Demeter J. Ildikó
Nem véletlenül időzíti gyermeknapra éves jelentését a Mentsétek meg a Gyermekeket egyesület: ezzel akarja felhívni a figyelmet arra, hogy nem elég évente egy szórakoztató rendezvényt szervezni „a jövő generációinak”, hiszen sokan el sem jutnak efféle rendezvényekre.
Döbbenetes adatokat közölt az ország egyik legrégebbi, 1990 áprilisában svéd kezdeményezésre létrejött, ma már 14 megyében aktív, szerteágazó oktatási, egészségügyi, jogvédelmi tevékenységet kifejtő civil szervezet: összesítéséből az derül ki, hogy a román állam az egyre gyorsabb ütemben fogyatkozó gyermekeire sem fordít elegendő gondot és figyelmet. Mintha nem is Európában lennénk: minden harmadik gyermeket (összesen 1,16 millió kiskorút) szegénység fenyeget, s ez az arány az elmúlt években alig egy-két százaléknyit javult, pedig egyetlen hazai pártban sincs olyan politikus, aki ne nevezné prioritásnak a gyermekeket. Mégsem tesz semmilyen kormány semmi érdemlegeset az érdekükben: évről évre szinte ugyanazokat a statisztikákat látjuk, sőt, olykor rosszabbakat. A szegénységgel, de a közlekedési nehézségekkel is összefüggő iskolaelhagyás terén például nemhogy javult volna, három év alatt négy-öt százalékkal romlott a helyzet. De azok a gyermekek sem nagyon boldogok, akiknek a családi háttere lehetővé teszi az iskolába járást: túl sokan szoronganak a rájuk szabott tananyag képtelen mennyisége miatt, amitől ugyanúgy nem védi meg őket senki, mint az online világ felnőtteket is fenyegető veszedelmeitől. Van még több is ebben a lehangoló sorban: a kiskorú anyák negyede, a 15 éven aluliaknak pedig 41 százaléka (!) nálunk él (az államilag elszabotált nemi felvilágosítás egyenes következményeként), a csecsemőhalandóság nőtt, miközben az átoltottság (azaz a megelőzhető betegségek, járványok elleni védelem) drasztikusan – néhol 25 százalék alá – csökkent.
Románia nem csupán az utolsó helyeken áll ezekben a gyermekekkel kapcsolatos felmérésekben az Európai Unión belül, hanem esetenként – például a kiskorú anyák vagy a táborokból és más közösségi élményekből pénzhiány miatt kimaradó diákok arányát tekintve – az uniós átlag többszörösével van lemaradva. És ez láthatóan senkit sem zavar. Az utóbbi időben a kormányváltási csetepatéktól kevésbé érintett RMDSZ kidolgozott ugyan egy törvénytervezetet, amely az iskolalátogatáshoz és a magaviselethez kötné a gyermekpénzt, ám ezt épp a civilek kifogásolják a legjobban, véleményük szerint csak súlyosbítaná a meglévő bajokat. A nagy pártok egyáltalán nem is foglalkoznak a témával, de ez nem újdonság: a mégoly magas állami bérekkel sem magyarázható luxusvillákból, -autókból, -repülőgépekből még a középosztály nehézségei sem látszanak, nemhogy a kiszolgáltatottak nyomora, milliók életének kilátástalansága. Amúgy pedig egyéb dolguk van: meg kell oldaniuk a válságot, amit ők maguk idéztek elő. A sokadikat az elmúlt évtizedben, de ezek mind a lakosság javát szolgálták, dehogyis a saját érdekeiket. Látszik is a nagy haladás az életszínvonalon és a közszolgáltatások minőségén.
A gyermeknapi rendezvények is nagyszerűen sikerültek: aki ott volt, az remekül érezhette magát. Aki lemaradt, az hallgat. Csak egy civil szervezet ünneprontóskodik minden évben, az is hiába.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
