Magyar Péter: Történelmi jelentőségű törvénycsomagot terjesztettek elő

Korrupcióellenes intézkedések

„A magyar emberek és a vállalatok végre hozzájuthatnak az őket megillető uniós ezermilliárdokhoz, és ehhez semmi mást nem kell tennünk, mint amit a magyar emberek is várnak tőlünk: felszámolni az orbáni korrupciót” – mondta a miniszterelnök. Hozzátette: éveken keresztül azt hallgattuk a bukott kormánytól, hogy az unió politikai okokból tartja vissza a pénzeket. Évek óta azt hallgattuk, hogy a vita a migrációról szól, hogy a vita Ukrajnáról szól, hogy a vita különböző ideológiai kérdésekről szól. Közben mindenki számára hozzáférhetőek voltak azok a dokumentumok, amelyekből pontosan kiolvasható, hogy az Európai Unió mit vár Magyarországtól: szigorú korrupcióellenes intézkedéseket, átláthatóbb közéletet, erősebb garanciákat, autonóm egyetemeket – hangsúlyozta. Magyar Péter szerint a helyzet egyszerű: Magyarország azért nem jutott hozzá éveken keresztül a neki járó forrásokhoz, mert az Orbán-kormány a tiszta közélet, a korrupciómentesség, az oktatási és kutatási szabadság „esküdt ellensége volt”. Ezért nem volt hajlandó végrehajtani azokat a változtatásokat, amelyeket egyébként a magyar emberek többsége is támogat és elvár.

„Mi ezt a vitát lezártuk. Három hét alatt megkötöttük a politikai megállapodást az Európai Unióval. A magyar emberek és vállalatok pénzét, mintegy 6 ezer milliárd forintot (szerk. megj.: 16,8 milliárd eurót) hazahozzuk. És eközben végrehajtjuk azokat az intézkedéseket is, amelyekre Magyarországnak saját érdekéből is szüksége van” – mondta a videóban. Emlékeztetett arra, hogy az uniós források hiányát egy ország fizette meg: diákok és kutatók, magyar vállalkozások, az egészségügyi rendszer, a közlekedési infrastruktúra, az önkormányzatok és végső soron minden magyar család.

A törvénycsomag és a korrupció elleni küzdelem egyik legfontosabb eleme az Integritás Hatóság (IH) megerősítése, amelynek valódi jogosítványokat adnak. Kifejtette: ha egy korrupciós ügyben a nyomozást megszüntetik vagy a feljelentést elutasítják, az IH a jövőben a bíróság előtt kezdeményezheti az eljárás folytatását. Ha uniós pénzből finanszírozott közbeszerzéseknél visszásságot tapasztal, közbeléphet és vizsgálatot indíthat. Ugyanezért alakítják át teljesen a vagyonnyilatkozati rendszert is. „Ha valaki kifelejt egy vadászkastélyt, egy jachtot, egy fél lakást vagy más lényeges vagyonelemet a vagyonnyilatkozatából, vagy mint Rogán Antal, azt akarja elhitetni, hogy egy találmány miatt jut évente több százmillió forinthoz, vagy mint Lázár János pár év alatt 47 ingatlant szerez, akkor a hatóság célhoz kötött ellenőrzést folytathat le” – sorolta. Hozzátette: a hatóság megvizsgálhatja, hogy a bevallott vagyon megfelel-e a valóságnak, hogy egy vagyongyarapodás mögött van-e igazolható forrás.

„Új korszakot nyitunk. Aki közéleti szerepet vállal, annak nemcsak önmérsékletet kell tanúsítania, de számot kell tudnia adni a vagyonáról és annak a forrásáról is. És ha valaki, bárki szándékosan megtéveszti a hatóságokat, annak büntetőjogi felelősséget kell vállalnia. Akár kétéves börtönbüntetést is kaphat” – jelentette ki.
Egyetemi autonómia, átláthatóbb gazdálkodás

Magyar Péter szerint közérdek, hogy az emberek megismerhessék, kik állnak a magántőkealapok mögött, ezért átláthatóvá teszik ezek világát is. Ezen kívül a benyújtott nagy jogszabálycsomagban rendezik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) ügyét is. Ezt azzal indokolta, hogy az „elmúlt években Orbán Viktorék óriá­si állami vagyonokat szerveztek ki olyan konstrukciókba, amelyek felett a magyar társadalom ellenőrzése minimálisra csökkent”. Ebben is világos elvet követnek: ami a magyar embereké volt, annak a magyar embereket kell szolgálnia. Ezért az állami eredetű vagyon visszakerül az államhoz, az egyetemek esetében pedig olyan átmenetet biztosítanak, amely megvédi a hallgatókat, az oktatókat és a kutatókat, miközben helyreállítja az egyetemi autonómiát. Elmondta: visszaépítik az akadémiai szabadságot, a törvénycsomag visszaadja és megerősíti az egyetemi szenátusok jogköreit. Ez egyrészt európai civilizációs minimum is, másrészt ezzel a lépéssel visszahozzák azokat a lehetőségeket, amelyeket a magyar fiataloktól és a magyar kutatóktól elvettek. „A magyar diákok újra részt vehetnek az Erasmus-programban. A magyar kutatók újra hozzáférhetnek a Horizont kutatási programok forrásaihoz, a magyar egyetemek pedig újra teljes jogú tagjai lehetnek az Európai Tudományos Közösségnek” – sorolta a példákat.

