Perkő-fesztivál huszadszorEzer gyermek és fiatal ropta a táncot

Kiemelkedő részvétel

A hagyományőrző és hagyományteremtő fesztivál helyszínét Kézdiszentlélek Helyi Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ a történelmi múltat magában rejtő, festői táj miatt találta kezdettől fogva ideálisnak. A vidék különleges kisugárzása a mindennapi szürkeségből is kiemeli a résztvevőket, így a lenyűgöző természeti környezet tökéletes hátteret biztosít a lelki feltöltődéshez és a közös munkához.

A jubileumi találkozó a korábbi évekhez képest is kiemelkedő részvétellel és rendkívül magas belföldi jelenléttel zajlott, hiszen hat különböző megyéből érkeztek résztvevők. Kovászna megyéből huszonnyolc, Brassóból öt, Hargita megyéből három, míg Bákó, Kolozs és a távoli Arad megyéből egy-egy együttes érkezett a rendezvényre. Imreh István fő szervező tájékoztatása szerint összesen harminckilenc együttes mintegy ezer-ezerszáz fiatalja gyűlt össze a Perkőn. Bár a szervezők felidézték, hogy volt már olyan korábbi esztendő, amikor negyvenkét együttes ezerkétszáz táncosa volt jelen a találkozón, a mostani létszám is hűen bizonyítja a mozgalom töretlen népszerűségét. A fesztivál ráadásul teljesen szabad jelentkezéses alapon működik, vagyis a csoportokat nem célzottan hívják, hanem a nyílt felhívásra maguk a közösségek jelentkeznek. Így tett az a példaértékű aradi csapat is, amelynek tagjai a tanáraikkal együtt nem sajnálták az időt és az energiát, hanem a hatalmas távolságot leküzdve elvonatoztak a rendezvényre, de a Csángóföldről érkező fiatalok jelenléte is állandó, nélkülözhetetlen színfoltja a találkozónak.

Meghatározó bázis a Perkő

Balogh Tibor, Kézdiszentlélek polgármestere ünnepi beszédében hangsúlyozta, öröm és megtiszteltetés a település számára, hogy a Kovászna Megyei Tanáccsal, a megyei művelődési központtal és a Háromszék Táncszínházzal közösen immár huszadik alkalommal adhatnak otthont ennek a grandiózus seregszemlének. A településvezető kiemelte, hogy a Perkő nem véletlenül vált a rendezvény szimbólumává, hiszen Kézdiszentlélek hagyományos tánckultúrája a mai napig itt él és lélegzik a mindennapokban. Erre a legszebb bizonyíték a helyi Perkő Néptáncegyüttes, amely ebben az évben ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját. A kerek jubileum önmagában is igazolja, hogy a kulturális örökség csak akkor maradhat valóban élő, ha vannak olyan elkötelezett közösségek, amelyek generációról generációra képesek továbbadni a stafétát. A polgármester rámutatott arra is, hogy a találkozó az elmúlt két évtizedben messze túlnőtt egy átlagos kulturális eseményen, és az egész erdélyi magyar néptáncos élet egyik legmeghatározóbb bázisává vált. 

Pál Ferenc helyi plébános a tánc lényegére és a helyszín hangulatára egy szellemes gondolattal világított rá, miszerint akinek jó kedve van, az nevet, akinek még jobb kedve van, az énekel, de akinek igazán jó kedve van, az bizony táncol.

Csoportkép a perkői kápolnánál

A találkozó a felhőtlen ünneplés mellett rendkívül fontos szakmai mérceként és összehasonlítási alapként is szolgál a fellépők számára. Az esemény kezdetén a jelenlévők egyperces néma csenddel, valamint egy korábbi, a Perkő-tetőn rögzített hangfelvétel lejátszásával emlékeztek meg az ötletgazda Jánosi Józsefről, akit az év elején kísértek utolsó útjára szerettei és a szakmabeliek. Az egykori alapító hagyatékát és gondolatait idézve a rendezvény legfőbb indíttatása az volt, hogy a Háromszék táncegyüttes révén felnövekvő szakemberek irányításával fejlődő gyermekegyütteseknek végre legyen egy olyan fórumuk, ahol felmérhetik a saját tudásukat, és képet kaphatnak arról, hol tartanak a szakmai úton. Hogy ez a megmérettetés ne váljon feszültté, a Perkő-fesztiválon soha nem volt verseny, nincsenek helyezettek, sem első vagy második díjak. 

Valódi közösségi élmény

A tiszta viszonyítási pontot idén Ivácson László, a Háromszék Táncegyüttes művészeti vezetője biztosította, aki szakértőként végignézte az összes színpadi produkciót. Az előadásokat követően a neves szakember az együttesek vezetőivel közösen, nem merev kritikát megfogalmazva, hanem abszolút építő jelleggel, közvetlen beszélgetések formájában elemezte a látottakat, hasznos tanácsokkal és iránymutatással segítve a csoportok jövőbeni fejlődését és ügyesedését.

Imreh István a Háromszéknek elmondta: a szervezők határozott koncepciója, hogy a Perkő-fesztivál éles ellentéte legyen a másutt megszokott, rohanó találkozóknak, ahol a gyerekek csak leszállnak a buszról, gyorsan lenyomják a műsort a színpadon, majd azonnal utaznak is tovább. A cél az, hogy a résztvevők a teljes napot együtt töltsék, ismerkedjenek és valódi barátságokat kössenek. Ez a családias hangulatú közösségi élmény a moldvai csángó magyar fiataloknak is rendkívüli tapasztalat, hiszen olyan környezetbe csöppennek, ahol mindenki az anyanyelvükön beszél, de a különböző tájegységekről érkező, ám azonos értékrendet valló gyermekek számára is hatalmas élmény a találkozás.

Az összerázódást a szervezők tudatosan felépített kísérőprogramokkal segítik. A színpadi bemutatkozások mellett a gyerekek egyéni foglalkozásokon, kézműves-tevékenységeken, népi játékokon és izgalmas vetélkedőkön vehettek részt, de a nagycsoportos játékok, mint a kötélhúzás vagy a zsákban futás is hatalmas sikert arattak a körükben. A rendezvény ráadásul – a tavalyi évvel ellentétben – idén a legkisebb eső nélkül, végig ideális, kellemes időjárás mellett zajlott le, így semmi sem gátolhatta meg a minőségi idő eltöltését és a lelki töltekezést.