkerületi főjegyzővé, a következő évben pedig püspökké választották, mely hivatalában 1753-ban a császár is megerősítette, elsőként a református püspökök között. Püspöksége alatt terjedtek el nagyobb számban az orgonák az erdélyi református templomokban.
A falu iskolája
Bodola János (Feldoboly, 1754–1836 Nagyenyed) református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke volt 1815-től haláláig. Kézdivásárhelyen tanult öt, a nagyenyedi kollégiumban 14, majd a leideni akadémián három évig. Leidenből hazaérkezve 1784 végén meghívta papjának a nagyenyedi református közösség, 1787-ben pedig az ottani kollégium teológiai és egyháztörténeti tanszékére került, egyúttal főkönyvtárnok is volt. 1799-ben kiutazott Angliába, a kollégium építésére ott gyűjtött segélyt, 1806-ban az erdélyi református egyház főjegyzőjévé választották, kilenc évig tevékenykedett az elbetegesedett Abáts János püspök mellett, sokszor annak kötelességeit is teljesítve. 1815-ben püspökké választották és szeptember 22-én a király diplomával is megerősítette hivatalában, felesége Deák Teréz volt.
Tiszteletes Bocz Gábor Sebestyén helyi református lelkipásztor, aki csupán száz lelket pásztorol, elmondta, hogy az eklézsiának szándékában van emléktáblát állítani Feldobolyban a bemutatott két jeles püspöknek.
Otthon
Kanyó Antalt, Borosnyó község polgármesterét és Kelemen Géza alpolgármestert a községközpontban találtuk, a rájuk jellemző gyorsasággal irányították a felújított önkormányzati székház előtti központi park tavaszi rendezését, amely magában foglalja a település templomát, Nagyborosnyó hősi emlékművét, általános iskoláját, játék- és sportpályáját. Jó volt nézni a tavaszi virágözönt, a felújított és frissen lefestetett padokat, kerítéseket. Igényelte a polgármester, hogy közösen is járjuk be Feldoboly falut, ahol jócskán akad még tennivaló az önkormányzat számára.
Lőrincz Lehel községi tanácstag
– Bár nemrég újították fel a falu kultúrotthonát, az idő már kikezdte külső vakolatát – mutatta –, s a fagyok után a le nem ürített mennyezeti víztartály alatt részlegesen beszakadt az épület mennyezete, hamarosan újabb kiadós javításokat követel. Tataroztuk a régi rendszerből még itt maradt Tanórkaput, tört kővel javítottuk fel a település belső kátyús utcahálózatát, két mezei útra átereszt szereltetünk. Adósok vagyunk még a feldobolyi ravatalozó megépítésével, de a szórakozásról sem feledkeztünk meg, itt ugyanis egyfajta hagyományként őrzi a falu a szilvanapot – idén is megtartjuk, egy kis pályázati pénzt is tartalékolt a községvezetés erre az ünnepségre.
Bekopogtunk Lőrincz Lehel falufelelőshöz, aki a községi tanács tagja. Elmondta, hogy alaposan megcsappant a falu két csorgójának a vize, ami az udvari kutak mellett a település egyik legfontosabb ivóvízforrása. Nyomós okok miatt sajnos Feldoboly falunak sem üzlete, sem kocsmája nincsen és egyfajta kérdőjel az arra járó előtt a helybeli iskola-óvoda előtere, ahol még ott ékeskedik Feldoboly régi iskolája. A település lakóinak egy része ragaszkodik a régi épülethez, pedig sarkát kikezdte már az idő. Van, aki szerint falumúzeumot lehetne benne működtetni, hiszen ehhez az érdekesség és régiség a szűk környékről is összekerülne. Meghallgatták a korábbi önkormányzatok a kérést, és a régi épület mögé új, korszerű iskolát építtettek. Tizenöt tanulóval működik itt az összevont I–IV. osztály, tudtuk meg Márton Gizella tanítónőtől, aki elmondta, hogy helyi óvoda is van tíz gyerekkel. Az iskola tágas kertje ad minden évben helyet a szilvanapoknak, a bejárati székely kapu közelében millenniumi fa képezi a település egyik turisztikai látványosságát.
Kultúrotthon
Feldoboly világháborús hősi emlékművének külön története van. Az emlékművet és zászló talapzatát 1941. június elsején adták át. Nagy Lázár és Nagy Zsigmond mesterek munkája és a Hármas-halmot ábrázolja. Az akkori magyar országzászlót egy budapesti sportegylet adományozta, öttagú küldöttség és harminctagú leventecsoport hozta haza a faluba. 1963-ban a községi párttitkár le akarta bontatni, de a falubeliek leállították. 2002-ben az RMDSZ szervezésében a faluközösség felújította. Az 1944 után bevésett eredeti díszek (országcímer, fémsisak, lövedék) helyett újakat tettek és elhelyezték a világháborúkban hősi halált halt feldobolyi katonák névsorát is. 2017-ben a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. nyílt pályázatot hirdetett az első világháború történelmi emlékeit őrző emlékművek környezetének, azok rendbetételének, felújításának és helyreállításának támogatására, amelyre a Feldobolyi Kulturális és Közösségi Egyesület sikeresen pályázott. Néhány éve ezen az emlékművön kapott helyet az az emléktábla, amely a földvári fogolytáborban és más táborokban elhurcolt áldozatoknak állít utólagos emléket.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
