Külügyminiszternőnk az ENSZ-ben

Tiszta szerencse, hogy az orosz elnök, Putyin nem ment el a BT tanácskozásra, mert a végén megtörténhetett volna az, ami 1960-ban, amikor Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár cipőjével verte az asztalt az ENSZ-közgyűlésen, mert ott szóba hozták, hogy a Szovjetunió súlyosan korlátozza a kelet-európai országok önrendelkezését, és igyekszik „magába olvasztani” azokat. Állítólag eltaszigálta a felszólalót a pulpitustól, levetette a cipőjét, és azzal verte az asztalt. Más változat szerint volt egy cipő nála, és azzal ütötte úgy, hogy közben mindkét lábán ott volt a cipő. (Talán azért tett így, hogy ne kelljen lehúznia az övét, nehogy lábszag legyen – a dezinformáció sok érdekes gondolatnak ad táptalajt.)

Külügyminiszternőnk New Yorkba is vihetett volna magával bár fél pár magas sarkú cipőt, amellyel kopogni tudott volna a BT-ben, hogy jobban felhívja a figyelmet az orosz támadásra, de udvariasságból helyette az ENSZ-főtitkár, António Guterres is megtehette volna ezt.

Idehaza állandó problémák vannak a drónok lelövésével kapcsolatban, valószínű, azért, mert a katonáknak egyéb elfoglaltságuk is van, semhogy az ide áttévedő drónokkal foglalkozzanak. A védelmi miniszternek, Radu Miruțănak is sajnos egyebekkel kell foglalkoznia. Most azzal a „kellemetlen helyzettel”, hogy korrupció gyanúja merült fel a hadsereg vezérkari főnökével, Gheorghiță Vald tábornokkal kapcsolatban. Szerencsére – a miniszter szerint – az ügy nem érinti negatívan a hadsereg megítélését. Tegyük hozzá: ellentétben a drónok le nem lövésével. A korrupcióellenes ügyészség hivatali visszaélésben való bűnrészességgel gyanúsítja a vezérkari főnököt.

Az eddigi értesülések szerint Vlad tábornok hozzájárult ahhoz, hogy helyettese (egy vezérőrnagy) hivatalos átiratban igényelje az oktatási minisztériumtól, hogy további 20 hallgató számára biztosítson ingyenes helyet a bukaresti testnevelési egyetemen, amelyet azok a hallgatók foglalhatnak el, akiket eredetileg fizetéses helyekre vettek fel, és tanulmányaik befejezése után alkalmaznák őket a védelmi minisztérium kötelékében. Egy másik tábornokot is gyanúsítanak, akinek lánya katonatiszti karriert lehetővé tevő ingyenes helyet kapott.

Nem tudom, miért baj ez. Hiszen régen is voltak dinasztiák, ahol apáról fiúra szállt a katonatiszti karrier. Akkor most miért ne szállhatna apáról lányára a marsallbot? Miért ne gondolhatnánk, hogy már a génekben is ott van a tehetség? Az igaz, hogy akkoriban, Mária Terézia uralkodásának idejéig visszanyúló katonatiszti (házassági) kaució létezett, egy rendfokozatonként megállapított nagyságú pénzösszeg vagy ingatlan, amelyet a nősülni szándékozó hivatásos katonatiszt­nek biztosítania kellett, hogy lehetővé tegye a tiszti család részére a ranghoz méltónak tartott életmódot. No, akkor most miért baj, ha ingyen tanul a tiszti csemete, hiszen addig is gyűjteni tudja a pénzt a család neki?

Pénz pedig van elég, hiszen a SAFE program (az Európa Biztonságát Szolgáló Cselekvési Terv) alapján honvédelmünk megerősítése céljából 16,68 milliárd eurót kaphatunk (kölcsön) az uniótól. A tagországok számára a SAFE programra összesen 150 milliárd eurót szánnak, ennek bő egytizedét kapja Románia. Az Európai Bizottság látja, hogy bizony nálunk sok pénzt el tud költeni a hadsereg, ezért nyújtja ezt a hatalmas hitelt nekünk. Ezeket Románia mindenféle haderőfejlesztési projektekre, katonai technológiákra, de útépítésre is költheti: hogy legyen tank, s ha Ukrajna vagy Moldova felé kell indulni, mehessenek aszfaltúton a fegyverek. Aztán ha netán az oroszok jönnének ezeken visszafelé, akkor felrobbantanánk a drága pénzen kiépített autósztrádákat.

Máris áll a bál, mert nagy pénzekről van szó, amit 45 évre adnak, állítólag 3 százalékos kamattal. Aztán akik a pénzekre ráteszik kezüket, mire a kölcsönt vissza kell adni, tán már nem is fognak élni. Esetleg a gyerekeik – de a kölcsönt persze az országon vasalják be, nem a tiszti dinasztiákon.

Oana Țoiu  külügyminiszter felszólal az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Fotó: Facebook / Oana Țoiu