A miniszterelnök hangsúlyozta: ma megtesznek egy újabb nagy lépést azért, hogy Magyarország és a magyar emberek visszakapják a pénzüket, és ezért nem kellett feladnunk semmit. „Átláthatóbb, szigorúbb közpénzgazdálkodást, nagyobb egyetemi autonómiát, az állami vagyon védelmét kellett vállalnunk. Örömmel tettük” – mondta.

Magyar Péter szerint a politikai megállapodás után ez a jogalkotási munka a következő lépés az uniós források felszabadítása felé, amelyeket a közlekedésre, vállalkozásokra, lakhatásra, energetikára, oktatásra tudnak fordítani. „A magyar emberek megérdemlik ezeket a lehetőségeket, és mi gondoskodni fogunk arról, hogy végre meg is kapják őket” – zárta videóját a kormányfő.

Áttörés Ukrajnában

Mindezekről az ATV Egyenes beszéd című műsorában is beszélt a magyar miniszterelnök kedd este. Magyar Péter értékelése szerint sok fontos területen sikerült előrelépni az elmúlt három hétben. Példaként említette a gyors kormányalakítást, a megállapodást hatezer milliárd forintnyi uniós forrásról és a kárpátaljai magyarság jogainak visszaszerzéséről, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) megszüntetésének kezdeményezését.

A kárpátaljai magyarság jogainak visszaszerzéséről elmondta: szakértői szintű megállapodás jött létre, az ukrán fél magas szinten garanciát vállalt ezek átültetésére, és az ügy az uniós csomagba is bekerül. A kormányfő szerint ez óriási eredmény, amit az ukránok is áttörésként értékeltek; ennek ellenére nem látja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásának szükségességét. Azt is elmondta: sok hibája volt az utóbbi évek külpolitikájának, az egyik „a magyar–lengyel szövetség, barátság veszélyeztetése és a Visegrádi négyek szoros egyeztetésének elmaradása”. Az új kormány egyik feladatának azt tartja, hogy „Közép-Európában sokkal szorosabb szövetségi rendszert hozzunk létre, nem csak a V4-ekkel, hanem Ausztriával, Szlovéniával, Horvátországgal, Romániával” is.

Takarékoskodás és fékek

Magyar Péter kiemelte: a devizahiteles perekre vonatkozó törvényjavaslatot és a képviselői fizetések, illetve fejenkénti költségkeretek lefaragását is egyhangúlag szavazta meg a parlament, utóbbiakkal négy év alatt 50 milliárd forintot (közel 129 millió eurót) spórolhatnak az adófizetőknek. A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése kapcsán kijelentette: az egy ideológiai hivatal volt, amelynek működtetése évente hatmilliárd forintba került anélkül, hogy érdemi tevékenységet végzett volna. Hozzátette: még sok olyan javaslatuk lesz, ami a takarékoskodásról szól, a Tisza-kormány egy sor javaslata pedig a fékek és ellensúlyok visszaépülésére irányul. 

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó törvényjavaslatot néhány napon belül benyújtják, komoly „elvárás van a magyar emberekben”, hogy az utóbbi 15–20 év minden lopását, bűncselekményét kivizsgálják, s a közpénzeket szerezzék vissza. Arra a felvetésre, hogy a választók gyorsabb munkát reméltek, várnának el e téren, a miniszterelnök azt mondta: bár a jogállam vagy a demokrácia „nem kér enni”, de időigényes. A Fidesz által gyakorolt rendeleti kormányzás nélkül a jogalkotási folyamat hosszabb, a nyomozóhatóságoknak és az igazságszolgáltatásnak is idő kell. Akik követik az eseményeket, láthatják, „mennyi minden történt” már, így „érdemi döntések, felülvizsgálatok, átcsoportosítások”, készítik elő az új költségvetést, érkeznek az uniós források, beindítják a gazdaságot – sorolta. Ezzel együtt „nem egy egyszerű feladat 16 év után felállítani egy új kormányt, visszahozni a szakembereket a kormányzásba, működtetni kell a közszolgáltatásokat és emellett kell rövid, közép-, hosszú távú döntéseket hozni a kormányzásban”.