Csütörtökön délután a Felsőlemhénytől tíz kilométerre, a Poszkár-tetőn lévő nemzeti emlékhelynél is Trianonra emlékeztek. A résztvevőket házigazdaként Biró Erika szörcsei református lelkipásztor köszöntötte, aki Trianon máig ható következményeiről beszélt.
„Trianon gyásznap. Gyásznap, mert ott, akkor meggyilkoltak egy országot, szétszabdaltak egy népet – hangsúlyozta Biró Erika –, meg akartak semmisíteni. Elfelejtették, hogy mi magok vagyunk, és a mag, ha elássák, kibújik a földből. Trianon a jelenben is rombol, itt van a mindennapjainkban. Körülöttünk, amikor nap mint nap beleütközünk az igazságtalanságba, visszaélésekbe, amikor a temetőnket is elfoglalják az Úz völgyében, amikor elveszik a tulajdonunkban levő földeket, épületeket, látjuk, mi történt Nagyváradon a premontrei katolikus apát kilakoltatásával. Sokan és sokszor ítélték halálra népünket. S csodák csodája, még élünk. Vagyunk” – mondotta a lelkész.
Balogh Attila Márton konzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa képviselőjének beszéde után Ambrus Ágnes nyugalmazott egyetemi oktató, a Történelmi Vitézi Rend tiszteletbeli székkapitánya a történelmi emlékezések fontosságáról szólt, kiemelve, hogy azok segítenek megérteni jelenlegi társadalmunkat, formálják a közösségi identitást és óvó példaként szolgálnak a jövőre nézve. „Feledni nem lehet soha, hogyan bántak el népünkkel az akkori hatalmasok. Nem bánt így el senkivel az álszent Európa, és ma az unióban mindenki úgy tesz, mintha semmi sem történt volna több mint száz évvel ezelőtt, feledésbe süllyed, ami volt. De bennünk, magyarokban Trianon, a feldarabolás traumája a szívünkben, elménkben, idegvégződéseinkben úgy él, mintha most lett volna” – vélekedett.
„Ám a békediktátum után nagyanyáink továbbra is magyarul meséltek, anyáink magyar könyveket adtak a kezünkbe, apáink magyarul énekeltek, táncoltak, bár az új hatalom másodrangú állampolgároknak tekintett” – magyarázta. „Az elmúlt évszázad bebizonyította, hogy a magyar nemzetet a térképre húzott vonalak nem tudják felszabdalni, szétdarabolni, a közös nyelv, a közös kultúra, a közös hagyományok egy testté fogják össze ma is. Ezt a hazát nem a határőrök vigyázzák, hanem mi magunk: minden magyar szóval, minden keresztelővel és minden megmaradt iskolával. Amíg a szívünkben őrizzük ezt az egységet, addig nincs az a határ, amely valóban elválaszthatna minket egymástól” – hangsúlyozta Ambrus Ágnes.
Az ünnepségen közreműködött a székelytamásfalvi férfidalárda és a szörcsei iskolás csoport, valamint Máté Loránd, Reketes Máté, Bitai Brigitta, Nagy Barbara és Zsigmond Nóra, akik hazafias dalokat, énekszámokat és verseket adtak elő.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
