A jogász bukaresti sajtótájékoztatóján olyan cikkelyeket emelt ki a büntető törvénykönyv és a büntető perrendtartási törvénykönyv tervezetéből, amelyek sértik az alapvető emberi jogokat. Ilyeneknek nevezte a bizonyítékokra vonatkozó cikkelyeket, ezek értelmében ugyanis a törvénytelenül, illetve fizikai erőszakkal szerzett bizonyítékokat is fel lehet használni egy per során. A képviselő bírálta a személyes adat kiszolgáltatására vonatkozó rendelkezést is: a kivizsgálók kérésére bármely telefon- és internetszolgáltató társaságnak ki kell szolgáltatnia valamennyi előfizetője adatait. Márton Árpád rámutatott, hogy a határidők is kitolódtak, így akár egy évig is eltarthat valakinek a követése. Visszaélésként minősítette a levéltitok megszegésére vonatkozó cikkelyt, a kezdeményezés ugyanis lehetővé teszi, hogy vizsgálják a gyanúsított és ügyvédje levelezését. Kifogásolta, hogy a tervezet szerint a gyanúsított vagy a vádlott személyazonossági adatai mellett kérhetik a nemzetiségére vonatkozó nyilatkozatát is. ,,Miért fontos a gyanúsított vagy a vádlott nemzetisége egy bizonyos bűncselekmény elkövetésében, miért fontos tudni, hány román, roma vagy más nemzetiségű állampolgár követett el bűncselekményt?" — tette fel a kérdést a képviselő, hozzátéve, hogy ilyen körülmények között rövid időn belül Romániában is az olaszországihoz hasonló rendelkezések lépnek majd érvénybe.
A liberálisok által kilátásba helyezett bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatban Markó Béla szövetségi elnök elmondta, amennyiben a bizottsági tárgyalások a szövetség szempontjából helytelen irányba haladnak, illetve, ha a kormány felelősségvállalással akarja elfogadtatni a törvénykönyveket, elképzelhető, hogy az RMDSZ is támogat egy olyan bizalmatlansági indítványt, amelyben módosító javaslatai szerepelnek.
